BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vesztésre állnak a magyar gabonatermelők a világpiacon, idén már csökken is a búza vetésterülete

Változtatni kell a gabonatermelésen, a gazdálkodóknak a hatékonyság növelése érdekében szövetkezniük kell, és egyesíteniük a kisebb táblákat, ellenkező esetben elvéreznek az ukrán és orosz konkurenciával szemben – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán a Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke.

Nincs változás a gabonapiacon, alacsony szinten maradtak az árak, sőt a tőzsdei árak sem mozdulnak jó néhány hete – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A termelőktől az érdekképviselethez befutott adatok szerint legfeljebb egy-kétezer forintos eltérések vannak az ajánlati árakban az elmúlt havihoz képest. A termelők panaszkodnak, hogy nincs kereslet – nem is érkeztek minden megyéből adatok – továbbra is csupán a nagyon jó minőségű, és a javító búzát keresik, ez a kategória viszont most meglehetősen ritka a piacon. A kukoricánál 50 ezer forint, vagy azt némileg meghaladó az ár, ami a 8 tonnás átlagtermésnél biztos veszteség, ugyanis a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-550 ezer forint volt a ráfordítás, vagyis ilyen árak mellett minimum 10 tonnás hozammal lenne elkerülhető a veszteség. 

Pile,Of,Corn,Inside,A,Grain,Bin.
A jelenlegi piaci helyzet arra mutat, hogy egyhamar nem lapátolják ki a gabonát a raktárakból.
Fotó: Shutterstock

Az idén megtermelt 5,6 millió tonna búza mennyiségileg jónak számít, a baj a minőséggel van, ami a szokásosnál lényegesen rosszabb, csupán 30, maximum 35 százalék felel meg az étkezési minőségi kritériumoknak, a többi nem – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az árakról elmondta, hogy az év eleji 135-140 ezer forintos tonnánkénti búzaárak visszaestek, az aratáskori induló árak pedig 63-65 ezer forint körül alakultak.

Kulcskérdés a műtrágya

Minőségben ugyanakkor nagy a különbség az országon belül: a Dunántúlon kevés jó minőségű búza termett, ott magasabb étkezési búzaár alakult ki, a keleti régióban alacsonyabb. A nagy mennyiségű takarmánybúza eközben nyomja a piacot. Lakatos szerint minimum 2,8 millió, de lehet, hogy 3 millió tonna búzát kellene kivinni, ami szinte kizárt, hogy sikerüljön. Ezért szinte végig kínálati nyomás lesz a hazai búzapiacon – hívta fel a figyelmet.

Most egyértelműen kiderült, hogy műtrágya nélkül Magyarországon nem tudunk jó minőségű búzát termelni

– mondta Lakatos. Ugyanis kevés műtrágyát szúrtak a termelők a búza alá, mert drága volt. A hajdúsági és az észak-békési részen, valamint a Jászságban azért lett jobb minőségű termés, mert ezeken a területeken tavaly a kukoricát hamar ki kellett tárcsázni az aszály miatt, és az addig kijuttatott nitrogén a talajban maradt. Az pedig a búza alá kiszórt műtrágyával együtt már képes volt jó hatást kifejteni. 

Bige László meggondolta magát: mégsem zár be a Nitrogénművek

Napon belül gondolta meg magát a cégvezér.

Lakatos Zoltán emlékeztetett arra, hogy a sok eső miatt kukoricából sokan nagy termést vártak, de az elmaradt, noha a 8 tonna körüli termésátlag nem rossz, ráadásul az idei termés toxinmentes. A nagy gond az, hogy az ára rettentően nyomott, 50 ezer forint körüli, amiből szerinte sem lehet nyereséget termelni még 10 tonnás termésnél sem. 

A szövetkezés lehet a kiút?

A nagy kérdés az a magyar agrárium előtt, hogy mi lesz a gabonatermelés jövője, mert a következő betakarításig sem a búza, sem a kukorica nem fog elfogyni. Tudomásul kell venni, hogy ezzel az alacsony árral kell versenyezni, különösen úgy, hogy az exportpiacok egy részét el is vesztettük – mondta a vezérigazgató. Ha pedig ezek az árak tartósak lesznek, ezzel a birtokszerkezettel, ezzel a gazdaságossággal a magyar termelők nem lesznek versenyképesek a világpiacon – nyomatékosította.

El kell kezdeni „összerakni a birtokokat” nagyobb táblákban művelni a földet, amihez szövetkezeteket kellene alakítani – vetette fel. Ha ez nem történik meg, akkor a kisbirtokokat valószínűleg eladják a jellemzően idős tulajdonosaik, ami végső soron szintén koncentrációt eredményez majd, de már kevesebb embernek biztosít majd megélhetést ugyanakkora terület. Lakatos szerint most a legrosszabb döntés az lehet a termelőktől, hogy nem szórnak ki elég műtrágyát, vagy a lehető legnagyobb területet ugaroltatják.

A tavalyi év drámai volt a kukoricatermesztőknek.

Az viszont már most látszik, hogy a búza vetésterülete 7-10 százalékkal kisebb lesz, és még kérdés, hogy akik tervezték, de eddig nem sikerült vetniük, a csapadékos időjárás miatt tudnak-e a következő másfél-két hétben. Nekik már az lesz a kérdés, hogy szabad-e búzát vetni november végén, december elején.

Nem a mennyiségek miatt lett szomorú az őszi betakarítás

Az Agrárminisztérium e hét elején azt közölte, hogy teljesen befejeződött a napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása. A napraforgó termés mennyisége 2 millió tonna, a hektáronkénti hozam országosan 3 tonnás, szemben a tavalyi 1,8 tonnával. A szója betakarítása 58 ezer hektárról 177 ezer tonna mennyiséget eredményezett, így a hektáronkénti termésátlag valamivel több, mint 3 tonna. A burgonya 27 tonnás hektáronkénti termésátlaggal és 161 ezer tonnás végeredménnyel zárt. A cukorrépa betakarítása felénél tart, 58 tonnás hektáronkénti átlaggal, 431 ezer tonna országos eredménnyel. A kukorica országos termésátlaga 8 tonnára emelkedett hektáronként, 89 százalékos betakarási szintnél a már betakarított összmennyiség meghaladja az 5,3 millió tonnát. A napraforgó termésátlagai országosan eléggé kiegyensúlyozottak, a kukorica esetében régiónként nagyobbak az eltérések: míg a Dél-Alföldön alig éri el a 6,2 tonnát az átlaghozam, addig Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 8,9 tonna körül alakult.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.