Informatika és hírközlés 2007-ben - A nagy "leltár"

Mint a VGO-hoz eljuttatott közlemény rámutat: a GKM meggyőződése, hogy az informatika és hírközlés kérdése nem szimpla társadalompolitikai kérdés és messze több technológiai problémáknál. Olyan gazdaságpolitikai kihívás, amely a nyitott gazdaságú Magyarország nemzetközi helytállásának záloga.

A számhordozást kezdeményező eljárás átdolgozásával a fogyasztók számára rövidebbé és egyszerűbbé vált a folyamat. A számhordozás maximális ideje a korábbi 14 napról, 8 napra csökkent. Az új eljárási rend szerint a fogyasztóknak a korábbi kétszeri kapcsolatfelvétel helyett, csak egyszer kell megkeresniük azt a szolgáltatót, amelyhez tovább kívánják vinni számukat.

Az adatmegőrzési kötelezettség terén -az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával - a korábbi 3 évről egy évre csökkent az előirt idő.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségével, a fogyasztók védelmével összefüggő követelményekkel kapcsolatban olyan új rendeleteíít adtak ki, amely az újabb szolgáltatásokra is minőségi követelményeket ír elő és átláthatóbb, összehasonlításra alkalmasabb adatok közzétételére kötelezi a szolgáltatókat, megkönnyítve a fogyasztók számára a szolgáltatóválasztást.

Az e-kereskedelem terjedését elősegítendő a szaktárca a többi között tájékoztató oldalt indított (www.gkm.gov.hu; www.elker.hu). Az oldal mind a vállalkozásoknak, mind az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő vásárlóknak gyakorlatban hasznosítható információkkal szolgál. Emellett - az infokommunikációs szolgáltatásokkal szembeni bizalom erősítése érdekében - szigorította a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozást, hatékonyabbá téve a hatósági fellépést. A szabályozás alapján eljáró Nemzeti Hírközlés Hatóság tavaly mintegy félezer spameljárást folytatott le, jelentős bírságokat kiróva a visszaélést elkövetőkre.

A gazdaságfejlesztést ösztönző szabályozások közül kiemelendő az elektronikus számlázáshoz kapcsolódó pénzügyi jogszabályok. Tavaly igy számos vállalkozás indította be az e-számlázást. Elkészült a közbeszerzési eljárások során alkalmazható úgynevezett elektronikus árlejtés kormányrendelete, amely a közbeszerzési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus aukciók lebonyolítását, piaci szolgáltatók bevonásával. Ezzel az eljárással 15-20 százalékos megtakarítás érhető el az eredeti legjobb ajánlathoz képest.

Számos pályázattal is igyekezett a tárca ösztönözte a lakosság és vállalatok IKT-eszközökhöz juttatását és azok használatának ösztönzését.
Komplex programot is meghirdetett a tárca tavaly októberben, hogy a meglévő lehetőségek együttesen jelenhessenek meg a felhasználók számára. A program az állami kezdeményezésű programoktól a piaci szereplőkkel közösen megvalósított konstrukciókon át, a teljes egészében piaci és civil indíttatású projektekig összefogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az információs társadalom, s hosszabb távon a tudásalapú társadalom megvalósításában játszanak hatékony szerepet. (A program részletei a http://www.gkm.gov.hu/netrekesz oldalon érhető el.)

Lapozzon!

A nagy- és középvállalkozások közel 100 százaléka, míg a mikrovállalkozások csupán 66 százaléka csatlakozik az Internethez. A hazai vállalkozások 83 százaléka használ számítógépet. A számítógéppel nem rendelkező cégek nagy része egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás. A hazai vállalkozások 70 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal.

A háztartásokat tekintve: a szélessávú technológiákhoz hozzáférő lakosok aránya az év végére elérte a 94 százalékot, ami 6 százalékpontos javulást jelent a tavalyi évhez képest. 2007 végén a háztartások 28 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. Az internetet használók tábora közel 10 százalékponttal emelkedett, azaz jelenleg a 15 év feletti lakosság 37 százaléka tekinthető rendszeres internethasználónak.

Ugyanakkor a felnőtt lakosság több mint fele digitálisan még mindig írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet.

Elektronikus kereskedelem

Az elmúlt években egyre növekvő részt „hasít ki” a gazdaságból. 2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben meghaladta a 19 milliárd forintot, 2006-ban pedig 20 százalékos növekedéssel közel 800-ra nőtt a hazai webáruházak száma. A prognózisok szerint ez e-kereskedők árbevétele idén elérheti a 30 milliárd forintot, jövőre pedig akár a 45 milliárdot is.

A kereskedelem elektronikus formája azonban még bőséges tartalékokat rejt magában. Az Országgyűlés által 2007. júliusában elfogadott törvénymódosítások megteremtették piac- és fogyasztóbarát elektronikus kereskedelmi szabályozást. Ennek köszönhetően megszűntek az elektronikus kereskedelem felesleges adminisztratív kötelezettségei. Ezzel a lépéssel egyszerűbbé vált a vállalkozások piacra lépése. A gazdasági tárca várakozásai szerint 2008-ban a fogyasztói elektronikus kiskereskedelem forgalma részben e módosításnak köszönhetően megőrizheti jelenlegi, évi csaknem 50 százalékos növekedési ütemét.

Pályázatok

(az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében)

- GOP 2.2.1 (KMOP 1.2.5) vállalati folyamat-menedzsment támogatása;

- GOP 2.2.3 (KMOP 1.2.7) e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása;

- GOP 3.1.1 hálózati infrastruktúra létrehozása.

A nagy- és középvállalkozások közel 100 százaléka, míg a mikrovállalkozások csupán 66 százaléka csatlakozik az Internethez. A hazai vállalkozások 83 százaléka használ számítógépet. A számítógéppel nem rendelkező cégek nagy része egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás. A hazai vállalkozások 70 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal.

A háztartásokat tekintve: a szélessávú technológiákhoz hozzáférő lakosok aránya az év végére elérte a 94 százalékot, ami 6 százalékpontos javulást jelent a tavalyi évhez képest. 2007 végén a háztartások 28 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. Az internetet használók tábora közel 10 százalékponttal emelkedett, azaz jelenleg a 15 év feletti lakosság 37 százaléka tekinthető rendszeres internethasználónak.

Ugyanakkor a felnőtt lakosság több mint fele digitálisan még mindig írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet.

Elektronikus kereskedelem

Az elmúlt években egyre növekvő részt „hasít ki” a gazdaságból. 2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben meghaladta a 19 milliárd forintot, 2006-ban pedig 20 százalékos növekedéssel közel 800-ra nőtt a hazai webáruházak száma. A prognózisok szerint ez e-kereskedők árbevétele idén elérheti a 30 milliárd forintot, jövőre pedig akár a 45 milliárdot is.

A kereskedelem elektronikus formája azonban még bőséges tartalékokat rejt magában. Az Országgyűlés által 2007. júliusában elfogadott törvénymódosítások megteremtették piac- és fogyasztóbarát elektronikus kereskedelmi szabályozást. Ennek köszönhetően megszűntek az elektronikus kereskedelem felesleges adminisztratív kötelezettségei. Ezzel a lépéssel egyszerűbbé vált a vállalkozások piacra lépése. A gazdasági tárca várakozásai szerint 2008-ban a fogyasztói elektronikus kiskereskedelem forgalma részben e módosításnak köszönhetően megőrizheti jelenlegi, évi csaknem 50 százalékos növekedési ütemét.

Pályázatok

(az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében)

- GOP 2.2.1 (KMOP 1.2.5) vállalati folyamat-menedzsment támogatása;

- GOP 2.2.3 (KMOP 1.2.7) e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása;

- GOP 3.1.1 hálózati infrastruktúra létrehozása. -->