Célkeresztben az új autók adásvétele

Az ország minden új gépjárművet értékesítő vállalkozása számíthat arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal fogyasztóvédelmi eljárást indít ellene és bekéri a vállalkozás által alkalmazott blanketta adásvételi szerződést. Azt, amit rendre aláíratnak a fogyasztónak minősülő vásárlóval, amikor új személygépjárművet értékesítenek számára. Aminek a tartalmát, mint általános szerződési feltételeket, röviden „ászf”-et, a fogyasztó nem alakíthat, hanem vagy elfogadja egy az egyben, vagy nem az adott kereskedőtől vesz új autót. Bár a felmérések szerint nem különösebben szeretnek ászf-et olvasgatni a fogyasztók, azért autóvásárláskor a legtöbb ember átfutja az orra elé tolt kész szerződést, és van, amikor zsigerileg úgy érzi, egyik-másik feltétel kifejezetten, szinte igazságtalanul hátrányos számára. Ilyen ellenérzést kelthet a fogyasztóban, amikor a márkakereskedés kizárja saját felelősségét, ha késve adja át az autót, mondván ő nem tehet semmiről, nem kényszerítheti a beszállítóit, vagy amikor a gépjármű átadási határidejét eleve igen hosszú – akár egy év – időtartamban kötik ki, ami alatt akár a vásárló érdekmúlása is elképzelhető, de nincs olyan szerződéses kikötés, ami lehetővé tenné részére az elállást. Gyakori, hogy a blankettaszerződés nem tartalmazza teljes körűen, világosan és érthetően azokat a szerződési feltételeket, amelyek miatt az átadás előtt a kereskedés megemelheti az autó megállapodott eredeti vételárát, súlyos anyagi többletterheket okozva a fogyasztóknak.  

A papír nem sikít, látszólag bármit elbír, és igen gyakran ún. tisztességtelen általános szerződési feltételeket is. A „tisztességtelenség” pedig, mint polgári jogi kategória azt jelenti, hogy megborul, kibillen a felek szerződéses egyensúlya, konkrétabban a szerződésből az egyik és a másik felet illető jogok és kötelezettségek egyensúlya, méghozzá nem is akárhogyan, hanem a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul annak a félnek a hátrányára, akivel szemben az előre megírt, általános szerződési feltételt alkalmazzák. Amikor az ember kis túlzással úgy érzi, neki alig valamit szabad, a vállalkozás bezzeg garantáltan jól jár, bárhogy is alakuljanak a körülmények. Az említett egyensúlytalansági helyzet, a tisztességtelen általános szerződési feltétel nem csak fogyasztó és vállalkozás, hanem akár vállalkozás és vállalkozás közötti szerződéses relációban is előfordulhat. 

Visszatérve azonban a gépjármű-értékesítéssel foglalkozó cégek elleni frissen meghirdetett fogyasztóvédelmi célellenőrzések kockázatára, érdemes lehet az érintetteknek mihamarabb kigyomlálnia a gépjármű-értékesítési blanketta szerződéseikből legalább azokat a kikötéseket, amelyeket a Polgári törvénykönyvünk „egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben” alcímmel kilistáz. Fogyasztóként pedig, ha olyan szerződési feltételt olvasunk, bármilyen vásárlási feltételekben, ami a vállalkozást jogosítja fel arra, hogy autoriter módon megállapítsa – a fogyasztó álláspontjának érdemi  figyelembe vétele nélkül – hogy a teljesítése szerződésszerű-e, vagy olyat, ami a szerződéses rendelkezések értelmezésére egyoldalúan, csakis a vállalkozást jogosítja fel, akkor legalább gyanakodjunk, hogy az adott szerződési feltétel jogilag „semmis” és kérjünk segítséget, forduljunk a hatósághoz, fogyasztóvédelmi egyesületekhez. 

 Sőt, helyette, az érdekében 3 éves időkorláttal perelhet más is: a „közérdekű”, újabban „képviseleti” keresetnek hívott jogintézmény a fogyasztók kollektív érdekei védelmére hivatott hasznos eszköz azon vállalkozások magatartásai ellen, amikor nem csupán egyetlen, hanem akár több száz fogyasztónak sértik meg a vagyoni érdekét, vagy okoznak konkrét vagyoni jogsérelmet számukra. Amikor egy arra jogosult szerv perli a vállalkozást, mert az történetesen tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmaz fogyasztókkal szemben, vagy az elmaradt rendezvény vagy a törölt járatra szóló jegy árát nem fizeti vissza stb. A felhozható jogsértések, mint keresetindítási alapok száma végtelen, a fogyasztók kollektív érdekei védelmére irányuló ún. képviseleti keresetekről szóló 2020/1828-as EU-irányelv 66 olyan európai uniós jogszabályt nevez meg, amelyek megsértése képviseleti kereset benyújtására adhat alapot az arra feljogosított szervezeteknek. Nálunk belföldi képviseleti kereset benyújtására a fogyasztóvédelmi törvényünk 2023. június 25. napjától többek között a fogyasztóvédelmi hatóságot, tehát a kormányhivatalokat, valamint az ügyészt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Magyar Nemzeti Bankot is feljogosítja.  Sőt, nonprofit szervezetek, egyesületek, így a FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) és az Atka Fogyasztóvédelmi Egyesület ún. kjelölési eljárás útján feljogosított szervezetként adhat be képviseleti keresetet. 

Igen sok entitás jogosult tehát pert indítani a polgári perrendtartás szabályai alapján illetékes törvényszéknél a fogyasztók kollektív jogai védelme érdekében. Az NGM a mostani célellenőrzések kapcsán pontosan ilyen perek megindítását helyezi kilátásba a renitens kereskedőkkel szemben.

Közzététel alatt pedig országos napilapban és internet útján történő nyilvánosságra hozatalt kell érteni, biztosítandó, hogy az érintett egyes fogyasztók részvétele nélkül zajló közérdekű perben született bírósági döntés tartalmáról a fogyasztók legszélesebb köre tudomást szerezzen. Képviseleti kereseteknek állhat itthon a pálya, előrevetítve egy még izgalmasabb hazai fogyasztóvédelmet.