Gubancok elálláskor

Szinte közismert fogyasztói jogosultságot jelent a 14 napon belül gyakorolható, indokolás nélküli elállás joga, amikor is, ha online fogyasztóként vásárolt az ember, és rájön, még sincs szüksége az adott termékre, akkor azt – pár jogszabályi kivételtől eltekintve – visszaszolgáltathatja az eladónak és visszajár a vételár és a kiszállítás költsége. Az említett fogyasztói jogosultság gyakorlása során azonban rendre felmerülnek tévhitek, melyek gyakran a felek vitájához vezetnek, utóbbi körülmény pedig több békéltető testületi, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárást generálhat, melyekből viszont nem feltétlenül a fogyasztó jön ki győztesen. Kezdjük azzal, hogy elálláskor a termék vállalkozáshoz történő visszaküldésének költségét nem köteles bevállalni a vállalkozás. Ezt a költséget a legtöbb esetben a fogyasztó kell, hogy állja. Fontos, hogy az online megvásárolt terméket a fogyasztó otthon igenis kicsomagolhatja, és megteheti, hogy szakszerűen, vagyis a használati, kezelési útmutatót betartva kipróbálja azt, és nem köteles megőrizni annak eredeti csomagolását, viszont meggondolhatja magát 14 napon belül, és visszaküldheti a terméket, akár másik dobozban is. Kivétel persze például a kozmetikai termék védőfóliája, aminek megbontását követően már nem dönthet úgy az ember, mégsem erre vágyott. Sok vállalkozás kibontatlanul, eredeti csomagolásban várná vissza a terméket, amely elvárását még a webshop ÁSZF-ben, illetve az elállásról adott fogyasztói tájékoztatójában is rögzíti, fogyasztóvédelmi szankciót kockáztatva ezzel. 

A vállalkozásnak el kell fogadnia, hogy egyrészt a fogyasztónak a jogszabályi kivételektől eltekintve jogában áll kipróbálni, használni a terméket, és másrészt lehetséges, hogy soha nem látja viszont annak eredeti csomagolását. A fogyasztónak pedig tudnia kell, hogy az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért igenis felel. Nem jár vissza neki a teljes vételár, ha mondjuk zsírfoltos utazási vagy mesekönyvet, vagy porszívót koszos, lezúzott görgőkkel küld vissza, esetleg tengerben, termálvízben eláztatott ékszert, mobiltelefont stb. 

Magyarul a normál mértékű kipróbálást meghaladó használatból, a túlhasználásból eredő termékamortizációért, értékcsökkenésért felelős a fogyasztó, ahogyan azért is, ha történetesen sikerül 14 nap alatt akár figyelmetlenségből is, de tönkretennie az online megvásárolt portékát. Utóbbi esetben persze meg sem illeti a fogyasztót, hogy a 14 napos elállási jogára hivatkozva visszaküldje a terméket és annak vételárát és a kiszállítási díj visszatérítését követelje a vállalkozástól, hiába is fordul hatósághoz vagy békéltető testülethez. Joggyakorláskor, így a fogyasztót megillető elállás gyakorlásakor a fogyasztó is köteles jóhiszeműen eljárni és bár a fogyasztóvédelmi rendelkezések komoly többletjogosultságot biztosítanak számára, nem az a rendeltetésük, hogy a nyerészkedni vágyó, nemtörődöm fogyasztókat gazdagítsák. 

Védhető lehet, amikor az említettekhez hasonló esetekben az eladó fél, a vállalkozás „befeszül”, látva a visszajuttatott terméket, annak állapotát és nem hajlandó visszatéríteni semmit. A 14 napos elállás akkor jöhet szóba, ha semmi baj a szolgáltatott és visszaszolgáltatott termékkel, csak mégsem kell a fogyasztónak, aki képes azt egyben, rendben visszaszolgáltatni a vállalkozásnak, dacára annak, hogy korábban jó ötletnek gondolta online megvásárolni azt. Fontos, hogy nemcsak a terméket, de annak tartozékait és dokumentációját is – pl. a termékhez mellékelt gyártói jótállási nyilatkozatot, használati és kezelési útmutatót stb. – is vissza kell adni. Az elállással ugyanis a fogyasztói adásvételi szerződés visszamenő hatállyal kerül megszüntetésre, az eredeti állapot kerül visszaállításra, így mindkét félnek vissza kell adnia, ami nála van: a fogyasztó a terméket, annak tartozékaival, dokumentációjával együtt, a vállalkozás pedig a vételárat és a kiszállítási költséget, levonva persze a „túlhasználat” miatti amortizáció értékét, ha az felmerült. Fogyasztóként, vállalkozásként is érdemes tudni, hogy a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 93/2024. (IV. 23.) kormányrendelet által módosított 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet új előírása szerint 

 A cégeknek pedig fogadni és intézni kell tudni az ilyen elállási joggyakorlást, nem lehet elutasítani a fogyasztót, mondván tegye meg elállási nyilatkozatát e-mailben és küldje vissza postán a terméket. Amennyiben pedig a visszaszolgáltatott, elállással érintett termékkel ránézésre sincs minden rendben, különösen fontos, hogy megfelelően jegyzőkönyvezve, a későbbiekben felmerülő esetleges vitákra készülve, mindkét fél álláspontját dokumentálva kerüljön sor a termékvisszavételre.