Orbán Viktor: Magyarországnak saját stratégia kell, a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz

A Budapesti Eurázsia Fórumon tart előadást Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök. Orbán és Matolcsy utoljára még 2021-ben állt együtt a pódiumon, sok hasonló alkalom azonban már biztosan nem lesz, az MNB elnökének mandátuma ugyanis 2025 márciusában lejár.

Különleges pillanatban vagyunk, százéves a Magyar Nemzeti Bank, és eközben Magyarország adja az EU soros elnökségét – kezdte beszédét Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hozzátéve, a korlátlan erőforrások irányába haladunk. 

Úgy látja, három nagy szupertrend határozza meg a következő 25 évet:

1. A geopolitika.
2. A klímaváltozás.
3. A technológiai forradalom.

Nem kooperáció, hanem a verseny jellemzi ezt az időszakot – tette hozzá. Matolcsy szerint permanens technológiai forradalom zajlik a világban. A jegybank filozófiájában benne vannak a cikluselméletek. Szerinte kicsit bajban vagyunk, mert itt vannak velünk az 1640-es, az 1520-as, az 1940-es és az 1970-es évek. De az igazi kérdés, hogy milyen EU lehet sikeres partnere Ázsiának, „talán nem a mai” – jegyezte meg.

– állapította meg az MNB elnöke, hozzátéve, hogy el kellene szakadni az európai birodalom gondolatától, ami szerinte káros volt, nagyon sok veszteséget okozott. Egy új Európára lenne szükség, amelyben megerősödött tagállamok alkotják az új Európai Uniót.

Hangsúlyozta, el kell hagyni a globális hatalom jövőképét, helyette a világban első helyen szereplő fenntartható életminőséget kell kínálni. Az Európai Egyesült Államok helyett egy közös piacra épülő horizontális szerveződésre van szükség.

Úgy látja, nagyon sok lehetőséget kínál hazánk Ázsia számára is.

Orbán Viktor is megszólal

„A legfontosabb előadás elhangzott, úgy érzem magam, mint akinek az a dolga, hogy megtámassza, amit hallhattunk” – kezdte a beszédét Orbán Viktor, aki méltatta Matolcsyt, szerinte ez az alkalom nélküle nem jött volna létre. Emlékeztetett rá, hogy ő rakta le a magyar gazdaságpolitika alapjait mint gazdasági miniszter. Amikor jegybankelnök lett, egy aktív jegybanki szerepvállalást hozott el. Azt a segítséget adta a kormánynak, hogy új megközelítéseket és gondolatokat kellő mélységű elemzésekkel a kormányzat rendelkezésére bocsásson.

– mondta Orbán Viktor, aki szerint van elég baja Magyarországnak, mint hogy ilyen világértelmezésekkel foglalkozzon. Úgy látja, most valami olyan történik, ami a nagy gondolatoktól való távolságtartást nem teszi lehetővé. 

A 2008–2009-es válság során változott Orbán meggyőződése

Ő maga 2009-ben kezdett el foglalkozni Eurázsia gondolatával, ahhoz a nyugatos magyar hagyományhoz tartozott, aki hitt abban, hogy ha valami nagy válság történik a világban, akkor nekünk egy olyan nyugati pénzügyi rendszerünk van, amelynek jól fejlett önkorrekciós mechanizmusa van. Hosszú idáig hitt ebben, az egész kommunizmus utáni rendszerváltást ez a gondolat uralta. 

– fogalmazott a kormányfő. Arra jött rá, hogy a nyugati mechanizmus képtelen megoldani a pénzügyi rendszer problémáit. Minden tanácskozásnak az lett a vége, hogy a kapitalizmus szokásos ciklikus válságáról van szó.

„Ekkor jöttem rá, hogy nagy baj van” – mondta, hozzátéve, hogy nem működik a nyugati mechanizmus, ezért keletre kell tekinteni, és foglalkozni kell Ázsiával, így aztán repülőre ült Matolcsy Györggyel, és Kínába utazott.

Magyarország esetében az ütemtévesztés halálos

Orbán szerint van egy indok, amiért foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, ugyanis a változások gyorsak, a politika lényege pedig az ütemérzék. Sok okos ember van a világban, tudás mindig van, a politika viszont nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma. Fontos az ütemérzék, ami főleg a kisebb országokra igaz. 

– mondta Orbán. Ha visszanézünk az elmúlt 150 évre, akkor kiderül, hogy miért lettünk balszerencsések. Ilyen például a 2. világháborúban rossz időpontban zajló kiugrási kísérletünk. „Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint akarunk, akkor élesnek, gyorsnak és okosnak kell lennie, és folyamatosan alkalmazkodnia kell.” 

Visszarendeződés van a világban

Orbán szerint nem átrendeződés zajlik a világban, hanem visszarendeződés.

– mondta. Az egyiken olyan kép van, ahol Európa van középen, a másodikon ahol Amerika, a harmadikon pedig Ázsia. Szerinte olyan változások történnek, amelyek globális megközelítés nélkül értelmezhetetlenek. Úgy látja, Európa és Ázsia szerves egységet képez, „lehet politikai vitákat nyitni arról, hogy ebből mi következik, de azon a földrajzi tények nem változtatnak”.

Szerves egységet képez Európa és Ázsia

Orbán szerint fel kell tenni a kérdést, hogy ez a szerves egység az elmúlt száz évben miért nem működött. Ennek egyik oka, hogy a tengerek választják el, a második oka, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státusz ért el, megbillentve az egyensúlyt. A harmadik akadály pedig, amiért nem működik ez a szerves egység, hogy a nyugati elit úgy döntött a hidegháború után, hogy nyugatosítani akarja az egész világot azon elvek mentén, amelyekre a sikeres Európa épült. Ennek legbrutálisabb élménye az arab tavasz, amikor a Nyugat azt találta ki, hogy milyen remek lenne, ha a kereszténységből kisarjadt elvek mentén szervezné saját életét. 

– mutatott rá a kormányfő. A nyugati világban véget ért a liberális demokráciákra épülő gondolat, helyette Ázsia államai megerősödtek. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot, a keletieké 50 százalékot tesz ki, ez az új realitás. Orbán szerint számos kérdésben nem tud a Nyugat megfelelő választ adni, legyen szó a migrációról vagy a háborúról. 

Eurázsia reneszánsza jöhet

A miniszterelnök szerint azért tér vissza Eurázsia reneszánsza a politikai napirendre, mert ez a legnagyobb egybefüggő szárazföldi rendszer, itt nem kell olyan szélsőséges időjárással megküzdeni, mint a tengeri népeknek. A második érv az állandóság, ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, stabil népcsoportok, szállásterületek, kultúrák vannak jelen, „ismerjük egymást”. 

– mondta a kazah elnökkel való előző napi találkozásáról. Szerinte ez az állandóság óriási előny, amikor egy új korszakban kell új kihívásokra válaszokat kapni. A harmadik érv, hogy ezek a civilizációk egy térségben vannak, a negyedik érv, hogy ebben a térségben él az emberiség 70 százaléka, a méret pedig számít a gazdaságban és a piacon is. Ráadásul ennek a térségnek a részesedése a világgazdaságból 70 százalék. 

Európa nem tudja elhelyezni magát

Ez az egyik legizgalmasabb kérdés, Európa az izgalmak kontinense – mondta Európáról Orbán. Szerinte ha igaz az, hogy Eurázsia évszázada jön, akkor szembetűnő, hogy Európa nem tudja magát belehelyezni ebbe a kontextusba. Nem tudja és nem is akarja elhelyezni magát, amiben leginkább pszichológiai tényezők vannak.

Belátni azt, hogy ez már nem így van, az nem egyszerű feladat a nyugati politikusok számára. Előbb-utóbb ezt a problémát le kell küzdeni, mert különben Európa a világban zajló változások vesztese lesz. Ennek illusztrulására szokta mondani, ha úgy képzeljük, ha az EU az USA egyik tagállama lenne, akkor a harmadik legszegényebb tagállam lenne. Szerinte a vereség bizonyítéka, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben. 

– emlékeztetett Orbán.

Új európai stratégia kell

Felidézte azt a tanácskozást, amikor napirendre tűzték Kínát az EU-tanács ülésén, ahol Angela Merkel rendszerszintű versenytársként azonosította. Orbán szerint nem világos, hogy egy másik civilizációt miért tekintünk ennek, és nekünk magyaroknak miért kellene ebben részt vennünk. „Ez is jól mutatja, hogy az európai gondolat a régi vágányon halad.” Eközben alig növekedik az EU, és meggyőződése, hogy ha Európa nem tud kitörni a blokkosodásból, akkor az a folyamat, amelyben Európa a ma zajló folyamatok vesztese, tartósan fennmarad.

– mondta a miniszterelnök. Ez a nagy tagállamok feladata lenne, ám nem látja azt az intellektuális erőt, amely rövid időn belül ki tudna törni ebből a buborékból. 

Ezért Magyarország végre is hajt egy ilyen stratégiát, amely arra az elvre épül, hogy Eurázsia tagja vagyunk. Ez nem zárja ki azt a tényt, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja. Hangsúlyozta, mindenkivel kereskedni szeretnénk, a magyar export úgy nőtt a kétszeresére, hogy egyszerre dupláztuk meg nyugatra és keletre. 

Színes képet mutatnak a beruházások, sikeres a magyar stratégia

A beruházások terén a legszínesebb képet mutatja Magyarország, a németek 25, Amerika 9, Kína idén 13 milliárd dollár értékű külföldi működő tőkét fektet be, és Dél-Korea is jelentős összeget. Szerinte ez jól mutatja az ország törekvését, és hangsúlyozta, hogy minden fontos nemzetközi fórumon jelen akarunk lenni. 

Orbán szerint mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat, egy Ázsiából érkező nép vagyunk, ma egy kazah terület, ahonnan származunk. Meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulhatnak Magyarország számára, és gondolhatjuk, hogy egy olyan időszak jön, amely a fejlődés történelmi lehetőségét adja. Hogy így lesz-e, azon is múlik, hogy lesznek-e hasonló nemzetközi konferenciák.