Minimálbér-megállapodás 2025: megszólalt az államtitkár

Ahogy beszámoltunk róla, eredményesek voltak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai tárgyalási fordulóját követő informális egyeztetések a munkaadói és munkavállalói oldal tagszervezetei körében, így a vártnál hamarabb, november közepén megszületett a 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás. Ráadásul 2016 után ismét többéves, ezúttal hároméves bérmegállapodást kötöttek a szociális partnerek.

Ugyan a megállapodást még hivatalosan nem írták alá, de a tartalmi elemekben megegyeztek a felek, ennek megfelelően:

• 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra,
• 2026-ban 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra,
• 2027-ben további 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik. A jelenleg számítások szerint addigra várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagkereset összege.

A garantált bérminimum megmarad, emelésének mértékéről továbbra is évente döntenek, a megállapodás ugyanakkor tartalmazza azt a kitételt, hogy a következő években fejlesztik a kollektív szerződéses lefedettséget.

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen elárulta, hogy a dilemma arról szólt az elmúlt napokban a résztvevők között, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség. A munkaadók ugyanis amellett érveltek, hogy egy 10 százalékos átlagos emelés is elegendő lenne, ennek megfelelően 8–10–12 százalékos minimálbér-emelési pályában gondolkodtak. 

Ezzel szemben a munkavállalók átlagosan 12 százalékos emelést akartak kiharcolni úgy, hogy jövőre 10 százalékkal növekedjen, majd után 12 és 14 százalékkal. A gordiuszi csomót végül úgy vágták át, hogy mivel a jövő évet még kicsit bizonytalannak érzik a vállalatok, ezért nem 10, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér, cserében 2026-ban és 2027-ben magasabb arányban, de az átlagos évi 12 százalékos emelési arány megmarad.

Czomba Sándor elmondta, hogy a vállalatok kérték, a kormány csökkentse a terheiket, azonban jelezték nekik, hogy jelenleg általánosságban nem tudják csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy ha a gazdaság úgy teljesít, ahogy szeretné a kormány, akkor a következő években visszatérnek rá. Ez úgy jelenik meg a megállapodásban, hogy a kormány vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét. Itt tehát nem csak a szocho csökkentése merülhet fel adócsökkentésként.

Az államtitkár ismertetése szerint a kormányzat annyival járul hozzá a megállapodáshoz, és ez kellett ahhoz, átlökjék a holtponton a tárgyalásokat, hogy azok a vállalatok, amelyek munkavállalóinak 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290 800 forint az alapbére, annak 2025-ben az előző évi szociális hozzájárulási adót, majd 2026-ban és 2027-ben szintén az előző évit kell kifizetnie. 

A megállapodás tartalmaz egy olyan képletet is, miszerint ha az egyes gazdasági mutatók összesített mértékben eltérnek a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai leülnek újra tárgyalni. Ha viszont nincs a tárgyalásnak eredménye, a minimálbér összege az eltérés arányában automatikusan módosul.