Óriási vasútfejlesztést jelentett be Lázár János – 100 éve nem volt ilyen

Az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben a kormány, amely mintegy 600 milliárd forintból fejleszti és alakítja át a Szeged–Kecskemét–Cegléd–Budapest vasúti térséget – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten a város polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia vezetésével zajló „ÉKM-csúcs Kecskemét” plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón.

A tárcavezető szerint a Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben, ennek eredménye az is, hogy a korábban agrárváros Kecskemét mára ipari várossá vált. Elmondása szerint nagyrészt a polgármester és csapatának az érdeme, hogy a városban a semmiből létrehozták Európa egyik legfontosabb és Magyarország legnagyobb autóipari centrumát, megszületett Kecskeméten a legnagyobb európai Mercedes-gyár és Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása.

Óriási vasútfejlesztést jelentett be Lázár János

Lázár János elmondta azt is, hogy az újonnan épülő szegedi autóipari központ és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása miatt építik újjá a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat. Erre részben azért van szükség, hogy a munkások könnyebben jussanak el a gyárakba, részben pedig azért, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.

A beruházás a Kiskunfélegyháza–Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építésével kezdődik, ami 175 milliárd forintba kerül, majd 3,5 milliárd forintból elkészülnek a Kiskunfélegyháza–Cegléd vonal két nyomvonalúvá válásához szükséges tervek. A miniszter elmondta, hogy mindkét beruházás érinti Kecskemétet, akárcsak a szintén két szakaszban megvalósuló lajosmizsei vasútvonal újjáépítése Budapest irányába. Először a Kecskemét–Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. 

Lázár János azt is felidézte, hogy régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is, noha Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is.

Útfejlesztések is a célegyenesben vannak

A tárcavezető szólt a térség útfejlesztéseiről is, például az M44-es gyorsforgalmú út építéséről, ami a végéhez közeledik, utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal adják át. Mint mondta, a kormány 560 milliárd forintból összekötötte Kecskemétet, az M5-ös autópályát Békéscsabával.

Hozzátette, hogy elkészülnek a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti mintegy 2,5 kilométer hosszú szakaszának négysávosítására, valamint a 44-es főutat az 5-ös főúttal való csomópontjától a 445-ös út becsatlakozásáig tartó rész szintén négysávosítására vonatkozó tervek. Megtervezik továbbá az 52-es és az 54-es számú főutak mintegy 3,5 kilométer hosszú összekötését is. Ezek tervezési költségére mintegy 500 millió forintot különítenek el.

Lázár János szerint a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő, ezért 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. 

Mint mondta, három épület már kész van, a következő három épület befejezése érdekében pedig a kormányhoz fordul. A miniszter elmondta azt is, hogy 2025 végére elkészül mintegy 3,5 milliárd forint értékben a Halasi úti felüljáró felújítása, amelyet a Magyar Közút saját hatáskörében végez majd el.

Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét (Fidesz-KDNP) polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. Elmondása szerint 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, 

Ebben az időszakban – a magán és az állami beruházások révén – mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba – tette hozzá.