Vállalkozásfejlesztés nemzetközi források bevonásával

A nemzetközi pénzügyi intézmények jellemzően nagy jelentőségű projektek finanszírozásában vesznek részt, az utóbbi évtizedben elsősorban a közlekedéshez, a szállítmányozáshoz, logisztikához kapcsolódó beruházásokon felül egyre nagyobb arányban jelennek meg az energetikához, a fenntartható növekedéshez, a zöld fejlesztésekhez kapcsolódó források is.

Számos ország számára kiemelt cél, hogy saját vállalkozásaik is részt vehessenek ezekben a projektekben kivitelezőként, vagy akár a projektfejlesztés és megvalósítás szakértői támogatójaként. 

Az egyes országok jó gyakorlatait vizsgálva megállapítható, hogy eltérő megközelítést alkalmaznak, az alábbiakban olyan országok tapasztalatait gyűjtöttük össze, amelyek valamilyen egyedi intézkedést alkalmaznak annak érdekében, hogy vállalkozásaik sikerrel kapcsolódjanak be a nemzetközi nagyprojektekbe, vagy jelenjenek meg az exportpiacon.

Nemzetközi jó gyakorlatok

• A Finnpartnership ügynökség az egyik legsikeresebben működő, exporttevékenységet ösztönző nemzetközi szervezet. A 2023-ban induló Global Gateway program keretében az EU 2021–2027-es időszak forrásaiból megvalósítani tervezett projektekről gyűjtenek a hálózaton keresztül folyamatosan információkat. Ezeket közérthető formában „tálalja” az ügynökség a finn vállalkozások felé. A projekteket a finn vállalkozások „kompetenciái” szerint szűrik. Az érdeklődő vállalkozások a projektek előkészítésére támogatást kaphatnak, majd a kiválasztott cégek szakértői tanácsadást is igényelhetnek.
• A Balti országokban az IT-szektort átfogó intézkedésekkel támogatják, amelyek a vállalkozások számára teremtenek ideális ökoszisztémát. Ezen felül kifejezetten a nemzetközi piacon való megjelenést is külön programokkal ösztönzik (tőkeprogramok, inkubációs program). Ezek között kiemelhető a szakembercserét finanszírozó program, amely egyrészt hozzájárul a hazai IT-szakértők szakmai színvonalának emeléséhez, de komoly nemzetközi kapcsolatépítési potenciált is jelent, hiszen az így együttműködő cégek később közösen jelenhetnek meg a nagyprojektek végrehajtásában. 
• Több ügynökségnél gyakorlat, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények eljárásrendjéről, közbeszerzési, pályáztatási gyakorlatáról külön tájékoztató anyagokat állítanak össze, ezekről egyedi tanácsadást is nyújtanak. Akár partnerszervezeteket hívnak meg képzéseket, workshopokat tartani. Hasonló módon a nemzetközi intézmények által elvárt minősítések megszerzéséhez is támogatást nyújtanak.
• Vállalatok előszűrése exportképességük alapján történik: Üzbegisztánban minden évben meghatározzák a vállalkozások körét, amelyeket adott évben fókuszáltan fejlesztenek (tehát nem általában „lőnek” a vállalkozásokra). A kritériumok: legalább 1 millió dollár exportárbevétel az elmúlt egy évben, legalább két termék exportja, legalább két országba irányuló export, a cég árbevételének legalább 30 százaléka legyen exportból. Az előszűrt vállalkozások célzott támogatást kapnak tanácsadással, finanszírozási lehetőségekkel. Ezek közt komoly szerepet töltenek be azok a tanácsadói programok, amelyekkel felkészítik a vállalkozásokat a nemzetközi finanszírozók követelményeinek megismerésére, megfeleltetésére. 

Sikerkritériumok

A finanszírozott projektek és gyakorlatok alapján a következő főbb szempontokat érdemes kiemelni, amelyek meghatározzák egy program sikerességét:

• Ügynökség létrehozása: Talán a legáltalánosabb lépés, amely szinte kivétel nélkül megfigyelhető a vizsgált országokban. Az ügynökséget kifejezetten a hazai vállalkozások exportpiacra lépésének (illetve gyakran egyúttal a külföldi befektetések megjelenését) célzott ösztönzésére hozzák létre. 
• Tanácsadások, képzések, információnyújtás: Számos ország segíti a hazai vállalkozásokat – jellemzően az előbb említett ügynökségek munkáján keresztül – abban, hogy felkészüljenek a nemzetközi pályázatokra. Ez jellemzően az alábbi területeket fedi le:

1. Projektek gyűjtése, rendszerezése: A nemzetközi intézmények által nyújtott finanszírozási lehetőségekről, pályázatokról rendszeres átfogó tájékoztatók. Több esetben igazodva a hazai vállalkozások jellemzői erősségeihez (pl. Finnországban energetika, fenntartható fejlődés témakörök).
2. Eljárások megismertetése: A forrásbevonás technikai feltételeiről, az eljárásokról tájékoztatók a vállalkozások számára. Az olyan intézmények, mint az EBRD és az AIIB szigorú közbeszerzési eljárásokat követelnek meg, amelyek biztosítják az átláthatóságot és a versenyt. Több országban éppen ezért kiemelten kezelik a közbeszerzéssel kapcsolatos információnyújtást. 
3. Tanúsítványok, minősítések megszerzése: A tanácsadók, különösen a mérnöki és műszaki tanácsadók esetében, fontos, hogy rendelkezzenek nemzetközileg elismert tanúsítványokkal és megfeleljenek az adott szervezetek szabványainak. 

• Kompetenciák meghatározása, brand építése: A Balti országok és Finnország célzott intézkedéseket tesz azért, hogy azokon a területeken, ahol kompetens, minél nagyobb kapcsolati hálót tudjon kialakítani, a globális piacon markáns képet alakítson ki magáról (a Balti országok részéről az IT területén, Finnországban pedig az energetika és zöld beruházások esetében).
• Hálózatok és partnerségek fejlesztése: A helyi vállalatok számára fontos, hogy csatlakozzanak nemzetközi üzleti hálózatokhoz és klaszterekhez, ahol hozzáférhetnek információkhoz és lehetőségekhez. Ezek a programok jelenthetnek nemzetközi kiállításokon való részvételt, de közvetlen üzleti partnerkeresési tevékenységet, B2B kapcsolatépítések előkészítését.
• A fentiekhez kapcsolódóan jellemzően megjelenik az ügynökségek munkájában valamilyen támogatás vagy kedvezményes forrás biztosítása is. Ezek elsősorban a projektek előkészítésére, kisebb részt a később esetlegesen elnyert nagyprojektek társfinanszírozására vonatkoznak.
• Diplomáciai támogatás: Az adott ország diplomáciai kapcsolatai is segíthetik a hazai cégeket, hogy versenyelőnyhöz jussanak. Ez a „gazdasági diplomácia” gyakorlata, ahol a kormányzat stratégiai partnerségeket alakít ki nemzetközi szervezetekkel (India, Kína).