Mit tehet az MNB a zöld átállásért? – 2. rész: Zöldülő felügyelet

A cikksorozat első része bemutatta, hogy a jegybankok és a pénzügyi felügyeleti szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a környezeti, így többek között a klímaváltozásból eredő kockázatokat, hiszen ezek egyúttal pénzügyi kockázatot is hordoznak. A változások ugyanakkor üzleti lehetőséget is jelentenek. Ezek egy része a következő évtizedekben éves szinten, globálisan több ezermilliárd dollárra becsült addicionális beruházásokból fakad, melyek a zöldátálláshoz szükségesek. Emellett kockázati szempontból is megéri foglalkozni a témával, amire jó példa a lakossági jelzálog-hitelezés. Az elmúlt évek energiaválsága még jobban aláhúzta ugyanis, hogy a finanszírozott ingatlanok energiahatékonysága kockázati különbséget jelent, hiszen egy jobb energiahatékonyságú ingatlan esetén az alacsonyabb közüzemi számlák miatt a hitelkockázat is kisebb.

A három pillérből álló program központi elemei a hazai pénzügyi szektorra vonatkozó célkitűzések, hiszen a zöld gazdasági átmenet a környezeti kockázatokat tudatosan kezelő, a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a döntéseikben érvényesítő pénzügyi intézmények nélkül nem valósítható meg. A mikroprudenciális lépéseken túl a program lefedi az oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését és a jegybank saját működésének zöldítését is. 

A Zöld Program indulásakor a felügyeleti felmérések szerint a magyarországi pénzügyi intézmények döntő hányada nem, vagy csak igen kis mértékben vett figyelembe környezeti fenntarthatósági szempontokat működése során. Ennek megfelelően a döntéshozatalban sem játszottak szerepet, a kapcsolódó kockázatok nem voltak ismertek és a fenntarthatóságot szolgáló finanszírozás, a kapcsolódó pénzügyi termékek köre is elhanyagolható volt. A helyzet javítása érdekében számos intézkedést hozott az MNB, melyek megalkotásával egyszerre szolgálta a környezeti fenntarthatóságot és erősítette a pénzügyi stabilitást.

E megközelítést jól példázzák a hitelintézetek és biztosítók számára kiadott zöldajánlások is. Mindkettő központi eleme a környezeti kockázatok azonosítása, mérése és kezelése, valamint a környezeti megfontolások integrálása az üzleti működésbe, vállalatirányításba és a kockázatkezelési keretrendszerbe. Az MNB által megfogalmazott elvárások javítják az intézmények ellenálló képességét a klímaváltozásból és környezeti kockázatokból eredő pénzügyi kockázatokkal szemben, és segítséget nyújtanak a várható jogszabályi előírásoknak való megfelelésben.

A 2021-ben lefolytatott, hosszú távú banki klímastresszteszt a késedelmes hitelek arányának változására fókuszált, és a legérzékenyebb szektorok mellett arra is rámutatott, hogy nemzetgazdasági szinten is pozitív lehet a hazai gazdaság zöldátállása. Az átállási kockázatokra koncentráló, rövid banki és hosszú biztosítói klímastresszteszt eredményei alapján a kockázatok lényegesek, de kezelhetők. A környezeti kockázatok köre azonban jóval bővebb, a klímakockázatok mellett ide tartoznak például a biológiai sokféleség csökkenéséből fakadó kockázatok is. E viszonylag új és még kevésbé feltérképezett területen idén fejeződött be az MNB úttörő, az Európai Bizottsággal és az OECD szakértőivel közös projektje. 

A kockázati felmérések eredményeinek és az alkalmazott módszertanok publikálása révén az MNB az intézmények felkészülését is segíti. E támogató szándék jelenik meg a jegybank által negyedévente publikált zöldadatsorban és az évente megjelenő Zöld pénzügyi jelentésben is. A közzétett információk lehetőséget nyújtanak a hazai zöld pénzügyi piacon zajló folyamatok áttekintésére, valamint benchmarkok megalkotására.

Mindkét publikációban központi szerepet tölt be a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program, melynek fő célja a bankok portfóliójának zöldítése, ezáltal a klímakockázati kitettségek csökkentése. A nemzetközi szinten máig egyedülálló program keretében az MNB által meghatározott, az EU Taxonómia rendeletén alapuló követelményrendszernek megfelelő hitelek esetében az adott évi tőkekövetelmény egy részét vagy egészét elengedi az MNB a tőkeszabályozás 2. pillérében, azaz a hitelintézeteknek kevesebb tőkét kell tartaniuk e hiteleik mögött a nem zöld kitettségekhez képest. E kedvezmény a banki termékfejlesztés ösztönzésén túl az ügyfelek számára is kedvezőbb kondíciókat tesz lehetővé. 

de egyre nagyobb súlyt képvisel az energiahatékony épületek és az elektromobilitás finanszírozása is. A lakossági lábon belül az új építésű ingatlanok vásárlása, építése dominál, pedig az energiahatékonyság szempontjából rendkívül korszerűtlen hazai ingatlanállományra tekintettel a felújítások előtérbe helyezése elkerülhetetlen. E folyamatot kívánja segíteni a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) keretrendszer 2023-as zöldszempontú bővítése is.

Az MNB Zöld Program keretében megtett lépései nagymértékben segítették a hazai pénzügyi rendszer zöldítését, a fenntartható pénzügyi termékek megjelenését. A felügyeleti és a monetáris intézkedések nemzetközi szinten is elismerést váltottak ki: a központi bankok környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységének értékelésére szolgáló Green Central Banking Scorecard módszertanának eredményei alapján az MNB a fenntartható pénzügyi gyakorlatot támogató, vezető központi bankok között szerepel. A WWF által létrehozott Susreg értékelésben szintén az élenjáró intézmények között szerepel a jegybank. A jelentés több helyen jó gyakorlatként azonosítja az MNB intézkedéseit, így például a zöld tőkekövetelmény-kedvezményt vagy a biodiverzitási projektet. 

Az MNB ezért a jövőben is aktívan, törvényi mandátumaival összhangban kívánja támogatni a hazai pénzügyi rendszer fenntarthatóságát. E folyamat következő lépéseként néhány napja a jegybank ajánlást adott ki a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésére vonatkozóan. Az ajánlással nemcsak a hitelkockázatok tudatosabb vállalásának irányába, hanem a zöldpénzügyek területén kritikus kihívás, az adathiány csökkentése érdekében is teszünk egy lépést.