Hidegzuhany a munkavállalóknak? Lehet, kisebb mértékben emelkedik a minimálbér, mint sokan várták

Nem tartható fenn trendszerűen a jelenlegi bérdinamika, ezért már jövőre valamilyen korrekcióra lesz szükség – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastorozata, a Bruttó legújabb adásában Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, akivel a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalásokról és a gazdasági kilátásokról beszélgettünk. Korábban írtunk róla, több részmegállapodást kötöttek a felek, ugyanakkor arról még nincsen semmilyen megállapodás, sőt egyeztetés se, hogy jövőre mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum.

Rolek Ferenc elmondta, legfeljebb a jóslás kategóriájába tartozik, hogy mennyivel emelkedhet jövőre a minimálbér, a tárgyalások valójában csak most kezdődnek el. Annál is inkább, mert egyelőre még arra várnak, hogy a kormány megküldje nekik a jövő évi makroszámokat, amelyekből pontosan kiderülhet, hogy milyen gazdasági fejlődési pálya várható. Vannak ugyan előzetes elképzeléseik, de amíg nem látják a hivatalos adatokat, addig nem szívesen mondanak számokat. Pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt már több ízben megtette, a tárcavezető 11-12 százalékos éves átlagos minimálbér-emelkedésről beszélt, ez a dinamika abból következik, hogy 2027-re el kell érnie a magyar minimálbérnek a rendszeres bruttó keresetek 50 százalékát.

– mondta Rolek Ferenc, aki hozzátette, ez attól is függ, hogy az átlagbérek hogyan növekednek, amelyek azonban csak a gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan tudnak bővülni, ugyanis nem lehet többet költeni annál, mint amennyit megtermelünk. Hangsúlyozta, az átlagbérek az infláció és a termelékenység növekedésének az összegével emelkedhetnek, ez évente 6 százaléknál nem lesz több. 

Rolek Ferenc úgy látja, az idei év rossz helyzetet teremt a következő évekre nézve, ugyan van egy dinamikus bérnövekedés, átlagosan nominálisan 12 százalékkal a keresetek, a másik oldalról viszont 4 százalék körüli infláció várható, miközben és a termelékenység mindössze 1 százalék körül bővül, tehát a 12 százalék körüli bérnövekedésnek szerinte 5 százalék alapja van. Hangsúlyozta, ez trendszerűen nem tartható fenn, ezért jövőre már valamennyire korrigálnia kell majd.

– mondta a német gazdasági nehézségekről, ami Magyarországot is érinti, hiszen a fő felvevőpiacunk Németország. Szerinte jó lenne, ha racionálisabb irányba menne el a vita és jobban koncentrálnának arra, hogy az a gazdasági domináló szerepük, ami Európában meg volt, és talán még most is megvan, az megmaradjon és helyreálljon. 

Rolek Ferenc arról is beszélt, hogy a következő évek nagy kihívása lesz a magyar gazdaságban, hogyan csökkenjen a hazai tulajdonú kkv-k lemaradása a nagyvállalatokhoz képest. Szerinte ha ezen tudunk javítani, és segíteni őket állami ösztönzőkkel, akkor kevesebb munkaerőre is lesz szükségük. Már pedig a demográfiai helyzet adott, ugyanis minden évben 30-40 ezer fővel csökken a munkaképes korú lakosság, ez kényszerhelyzetet jelent a cégeknek.

A kibontakozó vámháborúról úgy vélekedett, nem jó, hogy bezárkóznak a gazdaságok, azzal ugyanis éppen a fejlődéstől zárják el magukat.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Egyelőre várják a kormánytól a jövő évi sarokszámokat, 1:10
• Lassulnia kell a bérkiáramlásnak a jövőben, 3:59
• Idővel megszűnhet a garantált bérminimum, „nem elvetendő a gondolat” 6:35
• Nem sok realitása van az egy milliós minimálbérnek, 9:20
• Összefonódott túlságosan a gazdaság és a politika Németországban, 12:43
• Állami támogatásokkal kell segíteni a hazai kkv-kat, 16:00
• Szükség van további kapacitásokra a magyar gazdaságban, 17:28
• Ha elzárjuk magunkat, akkor nem fogunk tudni fejlődni, 20:30