Extrém időjáráshoz kell tervezni az épületeket, fokozódik a klímakockázat

A hőségrekordokban bővelkedő nyáron is megtapasztalhattuk mindazt, amire a klímaváltozás kapcsán régóta figyelmeztetnek a szakértők, hogy szélsőséges időjárási körülmények között kell élnünk. 

Mi történik most, és mit lehet tenni az épületek felkészítéséért, mit javasol az éghajlatkockázati szakértő? – többek között erről beszélgettünk Bálinger Andrással, a Greenbors Consulting klímakockázati szakértőjével, fenntarthatósági tanácsadóval.

Az éghajlatváltozást a globális felmelegedéssel kapcsolják össze, ami persze az egyik leggyakoribb és a legfontosabb hatás az összes klímahatás közül, viszont 

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette:

• a hőmérsékleti hatások is különbözők lehetnek, 
• másképp hatnak a világ különböző területein.

Példákért nem is kell nagyon messzire menni, a tavaly téli árvíz után nyári melegrekordok dőltek meg, friss rekordok ráadásul, miközben hosszú időn át nem volt eső, majd újabb árvíz érkezett a Dunán. 

Mindeközben 

ami bizony felhívja a figyelmet arra, hogy ennek nagyon komoly hatásai lehetnek, többek között ugye az ingatlanszektorra is.

Az anyagi következmények egyértelműek, az energiaárak, illetve az energiafogyasztás növekedése, és ebből fakadóan a ráfordított költség emelkedése például.

Egyre kevesebbszer látunk havat 

A hűtési szezonban eddig mentek a légkondicionálók, fújták a hideget, majd hirtelen bejött a másik véglet, fázni kezdtünk, sok helyen már szeptemberben bekapcsolták a fűtést.

Magyarországon ráadásul általánosságban elavult az ingatlanállomány, főleg energiahatékonysági szempontból, de az újonnan épülő ingatlanoknál már egyre inkább figyelembe vesznek olyan megfontolásokat is, mint a klímaadaptáció, a klímaváltozás hatásaira való felkészülés.

És egyre ritkábban lesz havas tél, sőt, volt már olyan is, amikor egyáltalán nem volt havazás Magyarországon. 

Egyre ritkábbak a nagyon mínuszos téli hidegek, és valószínűleg ez várható a közeljövőben is. 

A legpesszimistább becslések szerint akár a duplájára is nőhet azon napok száma, amikor a napi középhőmérséklet nem megy 25 fok alá, vagy az éjszakai hőmérséklet nem hűl le 20 fok alá.

Mindezek miatt új kihívásoknak kell megfelelni már az épületek tervezésekor. Ezeket vettük sorra Bálinger Andrással.

A beszélgetés tartalmából:

• A klímaváltozás hatásai Magyarországon – különös tekintettel az ingatlanszektort érintő hatásokra 0:37
• Az éghajlati anomáliák bemutatása 5:00
• Milyen módszerrel lehet a hatásokat felmérni, milyen erőforrásokra, adatokra van ezekhez szükség? 6:08
• Hogyan változnak a meglévő trendek? 8:00
• Milyen kockázatokat jelentenek a meglévő és a várható hatások az ingatlanszektorra? 10:26 
• Mit kell figyelembe venni a kockázatértékelésnél; hogyan változhatnak a kockázatok épülettípusonként, és hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat? 12:11
• Miért hasznos már a tervezés folyamán figyelembe venni a kockázatokat, milyen eszközök állnak rendelkezésre a klímaadaptációhoz; milyen gazdasági haszonnal járhat a hatékony felkészülés?
• Mi a szerepe a klímaadaptációnak a zöldfinanszírozásban, mi az EU-taxonómia lényege? 14:45
• Mennyire tudnak fenntarthatók lenni a csupa üveg felhőkarcolók, a klímaadaptáció szempontjából hogy szerepel az üvegfelület? 20:44
• Milyen télre, telekre számíthatunk? 24:54