Mitől ér pontosan célba a reklám? - Új kutatások a GfK-tól
Hiába jó ugyanis a tartalom, ha a „célszemély” lelki-érzelmi állapota nem teszi lehetővé a befogadást, akkor a reklám kidobott pénz. „A reklámhatékonysági kutatásnak óriási múltja van, a szakemberek most már lassan száz éve vizsgálják, mi kell ahhoz, hogy egy hirdetés elérje a célját” – világít rá Nagy István, a GfK médiáért felelős szektormenedzsere arra, mennyire nehéz eredeti ötletekkel előállni ezen a területen.
A GfK munkatársainak mindazonáltal sikerült egy valóban újszerű kutatási paradigmát kidolgozniuk, amely ráadásul nemcsak elméletben működött, de – az előzetes kételyek ellenére – a gyakorlati megvalósítás is értékelhető, mi több, rendkívül izgalmas eredményeket hozott. „A korábbi kutatások alapvetően a reklámhatékonyság mennyiségi kérdéseit feszegették, vagyis hogy a hirdetés potenciálisan, illetve valójában hány embert ér el, azt, hogy mikor, milyen műsorban, milyen sorrendben kell leadni.
Mi viszont a kérdés minőségi oldalára, a célszemélyre voltunk kíváncsiak, arra, lelki és érzelmi állapota miként befolyásolja a reklám befogadását” – vázolja fel a kutatás kiindulópontját Nagy. Rögtön tudták persze – teszi hozzá –, hogy nehéz fába vágták a fejszéjüket, hiszen a lelki-érzelmi állapotot nem csupán mérni, de még definiálni sem éppen egyszerű vállalkozás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.