A válság miatt egyre tudatosabban vásárolunk

Az akciókról részben a szórólapokból, részben a bolton belüli kihelyezések/feliratok segítségével tájékozódnak a vásárlók. A hipermarketek és a kisebb önkiszolgáló boltok a vásárlások elsődleges színterei, azonban legnagyobb térnyerés a szupermarketek esetében figyelhető meg.

A GfK Hungária által készített, a magyar háztartások vásárlási szokásait feltérképező Shopping Monitor 2009/2010 tanulmány eredményei is alátámasztják, hogy a gazdasági válság hatására a fogyasztók egyre tudatosabban viselkednek vásárlásaik során. A magyar piacon jelen lévő nagyszámú lánc és a fogyasztókért folyó verseny lehetővé teszi számukra, hogy válogassanak mind a csatornatípusok, mind a láncok, mind pedig a márkák között.

A hipermarketekben és a kisebb önkiszolgáló boltokban vásárolunk legtöbbször, de feltörekvőben a szupermarketek

Az élelmiszer-beszerzés legkedveltebb helyszínei, ahogyan tavaly is, a hipermarketek és a kisebb önkiszolgáló boltok (utóbbiak egy jelentős része valamely hazai tulajdonú lánc tagja). A hipermarketek fő vonzereje széles választékukban, a kisboltoké pedig lakóhely közeli fekvésükben rejlik. Egyre nagyobb ugyanakkor a szupermarketek térnyerése, tavalyi negyedik helyükről idén a harmadik helyre kerültek, a vásárlók egyötöde számára jelentik az élelmiszervásárlások elsődleges helyszínét. Azok, akik a legtöbb pénzt szupermarketekben költik el, elsősorban kedvező fekvésük és a kínált áruk jó minősége miatt látogatják ezt az üzlettípust, míg a diszkontok vevőinél a minél olcsóbb beszerzési lehetőség a fő szempont.  

A láncok közötti választásnál továbbra is az árszínvonal, a minőség és a választék szerepe a döntő, azonban a korábbi hullámokhoz képest lényegesen megnőtt az akciók szerepe.

Fókuszban az akciók és a promóciók

„A korábbi kutatási hullámok eredményeihez képest szembetűnő az akciók és promóciók jelentőségének növekedése, amely különösen annak fényében érdekes, hogy még tavaly májusban is ez volt az egyik legkisebb fontossággal bíró tényező. Mindez jelentheti a megtakarítások kimerülését is, de valószínűleg mostanra alakultak ki a válsághoz alkalmazkodó új, a korábbinál sokkal tudatosabb vásárlói magatartásformák” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.

Az akciókról részben a szórólapokból, részben a bolton belüli kihelyezések/feliratok segítségével tájékozódnak a vásárlók. A szórólapok esetében jellemzően annak az üzletnek az akciós újságját nézik át a vevők, ahová éppen vásárolni indulnak, a különböző láncok szórólapjainak összehasonlítása ritkább. A szórólapok alapos átnézése elsősorban a nőkre és az alacsonyabb jövedelmű rétegekre jellemző.
A legnagyobb érdeklődés az alapvető élelmiszerek akcióit kíséri. Emellett a mindennapi bevásárlások részét képező tejek és tejtermékek, húsok és húskészítmények, friss zöldségek és gyümölcsök, illetve a háztartási vegyi áruk akciós kínálatának figyelemmel kísérése jellemző, míg minimális az érdeklődés az italok, a papírtermékek és a konzervek iránt.
Miután a vevők többsége kifejezetten keresi azokat az akciós termékeket, amelyekről korábban tudomást szerzett, lényeges, hogy az akciók tényleges kedvezményt jelentsenek. Azért is, mert a vásárlók közel fele ugyanazon termék akciós és nem akciós árának összehasonlításával, illetve az akciós termék és egy helyettesítő, de nem akciós termék összehasonlításával ellenőrzi a kínált árengedmény mértékét.
A közép-kelet-európai régióban végzett felmérés eredményeiből kitűnik, hogy a szórólapok alapján történő vásárlások legmagasabb aránya Romániában figyelhető meg, de jelentősen emelkedett Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában.

Magyarország a cseh és szlovák kereskedelmi modellhez hasonlítható leginkább, ugyanakkor jelentős eltérések figyelhetők meg a többi ország esetében, főként annak köszönhetően, hogy ezek piacai különböző fejlettségi szinten vannak, mások a fogyasztói szokások, és nem olyan erős a kereskedelem koncentrációjuk, mint a visegrádi országokban.