Lassan túlcsordulnak a hazai gáztárolók

Ezerrel töltik a télre készülő európai országok a föld alatti gáztárolóikat. A létesítmények töltöttségi szintje az uniós országokban 81,02 százalék, ami a tagországok éves gázigénye negyedének (24,19 százalékának) a fedezésére elég a július 14-i hivatalos uniós statisztika (Gas Infrastructure Europe) szerint.

Szépen telnek a hazai gáztárolók

Magyarország is jól áll: 80,15 százalékon tart. A bespájzolt mennyiséggel az éves hazai gázigény 51,62 százalékát fedezi. Ez fontos mutató, de a jelentősége országonként eltérő súlyú. Magyarországon nagy szerepe van, mert az ország saját gáztermelése szerény, a felhasználók alapvetően a vezetéken folyamatosan érkező importra és az importból betárolt gázra támaszkodhatnak. Az import vezetéken, döntően Szerbián keresztül érkezik egyetlen (orosz) forrásból, ahogyan jellemzően az Ausztrián át történő, fél éve szünetelő behozatal is orosz import. Az utóbbi irányból azonban elvben vásárolhat Magyarország alternatív forrásból is gázt, ahogyan Horvátország és Románia felől sem orosz energiahordozó érkezik. (A magyar–orosz hosszú távú gázszerződés szerint Ukrajna felől már nem küldenek gázt a magyar piacra, továbbá ez év végén lejár az Ukrajnán keresztüli tranzitra vonatkozó orosz–ukrán megállapodás is. Igaz, úgy tűnik, az érintettek részéről van nyitottság a szerződés meghosszabbítására.) Azok az országok azonban, amelyek jelentős belföldi gáztermeléssel és/vagy több irányból várható importlehetőséggel rendelkeznek, kevésbé vannak annak kiszolgáltatva, ha felhasználásarányosan kevés gázt tartalékoltak a télre.

A szőregi tárolóba már csak pár molekula fér    

A hazai betárolt gáz öt létesítményben található, ebből négy a Magyar Földgáztárolóé (MFGT) és egy Hexumé. Az utóbbi szőregi tárolója lényegében megtelt, 95,97 százalékon áll. Az MFGT-ibe még fér – 73,37 százalék –, de már nem sok, pedig a betárolás még nagy lendülettel tart. Ezért a társaság kérésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az idén ismét hozzájárult ahhoz, hogy a társaság kissé „túltöltse” két tárolóját.

  E pluszmennyiségekre alapvetően a kereskedői igények miatt van szükség, amelyek mögött többfajta kereslet áll:

• elsősorban a magyarországi felhasználók részéről,
• Magyarországon tárolnak gázt a szerbiai igények kielégítésére is,
• a kereskedők piaci igények szerint exportálnak/tranzitálnak is Magyarországon át, vagy innen.

A két említetten túl az MFGT-nek Pusztadericsen van egy 340 millió köbméter mobilgáz-kapacitású és Hajdúszoboszlón egy 1640 millió köbméter mobilgáz-kapacitású föld alatti gáztárolója.  

Ukrajna várja az orosz gázt nyugat felől

Igaz, a Magyarországról induló szállítás nem elsősorban a tárolókban lévő gáz terhére történik – a kereskedő mindig a pillanatnyi költségek alapján dönti el, hogy a betárolt gázát adja-e tovább, vagy a vezetéken behozottat –, de a stabil hazai ellátás érdekében szükség van a tárolói készletekre ahhoz, hogy közben a vezetéken érkezővel üzletelni lehessen.

A Magyarországot elhagyó gáz fő célországa Ukrajna részben közvetlen kivitelen keresztül, részben Szlovákián át. Ukrajna tárolóinak töltöttsége csak 18,87 százalékos. Ez még önmagában nem feltétlenül jelent elmaradást, mert keleti szomszédunk közel 31 milliárd köbméteres tárolókapacitása Európában a legnagyobb. Közvetlenül az sem dráma, hogy a betárolt mennyiség az éves ukrajnai igény csak 27,19 százalékának a kielégítésére elég, mert az országnak van saját gáztermelése. Tavalyi felhozatala 18,7 milliárd köbméter volt. Ám hatalmas a lakossága is: tavaly 18,7 milliárd köbméter gázra volt szüksége, míg 2021-ben – mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát – még 27,3 milliárd köbméterre az uniós Statista adatai szerint.