Be kellett vetni a tartalékerőműveket is

Hétfőn ismét megmutatkozott, mekkora kitettséget jelent, ha egy ország energiaellátásán belül túl nagy az időjárásfüggők aránya. Alig-alig sütött a nap, helyettük csak a tartaléknak tartott olajüzemű erőművek működtek, továbbá a szokásosnál többet termeltek a biomassza-létesítmények is.

Jól jöttek a tartalékerőművek

Az árampótlásra nem csak a gyengén muzsikáló naperőművek miatt volt szükség. Erőművi üzemzavarok miatt kiesett majdnem 400 megawattnyi teljesítmény is: a Mavir adatai szerint nem termelt három 58 megawattos ajkai gázturbina, és befuccsolt a Mátrai Erőmű 220 megawattos gőzturbinája. Ez a négy együtt közel egy paksi blokknyi mínusz kapacitást tesz ki.

A Paksi Atomerőmű teljes gőzzel termelt, a Mátrai Erőmű szinte csak jelzésértékűen, a gázblokkok munkája pedig fokozatosan nőtt a reggeli óráktól, túllépve még az atomerőműét is, majd délután szelídült. Volt hétfőn olyan időszak is, amikor az említett olajtüzelésű erőművek a mátrainál kétszer több áramot adtak. Természetesen magas szinten alakult az import is, ami normál esetben napközben nulla közelébe vagy nullára csúszik, sőt egyes időszakokban nettó áramexportőrré is válik az ország. Most végig vastagon nettó exportőrök voltunk.

Csak halványzöld volt az energiamix

Ha a hazai energiaellátás hirtelen támadt kihívásaiból a felhasználók nem vettek semmit észre, az annak a jele, hogy a rendszerirányító és a vele együttműködő szolgáltatók, termelők a helyzet magaslatán álltak. Igaz, az energiatermelő mix kedvezőtlenebbül alakult – de ez nem rajtuk múlt –, hiszen nőtt a felhasznált fosszilis alapú energiahordozók aránya, ám szerencsére máskor pont a mai fordítottja történik.