BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Armageddont szimulál a NASA

Először tesztel olyan rendszert a NASA, amivel az emberiség képes lehet megváltoztatni egy a Föld felé tartó aszteroida pályáját. A DART-programban egy önvezető űrszondát irányítanak bele Föld-közeli aszteroidába. A kutatók azt vizsgálják, hogy az ütközés milyen mértékben fog változtatni a 150 méter átmérőjű szikla pályáján.

A NASA először teszteli éles bevetésen a DART-programot, aminek célja, hogy a Föld felé tartó aszteroidáknak megváltoztassák a repülési pályáját. Budapesti idő szerint kedden hajnali 1.14 perckor a Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszonda bele fog csapódni egy kisebb aszteroidába, a Didymos körül keringő Dimorphoszba. 

Nasa's DART mission impact with an asteroid to deflect its orbit
Fotó: NASA / AFP

A New York Times arról írt, hogy a Dimorphosz nem jelent közvetlen fenyegetést a Földre, de a NASA számításai szerint az objektum tökéletes lehet arra, hogy teszteljék vele a tavaly elindított DART programot. 

A NASA közvetíteni fogja a becsapódást

A DART New York-i idő szerint 19.14-kor fog 14 ezer mérföld per órás sebességgel összeütközni az aszteroidával.

Ez Budapesten kedd 01.14 percet jelent. A NASA magyarországi idő szerint ma éjféltől közvetíteni fogja a küldetés végét a YouTube-csatornáján keresztül. 23.30 perckor az ígéretek szerint már fotókat is közzé tudnak tenni az űrszondáról.

Miért kell űrszondát lőni egy ártalmatlan aszteroidába?

A NASA nem csak szórakozásból lő bele egy drága és modern űrszondát egy békésen keringő aszteroidába. Ennek a programnak a gyökerei még 2005-ben indultak, amikor a Kongresszus megbízást adott az űrkutatási központnak, hogy 2020-ig térképezze fel azokat a Föld-közeli aszteroidákat, amik elég nagyok ahhoz, hogy becsapódásukkal képesek legyenek elpusztítani egy várost. Ekkora pusztításhoz nagyjából egy 140 méternél szélesebb átmérőjű aszteroidára van szükség. Mivel a Kongresszus sosem biztosított elegendő forrást a NASA-nak a küldetés végrehajtásához, így a kutatók nagyjából csak az érintett űrkövek felét fedezték fel. Becslések szerint még körülbelül 15 ezer ilyen aszteroida lehet a Föld körül.

Hamarosan kiderül, ki lesz a következő magyar űrhajós

Októberig négy névre szűkülhet az a lista, amelyből kikerül a következő magyar űrhajós – mondta a VG-nek az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború hátrányosan érint néhány nemzetközi űrprogramot is.

Amellett, hogy a NASA halálos fenyegetéseket keresett az űrben az elmúlt 17 évben, azon is elkezdett dolgozni, hogy módszereket fejlesszen az ilyen típusú fenyegetések elhárítására. Ennek eredménye lett a DART-program, ami a kutatók szerint egyáltalán nem olyan, mint amit az 1998-as Armegaddon című filmben láthattunk. 

A DART-küldetés azt az elméletet próbálja bizonyítani, hogy az ember képes lehet egy pontos találattal más pályára állítani egy a Földet fenyegető aszteroidát.

A man sits at his workstation within the Mission Operations Center during the Double Asteroid Redirection Test (DART) Technology Media Workshop Telecon Briefing and tour at the Johns Hopkins Applied Physics Laboratory in Laurel, Maryland, on September 12, 2022, ahead of the September 26th project test mission. - The goal of the DART mission, which launched in November 2021, is to hit an asteroid with a spacecraft to slightly alter its trajectory.
Fotó: Jim Watson / AFP

Mit várnak az ütközéstől a kutatók?

A DART-küldetés célpontja, a Dimorphosz, egy nagyjából 150 méter átmérőjű aszteroida, 

ami a körülbelül 800 méter átmérőjű Didymosz nevű kisbolygó körül kering. A Dimorphosz 11 óra 55 percenként tesz meg egy körül a Didymosz körül.

A DART lényegében egy önvezető öngyilkos űrszonda, amit a marylandi Johns Hopkins Applied Physics Laboratory missziós műveleti központban fejlesztettek. 

A szonda rendkívül gyorsan halad, ilyen sebesség mellett lehetetlenség parancsokat küldeni neki. A küldetés sikere azon áll, vagy bukik, hogy a előzetesen megfelelő adatok lettek-e betáplálva  a mesterséges intelligenciába ahhoz, hogy célba navigálja az űrhajót 

– mondta a DART-rendszer egyik mérnöke, Elena Adams. Hozzátette, hogy a DART úgy működik, hogy az ütközés előtt nagyjából egy órával, a szonda kamerája képes lesz megkülönböztetni a Dimorphoszt a Didymosztól. Ezután a rendszer korrigálni fogja a röppályát, hogy a szondát egyenesen az aszteroidába vezesse, aminek az ütközés lesz az eredménye.

Rendkívül nehéz egy ilyen kis tárgyat eltalálni az űrben, de mi meg fogjuk csinálni 

– mondta Adams.

Magyarország a világűrt is meghódíthatja - VG Podcast

A nemzetstratégia fontos eleme lesz a következő években az űrkutatás és az űrtevékenység fejlesztése. Az évtized közepére akár ismét beszélhetünk magyar űrhajósról, ráadásul az oktatás területén is egyre nagyobb figyelmet kaphat az űripar.

Mi lesz, ha a küldetés sikerül?

Ha a DART a tervek szerint becsapódik a Dimorphoszba, akkor az aszteroida pályája közelebb fog kerülni a Didymoszhoz. Az eltolódás mértéke a Dimorphosz szerkezetétől és összetételétől függ.

Amennyiben a Dimorphosz szilárd, akkor a DART csak egy kisebb krátert fog robbantani az oldalában, ami így felgyorsul, illetve közelebb kerül a Didymoszhoz. Abban az esetben, ha a Dimorphosz inkább egy halom törmelék, amit a gravitáció tart össze, akkor a DART egy sokkal mélyebb krátert fog vájni bele, törmelékzáport szór szét az űrben és sokkal közelebb löki az aszteroidát a Didymoszhoz.

A küldetésről a DART kísérője, 

a LICIACube űrszonda fog felvételeket készíteni, viszonylag közelről.

Emellett más űrszondák, többek között a Hubble, a James Webb és a Lucy is távolabbról figyelik majd az eseményt.

Hatalmas ugrás az emberiségnek: az Artemis-program

A motor hűtésével kapcsolatos problémák miatt elsőre elhalasztották a holdrakéta kilövését, magyar idő szerint szombat este tettek volna ismét próbát a NASA szakemberei. De másodszor is leállították a visszaszámlálást.

Visszatérés a Holdra

A DART-program mellett a NASA  nagyobb küldetése továbbra is az Artemis I. misszió, amivel megágyaznának a következő emberek Holdra lépésének. Az Artemis-küldetést augusztus 29-én és szeptember 3-án is elhalasztották technikaiokok miatt, illetve a rossz időjárási körülmények miatt a szeptember 27-i kilövés sem fog megvalósulni. A NASA szakemberei most azt mérlegelik, hogy az Ian trópusi vihar miatt vissza kell-e szállítaniuk a rakétát a garázsába, a Vehicle Assembly Buildingbe. Amennyiben a mérnökök úgy döntenek, hogy a vihar ellenére biztonságban lehet tartani a rakétát a kilövőállomáson, akkor 

esély lehet rá, hogy október elején ismét megkíséreljék útnak indítani az Artemis I.-et.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.