Ázsia új infrastruktúra-versenye
Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 59. ülését május elején Üzbegisztán fővárosában tartották meg a 2020-as évek újabb energiaválsága közepette. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása alapjaiban rengette meg a globális energia ellátását. Ugyanis a világ egyik legfontosabb energia-ütőerén keresztül a konfliktus előtt a globális kőolaj- és LNG-szállítások 20-25 százaléka haladt át, elsősorban Ázsiába. Az IMF szerint a konfliktus elhúzódása tartós energiaársokkot hozhat, többek között a kőolajár hosszan a 100 dollár feletti szinten ragadhat, míg a gázárak Európában és Ázsiában 160 százalékkal emelkedhetnek a második negyedévben. Az energiakrízis hatására a globális növekedés visszaeshet, az infláció újra berobbanhat és szigorodó globális pénzügyi feltételeket hozhat. De a közel-keleti válság rávilágított az ázsiai szállítási, energiaellátási útvonalak sérülékenységére, illetve az alternatív hálózatok szükségességére is. Ilyen kilátások közepette igyekezett a japán vezetésű Ázsia Fejlesztési Bank megoldást kínálni a kihívásokra.
Ázsia infrastruktúra-fejlesztése gazdasági, stratégiai és geopolitikai kérdés is
Már az ADB-ülés helyszínválasztása is szimbolikus, Üzbegisztán és Közép‑Ázsia egyre inkább tranzit-, energetikai és összeköttetési csomópontként jelenik meg Európa és Ázsia között. Ennek geopolitikai értéke is mind jobban felértékelődik főleg a közel-keleti konfliktus fényében. Az ADB-fórum központi témája a regionális összekapcsoltság, az ellátási láncok diverzifikálása, az energiabiztonság és zöldátmenet megteremtése. Az ADB vezetése hangsúlyozta, hogy az energiaár-volatilitás és az üzemanyag-ellátási zavarok különösen érzékenyen érinthetik a fejlődő ázsiai gazdaságokat, ezért szükség esetén gyors finanszírozási és költségvetési támogatási eszközök is rendelkezésre állnak. A pénzügyi stabilitási kérdést erősítette az ASEAN+3 (Kína, Japán, Dél-Korea) pénzügyi vezetőinek közös nyilatkozata is, amely szerint szükség esetén készek beavatkozni a túlzott pénzpiaci volatilitás ellen.
A találkozó legfontosabb bejelentése, hogy mintegy hetvenmilliárd dolláros regionális energia- és digitális infrastruktúra-fejlesztési programot indítanak a magánszektor bevonásával, amely villamosenergia-hálózatok összekapcsolását, határon átnyúló áramkereskedelmet és digitális folyosók kialakítását célozza 2035-ig.
Továbbá az ADB ülésének egyik fő kedvezményezettje Üzbegisztán volt, amivel 2030-ig szóló, mintegy 12,5 milliárd dolláros partnerségi és finanszírozási programot kötöttek. A program célja, hogy infrastruktúra-fejlesztési, reformtámogatási projektekkel erősítse az ország regionális tranzit-, energetikai és digitális csomóponti szerepét. Következő lépésként az ADB a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) Fülöp-szigeteki ülésén bejelentette, hogy harmincmilliárd dollárt mozgósít az ASEAN-államok hosszú távú fejlesztési prioritásainak előmozdításra, valamint a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség megerősítésére. Összességében az ADB ezekkel a finanszírozási projektekkel kíván egyre aktívabb szerepet vállalni a régióban. Egyrészt, hogy megoldást nyújtson az energiaellátási sokkokra, illetve a régió gyorsan növekvő áram- és adatkapacitás-igényeire. Másrészt ezekkel igyekszik tartani a versenyt és ellensúlyozni a kínai finanszírozási térnyerést a régióban.
Ugyanis a térség másik nagy infrastrukturális fejlesztési kezdeményezése, a kínai vezetésű Új Selyemút (Belt and Road Initiative – BRI) egyre bővül. Az ausztrál Griffith Egyetem és a sanghaji Green Finance & Development Center közös kutatása szerint 2025-ben a BRI-beruházások értéke 75 százalékkal, rekordot jelentő 213,5 milliárd dollárra nőtt (a 2024-es 122,6 milliárd USD-ről). A növekedéssel párhuzamosan a BRI mögötti kínai logika is átalakulóban van. Egyrészt már nem csak a vasútvonalak, a kikötők, energetikai hálózat összekötések a központi elemei a BRI-nak, hanem alacsonyabb költségű, gyorsabban megvalósítható programok is, kezdve az egészségügytől a szegénységcsökkentésen át a mezőgazdasági fejlesztésekig. Másrészt a növekvő adósságokkal kapcsolatos aggodalmak és a geopolitikai kockázatok miatt a finanszírozási forma is változik. A kínai projektek a kínai vezetésű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) finanszírozása mellett a kínai vállalatok egyre inkább tulajdonrészt is szereznek infrastrukturális és ipari projektekben. Végül a BRI-ban előtérbe került a szabályozások és műszaki szabványok összehangolása is, hogy a fejlesztések szorosabban illeszkedjenek Kína saját alternatív hálózataihoz. Vagyis a külföldön terjeszkedő, kínai óriás tech cégek már igyekeznek a regionális szabványokat is alakítani. Például az e-kereskedelmi óriás Alibaba, amely saját fizetési ökoszisztémájának szabályrendszerét ültetheti át a regionális digitális fizetési rendszerekbe. Kína a BRI fejlesztési projektjein keresztül egyre erősíti az alternatív hálózatait.
Ennek fényében az ADB szamarkandi ülése túlmutat pusztán a szegénységcsökkentésen, az ázsiai fejlesztési finanszírozás az energiabiztonságról, az ellátási láncokról és a geopolitikai pozícióépítésről is szól.
Kína BRI-je újra erősödik, 2025-ben rekordértékű ügyletekkel és egyre szélesebb körben építi hálózatait. Ezzel szemben az ADB igyekszik egy versenyképes, japán–nyugati hátterű finanszírozási modellt kínálni. Ez a folyamat megerősíti, hogy Ázsiában az infrastruktúra-fejlesztés ma már nem pusztán gazdasági, hanem stratégiai és geopolitikai kérdés is.
