Zelenszkij most drágán megfizet, hogy rátámadt Putyin olajkincsére: az oroszok módszeresen szétlövik az ukrán gázrendszert - "A tét, hogy ne fagyjanak meg a télen"
Mindkét háborúzó fél az ellenség energia-infrastruktúrájának elpusztítására törekszik, ez tisztán látszik. A legrosszabbkor, a tél előtt teszik ezt. Az eredmények kézzelfoghatók, Kijevben 800 ezer, míg Odesszában 240 ezer háztartás maradt áram nélkül a napokban.
Az ukrán erők az elmúlt két hónap mintázata szerint dróncsapásokkal támadják az orosz olajipari infrastruktúrát, csak szeptemberben 70 támadás történt (ebből 30 volt legalább részben sikeres),
egyes források szerint a támadások legalább az orosz olajfeldolgozó kapacitás 17 százalékát, azaz napi 1,1 millió hordót érintettek, ideiglenesen leállítva a termelést.
A megtámadott finomítók 50 millió tonnát dolgoznak fel.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelenleg úgy becsüli, hogy az orosz feldolgozókapacitás 2026 júniusáig napi 5 millió hordó körül marad, majd fokozatosan visszatér a napi 5,4 millió hordóhoz. Ez eddig a Krímben okozott részleges benzinhiányt. Más régióból nincs ilyen információ. Zelenszkij azzal kérkedett, hogy Oroszországban már 20 százaléka kiesett a belföldi dízelszükségleteknek, ami így biztosan nem igaz.
Szivattyútelepek és vezetékek:
támadás érte például a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó létesítményeket, mint az Unyecsa olajszivattyú-telepet a brjanszki területen, vagy az Acélló nevű mérőállomást az orjoli területen, amely kulcsszerepet játszik az orosz kőolajexportban.
Olajraktárak és kikötői létesítmények: támadás érte többek között a rosztovi régióban lévő olajraktárakat, valamint a balti-tengeri Primorszk olajkikötőt, amely Oroszország egyik fő exportbázisa.
Ukrajna sokáig jól bírta
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal támadja az ukrán energia-infrastruktúrát, különösen 2024 tavasza óta fokozva a támadásokat. Meglepő módon Ukrajna ezt a háború első szakaszában az áramszüneteket leszámítva kevésbé érezte meg, mivel
az ipari áramfelhasználás a háború kitörésével a felére csökkent, és a tízmilliós menekülthullám is 20 százalékkal csökkentette a lakossági áramigényt.
2025 októberében már több olyan nap is volt, hogy napi (!) 30-50 orosz rakéta és 400-500 drón támadt ukrán energetikai létesítményt. Mára kiesett az Ukrenergo nagyfeszültségű transzformátorállomásainak jó fele, valamint számos elosztóállomás is.
A háború kezdetén Ukrajna 38 gigawattnyi erőművi termelőkapacitással rendelkezett, így nettó exportőr volt villanyban. Ma már 12 gigawatt a saját termelőkapacitása, vagyis a háború előttinek a harmada! Télen nagyjából 18 gigawattnyi csúcsigény van, ez csak jelentős áramimporttal fedezhető, de ennyit nem lehet leszállítani.
Zajlik persze a napelemek gyors telepítése, miközben az Ukrenergo a lakosságot a napenergia-termelés legaktívabb idején (10:00 és 16:00 óra közé) történő fogyasztásra ösztönzi, de télen nagy csodát ne reméljen senki a napelemektől, nem is beszélve a feszültség- és frekvenciaingadozásról.
Nem csupán a kieső árammennyiség jelent ugyanis gondot, de maga a kiesés módja is. A hálózatos feszültség- és frekvenciaproblémák, valamint a termelői kapacitások kiszámíthatatlansága ugyanis tovább növeli a bajt. A majdnem 3000 megawattos rovnói atomerűművet például többször le kellett terhelni, mert a rendszerbe egyszerűen nem lehetett betáplálni a megtermelt áramot.
Ukrajna hőtermelő kapacitása is 70 százalékkal csökkent. 2022 óta 20-nál több kogenerációs, vagyis hőt villannyal együtt termelő erőmű sérült, illetve semmisült meg, valamint 180 hőközpont és 1000 kazánház.
Oroszországnak bevételkiesés, Ukrajna megfagy
Mindezek alapján könnyű összegezni, mi is a tét. Az ukránoknak az oroszok energetikai infrastruktúrája elleni támadásainak együttes hatása mérsékelt. Az orosz olajfeldolgozó kapacitás csökkenése bevételkiesést okoz ugyan Oroszországnak, de csak részlegesen és csak időlegesen.
A gazdasági nyomás meg nemcsak kétséges, de kétesélyes is. Ha a piac tényleg megijed attól, hogy az orosz finomítókapacitás, netán a szállítás vagy a kitermelés tartósan vagy jelentős volumenben csökken, akkor az felhajtja az árakat, az oroszok pedig kevesebb értékesített mennyiséggel is többet keresnek.
Ezzel szemben az orosz támadásoknak az ukrán ellátás ellen nem átmeneti pénzügyi nehézségek a következményei, hanem hogy megfagyhatnak az ukránok.
Ukrajnának négymilliárd köbméter gázra lesz szüksége a tél végéig, ez legalább kétmilliárd dollár. Plusz persze a gázinfrastruktúra helyreállítási költsége. Az árammal és a távhővel is komoly gondok vannak.
Maga Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is figyelmeztette a lakosságot:
Ez a tél nagyon nehéz lehet Kijev számára, ezért a főváros lakosainak fel kell készülniük az esetleges komplikációkra, és elő kell készíteniük egy víz-, melegruha- és élelmiszerkészletet.
Az ENSZ és az ukrán vezetés is arra figyelmeztet, hogy az orosz támadások következtében kemény tél vár Ukrajnára, különösen fűtés nélkül Harkivban és más kelet-ukrajnai nagyvárosokban.
