Titkos dokumentumból derült ki: uniós tagország árulta el Ukrajnát, levélben rimánkodik Amerikának – "Tűzfalat kell húzni a NATO és közéjük"
Finnország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a háború utáni Ukrajnának tett biztonsági garanciákat ne nevezzék „5. cikkely-szerűnek”; Helsinki szerint ugyanis ez gyengítheti a NATO alapját jelentő kollektív védelmi kikötés hitelességét.
Egy, a Politico által megszerzett amerikai külügyi távirat alapján Helsinki attól tart, hogy a NATO 5. cikkelyének – azaz a szerződés kollektív védelmi kötelezettségről szóló részének – és a Kijevnek adott, jellemzően kétoldalú biztonsági garanciák összemosása súlyos veszélyeket rejt magában.
A január 20-i keltezésű dokumentum szerint Elina Valtonen finn külügyminiszter január 19-én amerikai kongresszusi képviselőkkel tárgyalt a kérdésről. Valtonen hangsúlyozta:
Oroszország hosszú távú stratégiai fenyegetést jelent, és Finnország ellenzi az olyan gyenge békemegállapodást, amely Ukrajna jövőbeli önvédelmi képességeit korlátozná. Azonban Ukrajna biztonságát sem szabad az 5. cikkelyhez hasonlítani, mert ez elmoshatja a NATO egyedülálló garanciáját.
A NATO 5. cikkelye kimondja: egy tag elleni fegyveres támadás valamennyi tag elleni támadásnak minősül. A szövetség eddig mindössze egyszer hivatkozott rá, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.
Finn vezetők szerint éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az 5. cikkely kizárólag a NATO keretein belül maradjon értelmezhető.
Szóban támogatják Ukrajnát, de a biztonsági garanciákért nem fizetnének
A távirat rávilágít arra is, hogy több európai fővárosban növekvő aggodalom övezi a háború utáni Ukrajnával kapcsolatos kötelezettségvállalásokat.
Volt NATO-tisztviselők szerint az 5. cikkely emlegetése olyan elvárásokat kelthet, amelyek mögött nincs valódi szövetségi kötelezettség, és politikai támadási felületet adhat az ellenzéki erőknek. Mások arra figyelmeztetnek: Moszkva akár tesztelheti is, mit jelent valójában egy 5. cikkely-szerű ígéret.
A helyzetet bonyolítja, hogy a NATO-n belül eltérőek az Ukrajnával kapcsolatos álláspontok, miközben az Egyesült Államok elnöke kritikusan viszonyul a szövetséghez, és nagyobb európai védelmi hozzájárulást sürget.
A kontinens gazdasági bizonytalanságai mellett azonban egyre kérdésesebb, meddig és milyen mértékben tartható fenn az ukrán támogatás.
Finnország – amely 2022 után csatlakozott a NATO-hoz, és hosszú közös határral rendelkezik Oroszországgal – látszólag csak szóban hajlandó a kemény, Moszkva-ellenes lépésekre, a jogi garanciák terén már sokkal óvatosabb.
Helsinki célja ennek ellenére változatlan, és a kormány leszögezte, hogy hosszú távon Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia. Addig azonban a finnek ragaszkodnak ahhoz, hogy az 5. cikkely sérthetetlen maradjon.
Véget érhet a háború, de a NATO nem megy sehová: felháborító ígéreteket tett a főtitkár Kijevben – ez a „békebeli" Ukrajna-forgatókönyv
Még ha véget ér is a háború, Mark Rutte teljesen hozzáláncolná a Nyugatot Ukrajnához. A NATO főtitkára az ukrán parlamentben bemutatta a háború utáni forgatókönyveket, amelyek jelentős katonai jelenlétet feltételeznek, és óriási költekezésbe vernék Európát.
