MI a műtőben? Nagy dobra verik a technológiai forradalmat, a műhibákat már kevésbé – sorra érkeznek a hibabejelentések az orvosi robotokról
A mesterséges intelligencia (MI) már a műtőkben dolgozik, de egyre több a jelentés elhibázott beavatkozásokról és félreazonosított betegségekről. Az amerikai hatóságokat elözönlötték a panaszok, egyre több intézmény ellen indulnak perek, s bár a technológia az alapellátásban már bebizonyította hatékonyságát, a túl gyors bevezetés kudarca miatt akár teljesen kizárhatják a robotokat a kórházakból.
Más iparágakhoz hasonlóan az MI az egészségügybe is hihetetlen sebességgel vonul be: a gyártók szerint az új algoritmusok pontosabb diagnózist, hatékonyabb műtéteket és személyre szabottabb kezelést hoznak.
A csúcstechnológia elterjedésével azonban annak hátrányai is napvilágra kerültek, a Reuters pedig az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) adatait elemezve kiderítette, hogy tömegével érkeznek a bejelentések a meghibásodásokról és betegsérelmekről az MI-t használó egészségügyi intézményekben.
Műhibák százaiért felelős a mesterséges intelligencia
Az egyik legtöbbet emlegetett eset a krónikus arcüreggyulladás műtéti kezelésére használt TruDi Navigation System. A rendszert eredetileg az Acclarent fejlesztette, amely a Johnson & Johnson érdekeltségébe tartozott, majd 2024-ben az Integra LifeSciences vásárolta meg.
A TruDi három évig volt piacon MI nélkül. Ez idő alatt az FDA hét meghibásodási és egy sérülési jelentést kapott. Miután 2021-ben gépi tanulási algoritmust építettek be a rendszerbe, a bejelentések száma drámaian megugrott: legalább száz meghibásodásról és „nemkívánatos eseményről" érkezett jelentés, és 2021 vége és 2025 novembere között legalább tíz beteg sérült meg.
A jelentések szerint több esetben a rendszer tévesen jelezte a sebész műszereinek helyzetét a páciens fejében, amely állítólag több alkalommal is súlyos sérülést okozott, két páciens pedig agyvérzést szenvedett. A károsultak közül többen is pert indítottak, azt állítva, hogy az MI hozzájárult a sérülésekhez.
A gyártó azonban tagadja az ok-okozati kapcsolatot, az FDA pedig hangsúlyozza, hogy az eszközjelentések nem bizonyítanak felelősséget, gyakran hiányosak, és egyetlen incidensről több bejelentés is érkezhet.
Azt azonban nem lehet tagadni, hogy az MI-alapú orvostechnikai eszközök száma meredeken nő. Jelenleg legalább 1357 ilyen termék rendelkezik FDA-engedéllyel – ez kétszerese a 2022-ig jóváhagyott mennyiségnek. Ezzel párhuzamosan pedig a műhibák is egyre gyakoribbak.
Kinyílt a tudás kapuja az egészségügyben: tényleg az MI menti majd meg a magyar betegeket?
A mesterséges intelligencia ma már az egészségügy legfontosabb új eszközei közé tartozik, de a fejlődés tempójával egyre több kérdés is felmerül. A digitális egészségügy terjedése több adatot, nagyobb biztonságot és erősebb szabályozást követel – miközben a rendszerek hibái és hiányosságai még mindig jelentősek. Magyarországon az első projektek már futnak, de az áttöréshez a lakosság bizalma és az intézmények felkészültsége egyaránt kulcsfontosságú.
A problémák ráadásul nem csak a műtétekre korlátozódnak. Egy 2025-ös bejelentés szerint a Sonio Detect nevű, magzati ultrahang-elemzésre használt szoftver tévesen azonosított testrészeket. Szerencsére sérülésről ennél nem számoltak be, a vállalat szerint pedig egyáltalán nincs biztonsági kockázat a használatával.
Ezzel szemben legalább 16 jelentés érkezett a Medtronic egyes MI-alapú szívmonitorairól is, amelyek állítólag nem észleltek rendellenes szívritmusokat. A cég szerint csak egy esetben maradt ki valódi eltérés, és nem történt betegkárosodás.
Egy, a JAMA Health Forum hasábjain megjelent kutatás – amelyet a Johns Hopkins University, a Georgetown University és a Yale University kutatói jegyeztek – 60 MI-alapú, FDA által engedélyezett eszközt vizsgált. Ezekhez 182 termékvisszahívás kapcsolódott, és az esetek 43 százalékában kevesebb mint egy év telt el az engedélyezés és a visszahívás között.
Ez körülbelül kétszerese az azonos eljárásban jóváhagyott hagyományos eszközök visszahívási arányának.
A szakértők szerint a szabályozás nehezen tart lépést. A legtöbb MI-vel működő eszköz nem esik át klasszikus klinikai vizsgálaton; a gyártók gyakran korábbi, nem MI-alapú eszközökre hivatkozva kapnak engedélyt. Közben az FDA digitális egészségügyi és MI-szakértői csapata az elmúlt években létszámcsökkenést szenvedett el, ami tovább növeli a terhelést.
A mesterséges intelligencia több mint hetven éve része a tudományos gondolkodásnak – elég Alan Turing 1950-es kérdésére gondolni: „Gondolkodhatnak-e a gépek?” A műtőben azonban nem elméleti vita zajlik. Itt minden algoritmikus tévedésnek közvetlen következménye van.
Az MI orvosi alkalmazása valóban ígéretes. Képes lehet daganatokat felismerni, ritka betegségeket azonosítani, vagy segíteni a sebészek munkáját. A mostani esetek ugyanakkor azt mutatják: a technológiai verseny és a piaci nyomás mellett a biztonsági garanciáknak is lépést kell tartaniuk. Ha az algoritmus rossz helyre mutat, a hiba ára emberi életminőségben mérhető.
A nagy AI-sztori: „A döntést nem a gép hozza meg” – így látja az AI jövőjét a hazai orvoslás élvonala
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak kutatási eszköz, hanem egyre gyakrabban jelenik meg a mindennapi orvosi döntések hátterében is. A nagy AI-sztori legújabb adásában dr. Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója beszélt arról, hogyan segíti már ma is az AI a rák korai felismerését és a kezelési döntések előkészítését. Szó esik arról is, miért nem dönthet soha a gép az orvos helyett, és hol húzódnak az etikai határok. A podcast állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
