BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A drónháború csak a kezdet volt: bemutatkozott az új ukrán szuperfegyver, nincs rá válasza az oroszoknak – „a jövő háborújában nem lesz szükség katonákra"

Ukrajna új hadviselési rendszere egyre inkább gépekre épül, amelyek a legveszélyesebb feladatokat veszik át. A katonai vezetés szerint ez már nem teszt, hanem napi rutin, a robotok pedig egyre nagyobb szerepkört kapnak a frontvonalon.

Ukrajnában olyan hadműveleteket hajtanak végre, ahol emberi katonák helyett földi robotok és drónok foglalnak el állásokat és ejtenek foglyokat, a frontvonalon zajló kísérletek sikere alapján pedig ez lehet a hadviselés jövője.

Ukrainian developers and military tested ground robotic complexes robotkatona
A drónok után most a földi robotok is beléptek az ukrajnai háborúba / Fotó: NurPhoto via AFP

Ukrajnában a háború egy új szakaszba lépett: a harctérre egyre gyakrabban nem emberek, hanem földi robotok és drónok érkeznek. 

A nemrég ismertetett műveletek között például volt olyan akció, ahol egy orosz állást úgy foglaltak el, hogy a támadó oldalon nem jelent meg gyalogság, a műveletet távolról irányított gépek hajtották végre.

A műveletet irányító ukrán egység parancsnoka, Mikola Zinkevics a CNN-nek elmondta, hogy az állás „egyetlen lövés nélkül” került ukrán kézre. A beszámoló szerint a katonai siker kulcsa a földi robotok és a drónok összehangolt alkalmazása volt, amelyeket több kilométer távolságból irányítottak. A parancsnok egysége a 3. különálló rohamdandár részeként kifejezetten robotizált támadó rendszerekkel dolgozik.

A rendszer nem teljesen új, de a szerepe gyorsan változik. A földi robotokat eredetileg sérültek kimentésére és utánpótlás szállítására használták, azonban mára egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen harci feladatokban is. A lánctalpas vagy kerekes eszközök nehezebben észlelhetők, és rossz időjárási körülmények között is működnek, miközben nagyobb terhet képesek szállítani, mint a légi drónok.

Bejelentették: Ukrajna eladja szupertitkos fegyverrendszerét – Zelenszkij elégedett, Amerika nem kért belőle, rásózták másra

Ukrajna tízéves védelmi exportmegállapodásokat kötött több közel-keleti országgal, hogy erősítse együttműködését a drónhadviselés és a légvédelem területén. A Zelenszkij által bejelentett Drone Deal program iránt további államok is élénken érdeklődnek.

A katonai vezetés szerint ezek az eszközök már bizonyítottak a fronton. Volt olyan eset, amikor egy géppuskával felszerelt földi robot 45 napig tartott vissza egy orosz előrenyomulást, minimális karbantartás mellett. A cél most az, hogy az emberi gyalogság egy részét kiváltsák ezekkel a rendszerekkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az elmúlt hónapokban több mint 22 ezer olyan bevetés történt, ahol drónok és robotok vették át a legveszélyesebb feladatokat. A kormány szerint minden ilyen bevetés egy potenciálisan megmentett emberi életet jelent.

Ukrainian Defence Intelligence shows Lehit and Ravlyk UGVs robotkatona
Az ukrán hadsereg a háború eleje óta dolgozik a robotkatonáin, amelyek fejlesztése a dróntámadások sikerét követően indult meg / Fotó: NurPhoto via AFP

Kijev politikai és katonai stratégiája egyre inkább a technológiai fölény kiépítésére épül. A védelmi minisztérium új programjai több száz vállalatot kapcsolnak be a drón- és robotfejlesztésbe, miközben a cél egy egységes, adatvezérelt hadviselési rendszer kialakítása.

A jövő háborúját robotok fogják megvívni

A szakértők szerint ez a tendencia nem kizárólag ukrán sajátosság. Robert Tollast, a Royal United Services Institute elemzője szerint a földi robotok ugyan nem valószínű, hogy önállóan képesek lesznek területet tartani, de már most jelentős szerepet játszanak

  • a sebesültek evakuálásában;
  • az utánpótlás szállításában;
  • a taposóaknák felderítésében;
  • valamint bizonyos támadó műveletekben is.

A háború intenzitása miatt a frontvonal közelében a mozgás rendkívül veszélyes, mivel a légi megfigyelés szinte minden tevékenységet azonnal észlel. Ebben a környezetben a robotok egyik fő előnye, hogy csökkentik az emberi kockázatot, miközben folyamatosan működtethetők.

A katonai vezetés azonban még nem készült fel a teljes automatizálásra. Zinkevics szerint a mesterséges intelligencia bizonyos folyamatokat segíthet, de a végső döntést nem szabad gépekre bízni. 

A kérdés alapvetően biztonsági és azonosítási probléma: a rendszernek minden körülmények között meg kell különböztetnie a saját és az ellenséges célpontokat.

A háború így kettős irányba mozdul: miközben a robotok egyre több feladatot vesznek át, a döntéshozatal továbbra is emberi kézben marad. A fronton szolgáló parancsnokok szerint ez a kompromisszum jelenleg elkerülhetetlen.

Zinkevics korábban gyalogsági katonaként szolgált, ma pedig már robotizált rohamcsoportokat irányít. Saját megfogalmazása szerint a változás olyan gyors volt, hogy néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt volna.

A robotok nem véreznek

– jegyezte meg a parancsnok, aki szerint a jövő hadviselése egyre inkább a gépek tömeges alkalmazásáról szól majd. A cél nem pusztán a hatékonyság növelése, hanem az emberi veszteségek csökkentése, még egy olyan háborúban is, ahol a frontvonalak egyre veszélyesebbé válnak.

Beszállnak a JEDI-k az orosz–ukrán háborúba: sosem látott dróncsata folyik az égboltért keleti szomszédunkban

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta az új JEDI Shahed Hunter elfogódrón használatát. Ez a fegyver képes automatikusan megtalálni és megsemmisíteni az ellenséges drónokat, illetve egyéb célpontokat a minisztérium szerint.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.