Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság meghallgatásán Ruff Bálint arról beszélt, hogy minden eddiginél nagyobb átvilágítás indul a miniszterelnöki kabinetirodánál.
A leendő miniszterelnökséget vezető miniszter bemutatta a tárca két leendő államtitkárát is. A politikus közölte:
- a miniszterelnökség szakpolitikai államtitkára Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions vezetője lesz.
- A minisztérium másik államtitkári posztját Csontos Bence, a Tisza Párt országgyűlési képviselője töltheti be.
Azt is bejelentette: az új struktúrában a titkosszolgálatok kikerülnek a tárca irányítása alól, és a Belügyminisztériumhoz, a Honvédelmi minisztériumhoz, illetve a Külügyminisztériumhoz kerülnek.
Elmondta azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sem tartozna tovább a minisztérium alá, hanem önálló intézményként működne tovább.
Ruff Bálint hangsúlyozta: nem kíván jogszabály-előkészítéssel foglalkozni, mert ezt a feladatot a szakminisztériumokra bízná. Mint fogalmazott,
az ő feladata az lesz, hogy segítse a miniszterelnök munkáját, valamint összehangolja a miniszterek tevékenységét.
Ruff Bálint a parlamenti meghallgatásán a tervezett nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalról is beszélt.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot nem a miniszterelnökség dolgozza ki, hanem 141 országgyűlési képviselő nyújtja majd be.
A politikus szerint az új intézmény „a legdurvább, legbiztosabb jogállami keretek között” működik majd. Elmondása alapján
a vagyonvisszaszerzési hivatal a tervek szerint már június 1-jén megkezdheti a munkáját.
Ruff Bálint úgy fogalmazott: a múltban, a jelenben és a jövőben is a lehető legszigorúbb szabályok lesznek érvényben az intézmény működése során.
Magyar Péter magához vonta az EU-s pénzek felügyeletét: „Brüsszelnek megmondjuk, mit vállalunk”
A bizottsági meghallgatáson egy kérdésre azt mondta, hogy az 1990 előtti rendszer bűneinek elkövetői és áldozatai közül ma már sokan nem élnek, miközben szerinte Magyarországon soha nem történt valódi igazságtétel.
A leendő miniszter hangsúlyozta: nem ő maga fogja benyújtani az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, mert ehhez széles szakmai konszenzusra van szükség.
Úgy fogalmazott, történészek, levéltári szakértők, pszichológusok, szociológusok és jogászok bevonásával kell feltárni a múlt eseményeit, a végső döntést pedig az Országgyűlés mondja majd ki.
Ruff Bálint azt is mondta, hogy a levéltári szakma álláspontja szerint az érintett dokumentumok mintegy 10 százaléka még jelenleg is titkosított. Ezeket a szolgálatok saját levéltárukban őrzik nemzetbiztonsági indokra hivatkozva.
Hozzátette, hogy jóvátételre is szükség van, és azoknak, akiket egykor megfigyeltek, beleszólást kell kapniuk abba, milyen információk kerülhetnek nyilvánosságra.
Ruff Bálint hangsúlyozta: ezekről a kérdésekről nem egy személyben kíván dönteni.
Arról is beszélt, hogy a törvényhozás nyújtson be egy olyan „példátlanul kemény törvénycsomagot”, amellyel vissza lehet szorítani a korrupciót.
„Az én tárcámnak nem feladata a vagyon védelme, ugyanakkor”
igyekszem segíteni abban, hogy legyen politikai beleszólás abba, mi történjen a magyar vagyonnal
– fogalmazott Ruff Bálint.
Elmondta, hogy a minisztériumában lesz egy külön csapat arra, hogy az esetleges visszaéléseket kivizsgálja. „Meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket: nem vendettáról vagy bosszúról van szó, hanem elszámoltatásról és jóvátételről” – mondta Ruff.
A leendő miniszter arról is beszélt, hogy Magyar Péter miniszterelnök magához vonta az uniós források felügyeletét annak érdekében, hogy minél gyorsabban haza lehessen hozni az EU-s pénzeket.
„Meg tudjuk mondani Brüsszelnek, hogy ezt vagy ezt megtesszük, megvan az a négy terület, amelyben lépéseket kell tenni, többet pedig nem” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz.
„Ha meg tud felelni minden elvárásnak, akkor ügydöntő népszavazás lesz erről Magyarországon” – közölte.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
