BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Magyar Péter bejelentette: elindítja a Tisza-kormány a tisztítótűz-műveletet

A kormányfő hivatal létrehozását jelentette be a parlamentben. Magyar Péter szerint ezzel veszi kezdetét a harc a gazdasági és politikai maffia ellen.

Napirend előtti felszólalásában a kormányfő párhuzamot vont az olaszországi maffiahálózatok elleni fellépés és a magyar politikai rendszer átalakítása között.

Magyar péter
Magyar Péter bejelentette: elindítja a Tisza-kormány a tisztítótűz-műveletet/ Fotó: Hatlaczki Balázs

„Ma elindítjuk a tisztulás műveletét” – Magyar Péter hadat üzent

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy 34 évvel a hírhedt maffiagyilkosságok után Olaszországban ma is folyamatos küzdelem zajlik a szervezett bűnözés ellen. 

Úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány célja felszabadítani az országot a gazdasági és politikai maffiától. „Honfitársaim, én ezért jöttem” – jelentette ki Magyar Péter. 

Jól jegyezzék meg ezt a napot: ma elindítjuk a tisztulás műveletét, amely lezár egy korszakot

 – jelentette ki Magyar Péter. Közölte, hogy ennek egyik legfontosabb eleme a Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozása lesz. 

Magyar Péter szerint az országot fogva ejtő rendszer több évtizede épül: a kilencvenes évek privatizációitól és az olajszőkítési ügyektől kezdve a „30–70-es korrupciós megállapodásokon” át egészen „a parkfenntartásos korrupciókorrupciós hálózatig”. 

Azt mondta, hogy a Tisza-kormány „bűnözőről bűnözőre haladva” számolja fel „a magyar Cosa Nostrát”.

Jön a nagy takarítás: Sulyok, Polt és a bírói vezetők is célkeresztben

Magyar Péter ismét élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A miniszterelnök szerint az államfő egy „teljes jogi abszurditás” részese lett azzal, hogy korábbi munkahelyétől kért állásfoglalást egy még nem létező jogszabállyal kapcsolatban.

A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: Sulyok Tamás „többéves hallgatás és sunnyogás után” fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy elkerülje leváltását. Magyar szerint a köztársasági elnök lépése már a kezdetektől kudarcra volt ítélve, és azt állította, hogy az alkotmánybírák valójában elhatárolódtak tőle.

A politikus szerint az eset jól mutatja, miért van szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. Hozzátette: Sulyok Tamás egyik legfontosabb feladata a nemzeti egység megteremtése lett volna, ám szerinte ebben nem járt sikerrel.

Magyar Péter beszédében a magyar igazságszolgáltatás több vezető szereplőjét is bírálta. Polt Péter legfőbb ügyész kapcsán azt mondta, hogy hivatalában nem tárta fel a korrupciós ügyeket, majd úgy fogalmazott, hogy emiatt kerülhetett az alkotmánybíróság élére.

A Kúria elnökét illetően pedig azt kifogásolta, hogy állítása szerint úgy tölthette be a tisztséget, hogy korábban egyetlen napot sem dolgozott ítélkező bíróként, amihez szerinte a jogszabályokat is módosítani kellett.

A miniszterelnök szerint a jogállami intézmények függetlenségének helyreállítása az egyik legfontosabb feladata a jelenlegi kormányzatnak. 

A tisztítótűz-műveletet részeként Magyar Péter kezdeményezni fogja a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését az alkotmánymódosítást követően. 

A kormányfő azt is bejelentette, hogy szeptembertől a magyar társadalom bevonásával új alkotmány készül, amelyet népszavazáson erősítenének meg.

Magyar Péter közölte, hogy az alkotmánymódosítás részeként megváltoztatják az Alkotmánybíróság vezetésének szabályait: a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák választhatják meg.

Hozzátette,

visszaállítják a 70 éves felső korhatárt is, ami állítása szerint Polt Péter alkotmánybírósági megbízatásának megszűnését eredményezné.

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány alkotmánymódosítást nyújt be a bírói függetlenség erősítése érdekében. A tervek szerint 

a jövőben a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőinek visszahívását, amelyről végül az Országgyűlés dönthet kétharmados többséggel.

A kormányfő szerint változnának a Kúria elnökének megválasztási szabályai is. Az új rendszerben a bírák jelölhetnének Kúria- és OBH-elnököket, az Országgyűlés pedig a három legtöbb támogatást szerző jelölt közül választhatna. 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Alaptörvény módosításával legfeljebb 12 évben korlátoznák az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát.

Magyar Péter megerősítette, hogy szeptemberben széles körű társadalmi egyeztetéssel indul el az új alkotmány kidolgozása. Elmondása szerint olyan alaptörvényt szeretnének létrehozni, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül a magyar társadalom egésze magáénak érezhet. 

A folyamat várhatóan egy évig tart majd, a végleges szöveget pedig népszavazás erősítheti meg. 

Magyar Péter bejelentette, hogy az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozását is az Alaptörvénybe foglalnák. 

A tervek szerint egy politikus legfeljebb 12 évig tölthetné be parlamenti képviselői tisztségét.

Történelmi elszámoltatást ígér a kormány: új hivatal kutatja fel az eltűnt közvagyont

Bejelentette a Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal vezetője és négy helyettese 24 órás rendőri védelemben részesül majd, mivel – állítása szerint – már most fenyegetések érkeztek a tervezett intézkedések miatt.

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az ország kifosztása mögött szervezett hálózatok állnak, ezért a hivatal feladata lesz a strómanrendszerek, az eltitkolt vagyonok és a közpénzek útjának feltárása. A szervezet független hatóságként működne, és az Országgyűlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel.

A miniszterelnök szerint a hivatal munkájába az ország legjobb szakembereit – ügyészeket, rendőröket és adóhatósági szakértőket – vonnák be. Hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni küzdelem csak széles társadalmi támogatással lehet sikeres, ezért arra kérte a magyarokat, hogy álljanak az intézmény mögé.

Beszédében arra is figyelmeztette azokat, akik korábban közvagyonról döntöttek vagy abból szerinte jogtalan előnyökhöz jutottak, hogy „kezdjék rendezgetni a papírjaikat”. 

Az országgyűlési képviselőket pedig arra szólította fel, hogy egyértelműen foglaljanak állást a vagyonvisszaszerzési program mellett.

Magyar Péter szerint a korrupció elleni fellépés hosszú és nehéz folyamat lesz, amely során komoly ellenállásra lehet számítani. Úgy vélte, a visszaszerzendő vagyon nagysága akár a magyar GDP 8–10 százalékát is elérheti.

A miniszterelnök végül bejelentette, hogy a kapcsolódó törvényjavaslatok várhatóan még hétfőn felkerülnek az Országgyűlés honlapjára. Beszédét azzal zárta, hogy a „maffia vissza fog ütni”, de a kormány végigviszi a megkezdett folyamatot.

Cikkünk frissül.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.