Németország intenzív osztályon: soha nem alázta meg úgy az ENSZ, mint most Merzet
Hol van már az az idő, amikor Angela Merkel felé fordultak a tekintetek, mikor a világ tudni akarta, Európa merre megy? Németország és kancellárja, Friedrich Merz hatalmas kudarcot szenvedett az ENSZ Biztonsági Tanácsa új tagjainak megválasztásán. Világraszólónak azért nem mondhatjuk, mert a történet fogadtatásából kiderült: a világot egyáltalán nem érdekli a németek státusza, sőt tulajdonképp Európáé sem.
Az összkép: a hírrel az európai lapok megteltek, lázas jelzőkkel teli cikkekben. Az amerikai sajtó alig foglalkozott vele, bár az AP tudósítását átvette sok lap, a többi kontinenst pedig hidegen hagyta a sztori, amelyről a vezető európai hírportál, az Euronews a következő cím alatti cikkével borította be főlapját:
Vélemény: Németország intenzív kezelés alatt – veszély egész Európára
Németország és Merz kancellár megszégyenült, van valaki, aki nyert?
Ami történt, a következő: Németországnak nem sikerült megszereznie az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik nem állandó tagságát, ami csapást jelent Friedrich Merz kancellár kormánya számára, amely összehangolt kampányt folytatott a testületbe való bekerülés érdekében – jelenti a Bloomberg.
Ausztria és Portugália megelőzte Németországot, és megszerezte a 15 tagú Biztonsági Tanács két megüresedett helyét – derült ki az ENSZ Közgyűlésének elnöke, Annalena Baerbock által ismertetett szavazási eredményből. Baerbock korábban Németország külügyminisztere volt. Soha nem történt meg, hogy Berlin nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatást a világszervezet közgyűlésén.
Az ENSZ Németország háborús veresége után született, az öt állandó tagot a győztesek adják azóta is, a rotált nem állandó tagságot azonban a németek többször is megszerezték a múltban.
A mostani fiaskó akkor történik, amikor az Európai Unió keresi önállóságát és az "arcát", a britek már kiléptek, Emmanuel Macron francia elnökként egy éven belül távozik a porondról, ahova Merz kancellár azzal az igénnyel lépett, hogy markánsabb politikai fellépést biztosítson Európa legnagyobb gazdaságának.
Aki egyedül nyerhetett Merz megszégyenülésén, az a hatalmát lendülettel építgető európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen.
Csakhogy a történetet nem "meghalt a király, éljen a király" jeligével fogadta a világ, hanem Európa aggodalommal, a világ többi része meg közönnyel, vagy még azzal se.
Ütik az ENSZ-t: idejétmúlt és utálja a Nyugatot meg Izraelt
A német Spiegel a fiaskó után online vitát indított olvasóinak arról, kell-e ezután fordulat a német külpolitikában. Ebben írja "LN Schröder"
Németországnak sürgősen fel kell ismernie a természetes súlyát – elsősorban Európában –, ami azt jelenti, hogy el kell vállalnia azt a vezető szerepet, amelyet mindenki egyébként is elvár tőle. Az, hogy Európának nincs állandó helye a Biztonsági Tanácsban, anakronizmus – ahogyan Franciaország és Anglia állandó tagsága is az... legalábbis a Római Birodalomnak már nincs állandó helye.
Ez az optimista, nemzeti progresszív értelmezés.
Ami egybevág egyébként a Die Welt "Ebben az ENSZ-ben nem szégyen szavazást veszteni" című véleménycikkével, ahol ilyeneket olvashatunk:
"Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1945 októberében, hat hónappal a második világháború befejezése után jött létre. A cél egy olyan szervezet létrehozása volt, amely biztosítja, hogy a jövőben az államok közötti konfliktusokat világszerte békés úton rendezzék. Bár bizonyos sikereket elért, ezt az ambiciózus célt nem sikerült megvalósítania. Ma az Egyesült Nemzetek Szervezete nem a világ lelkiismerete, hanem inkább olyan fórum, ahol túl gyakran egyoldalú politikai érdekeket érvényesítenek" – írja Thomas Schmid, aki kereken ki is mondja, miért szálka a szemekben Németország: Az ENSZ
olyan szervezetté vált, amelyben az Nyugat-ellenes, Izrael-ellenes és demokráciaellenes nézetek gyakran többséget élveznek.
Merznek két választása van: ő lesz az orvos, vagy ő lesz a sírásó
Más hangot üt meg a brüsszeli Euronews véleménycikk-szerzője, az ugyancsak német Claus Strunz szerkesztőségvezető:
Angela Merkel 16 éve után – amelyet súlyos hibák jellemeztek az energiapolitika, a gazdaságpolitika és a migrációs politika terén –, valamint Olaf Scholz működésképtelen koalíciójának három katasztrofális éve után Friedrich Merz kormánya most egy történelmi mélypont felé sodródik.
Érdemes szó szerint folytatni, annyira beszédes önmagában is:
"Németország szemmel láthatóan elveszítette a belé vetett bizalmat, és eljátszotta hitelességét. Politikai értelemben már nem veszik igazán komolyan. Gazdasági szempontból egyre inkább hanyatló hatalomként tekintenek rá.
Az elismerés ma már nagyrészt a múltbeli eredményeinek szól, miközben a „Made in Germany” jelzéshez egyre inkább a magas költségeket és a hatékonyság hiányát társítják.
Németország egy idősotthonná és egy olyan világ múzeumává vált, amely már nem létezik. Pedig Európa jövőjének hajtómotorjává kellene válnia."
A szerző kifejti: a malőr jelezte siralmas helyzetbe Németország hozta saját magát. Hitelessége mellett versenyképességét is elvesztette, a kiút pedig "az ideológia helyett a pragmatizmus". Merzről úgy sommáz: doktor lesz, vagy sírásó.
Van aki szerint az ENSZ idejétmúlt, mások szerint Németország
A német reakciókat olvasva rendkívül érdekes,
- hogy ér össze az egyik vonal azzal, ahogyan Donald Trump elnök régóta rendszeresen bírálja az idejétmúlt, tehetetlen, pénzfaló ENSZ-t,
- a másik meg azzal, ahogyan a Nyugaton kívüli világban tekintenek a németekre.
Mindezzel együtt: Merz fiaskója, a német és európai szenvedéstörténet markáns epizódja – nem ütötte meg a mércét ahhoz, hogy az amerikai sajtó emlékeztessen erre, és a mellékesnél nagyobb fontossággal tárja olvasói elé a történetet. Amerikán és Európán kívül pedig nem túlzás állítani: kutyát sem érdekelt.
Az ENSZ-t egyébként többre becsülik a nyugati világon kívül, mint Amerikában. A Gallup tavalyi felmérése szerint az amerikaiak 63 százaléka szerint végez pocsék munkát, és csak 32 százalék szerint jót.
Ugyanakkor az amerikaiak 79 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy ENSZ-tagnak kell maradniuk. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a szervezet még elmuzsikál egy darabig, ha Donald Trump nekiment is több szerinte haszontalan nemzetközi szervezetnek.
Közben, valóban elgondolkodtató, kik az állandó ENSZ BT-tagok, miközben a második világháború nyolcvan éve ért véget, és gyökeresen átalakul a világ: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság. Németország a nem állandó tagok közé sem fért bele. De India, vagy Brazília sem.
Rendkívüli: először szólalt meg Őrsi Gergely a letartóztatása óta, drámai üzenetet tett közzé a Facebookon – „Sarokba szorított emberek szavára történt”
Németország intenzív osztályon: soha nem alázta meg úgy az ENSZ, mint most Merzet
Ukrán aranykonvoj: Magyar Péter váratlanul Havasi Bertalannal találta szemben magát, kőkemény üzenetet adott át Orbán Viktor sajtófőnöke – „Kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget”
