Klímaválság – Tojás nagyságú jég, sáros eső, belvíz és erdőtűz az elmúlt napok történései
Az elmúlt bő egy hónapot követően a hétvégén is a szélsőséges időjárás okozta kellemetlenségekről szóltak a hírek mind Magyarországon, mind szerte a világon. Hazánkat épp a jégeső érte el a hét végén, Tiszanagyfaluban például tojás és mandarin nagyságú jégdarabok hullottak, a Dunántúlon pedig a saras eső okozott további kellemetlenséget a helyieknek. Az Európai Bizottság összefoglalója szerint a hőmérséklet növekedése miatt egész Európában gyakoribbá és intenzívebbé válnak a heves esőzések, akárcsak a villámárvizek – olvasható az Európai Bizottság klímaügyi oldalán.
Globálisan 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, 0,60 Celsius-fokkal melegebb volt az 1991–2020-as átlagnál, és körülbelül 1,48 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti átlagnál – olvasható a klímaváltozást figyelő Copernicus 2023-as kutatásában. Tamsin Green, a Weather & Radar meteorológusa pedig egy interjúban az idei évre azt mondta:
az előrejelzések azt mutatják, hogy a valaha volt legmelegebb nyár jöhet idén Európában.
Az elmúlt 11 hónapban rekordhőmérsékletet mértek az Atlanti-óceán északi részén, a tengerfelszín hőmérséklete legalább negyven éve nem látott csúcsra emelkedett. Nehéz pontosan megjósolni az időjárást hónapokra előre, hiszen néha hetekre, napokra sem lehet. Az időjárási modellek és adatok alapján általános tendenciák keresése lehetséges.
Jelenleg úgy tűnik, hogy júniusban, júliusban és augusztusban átlag feletti lesz a hőmérséklet
– tette hozzá a meteorológus.
Magyarországon már csütörtökön meghosszabbította vasárnapig és további vármegyékre is kiterjesztette a belügyminisztérium a hajléktalanok egészségének megóvása érdekében elrendelt vörös kódot, valamint a másodfokú hőségriasztást is – tájékoztatott a szaktárca szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára még csütörtökön.
A hajléktalan-ellátó rendszer jól áll, csak 78 százalékban van kihasználva, országszerte 790 szabad férőhely áll rendelkezésre
– mondta Csizi Péter helyettes államtitkár.
Péntektől a HungaroMet Zrt. pedig már kiadta a legmagasabb, piros fokozatú figyelmeztetést két déli vármegyére: Csongrád-Csanádra és Békésre.
A zivatarokat általában viharos, óránként 60 kilométeresnél erősebb szél, intenzív csapadék és jégeső kísérheti, heves zivatar esetén erősen viharos, óránként 90 kilométeresnél is erősebb széllökés, nagy méretű jég és felhőszakadás fordulhat elő
– írták.
Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet a globális átlag mintegy kétszeresével emelkedik, ezért várhatóan továbbra is nőnek az ebből adódó veszélyek.
Tavaly Európa a valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb évét élte át az adatkészlettől függően, míg a tengerfelszín átlagos hőmérséklete Európa-szerte a valaha mért legmelegebb volt
– tette közzé a Copernicus a 2023-as európai klímahelyzet felmérése alapján.
Magyarországon szombaton már megdőlt az országos napi melegrekord és a napi csapadékrekord is – közölte a HungaroMet Zrt.
Derekegyházon 37,7 fokkal tetőzött a hőség, amivel meg is dőlt a napi legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja. A korábbi napi szélső érték 37,6 fok volt, 2000-ben Tiszaroffon regisztrálták
– írták.
A HungaroMet előre jelezte, hogy szombatról vasárnapra virradó éjszaka sem fog csillapodni az esőzés. A szombaton enyhülést hozó hidegfrontot az eső mellett heves záporok és zivatarok is kísérik, utóbbiak felhőszakadással, helyenként jégesővel társulva.
A vasárnapi hírekben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig már azt közölte, hogy több ház is lakhatatlanná vált az éjszaka folyamán a Dunától keletre átvonult viharzóna okozta károk miatt Kelet-Magyarországon.
Reggelig országszerte 240 tűzoltói beavatkozásra volt szükség, jellemzően Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
– tájékoztatott Mukics Dániel.
Legtöbbször kidőlt fák, letört ágak miatt kellett kivonulnia a katasztrófavédelem munkatársainak, de több lakóépület is megrongálódott és sok helyen pincék, alagsorok kerültek víz alá.
Buj településen két utcában jégeső rongált meg lakóépületeket, amelyek közül két ház lakhatatlanná vált, azokból hat embert kellett kiköltöztetni.
A jég és a szél okozta a legnagyobb kárt, Ibrányban egy családi ház tetőszerkezete olyan súlyosan megsérült, hogy az ott lakó két embernek el kell elhagynia az otthonát.
Az OKF tájékoztatása alapján Csongrádban és Szabolcsban okozta a legsúlyosabb károkat a vihar, a HungaroMet pedig arról írt, hogy a legtöbb csapadék az északkeleti országrészben hullott, méghozzá olyan sok, hogy
a Tokaj állomáson mért 121,3 milliméterrel új napi csapadékrekord is született. Az eddigi csúcstartó Drégelypalánk volt, 107,5 milliméterrel, amelyet 1999-ben rögzítettek.
Az előrejelzések szerint a hőmérséklet növekedése miatt egész Európában gyakoribbá és intenzívebbé válnak a heves esőzések, akárcsak a villámárvizek, és a folyók áradása is gyakori természeti katasztrófa Európában. Az elmúlt három évtizedben – a viharokkal együtt – emberek millióit érintette, halálos áldozatokat követelt, és súlyos gazdasági veszteségeket okozott.
Az éghajlatváltozás az elkövetkező években valószínűleg növelni fogja az áradások gyakoriságát Európa-szerte
– olvasható az Európai Bizottság klímaügyi oldalán.
Egyes régiókban bizonyos kockázatok – például a kora tavaszi árvizek – rövid távon csökkenhetnek, mivel télen kevesebb hó fog esni, de középtávon ellensúlyozhatja e hatásokat a hegyvidéki területeken a folyórendszer túlterhelésével járó villámárvizek kockázata.
A HungaroMet azt írja, hogy a klíma tényleges változása három – valószínűleg egymással párhuzamosan ható – okra vezethető vissza:
- az éghajlati rendszer – minden külső hatás nélküli – belső ingadozásai,
- a természetes külső tényezők (Nap, vulkán) és
- az antropogén hatások (üvegházhatások).
Az éghajlati rendszer belső változékonyságának szembetűnő példája a manapság sokat emlegetett El-Nino és La-Nina jelenségek – olvasható.
Az elmúlt napokban a szélsőséges időjárás nemzetközi szinten is éreztette hatásait, például hőmérsékleti rekordok dőltek meg az Egyesült Államok északkeleti térségében, ahol 35 Celsius-fok fölé emelkedett a nappali csúcshőmérséklet már szerdán.
Csütörtökön az Alberto névre keresztelt trópusi vihar sújtott le a texasi Surfside Beach településen. A vihar sok esővel és erős széllel érkezett, ami segíthette az Új-Mexikó szövetségi államban az erdő- és bozóttüzek oltásán dolgozó tűzoltók munkáját. Új-Mexikóban meghalt egy ember a tűzvészben, mintegy 1400 épületet, köztük lakóházakat is elértek a lángok, és több ezer embernek kellett elmenekülnie a gyorsan terjedő tűz elől. Kaliforniában szintén több helyen égett az erdő és az aljnövényzet. A szövetségi hivatalok összegzése szerint
az év eddig eltelt időszakában már csaknem 8500 négyzetkilométer területen pusztított erdőtűz az Egyesült Államokban, ami jóval meghaladja a tízéves átlagot.
Moszkvát és környékét is elérte az ítéletidő. A viharos széllökésekkel kísért felhőszakadás, valamint a tornádók legkevesebb két ember halálát okozták, 18-an pedig olyan súlyosan megsérültek, hogy kórházi ápolásra szorulnak.
Több mint hétszáz fa kidőlt, és több mint háromszáz gépkocsi megrongálódott, egyes területeket pedig elárasztott az esővíz. Moszkvában egy óra alatt 22 milliméternyi eső eset, ami az átlagos havi mennyiség harmada
– közölte Pjotr Birjukov polgármester-helyettes.
A Fobosz meteorológiai intézet szerint a fővároson a 12 fokozatú Beaufort-skálán mérve tízes erősségű vihar vonult át, amelynek széllökései a 90 kilométeres sebességet is elérték óránként.
Az ilyen erősségű szelek gyökerestől tépik ki a fákat, a tengeren pedig hét-tíz méter magasra korbácsolják fel a hullámokat.
Kína déli részén, Kuangtung tartományban a heves esőzések okozta áradások és a földcsuszamlás 47 halálos áldozatot követelt – jelentette pénteken a kínai állami média. Majd további 47 halálos áldozatról számolt be a CCTV kínai állami műsorszolgáltató Mejcsouból. A Mejcsout átszelő Szungjüan folyót rekordnagyságúra duzzasztotta az áradás.
Szombatra már több ember eltűnését jelezték a heves viharok és esőzések okozta földcsuszamlásban Svájc délkeleti részén – közölték a helyi hatóságok.
A Graubünden kantonban lévő Misox- (vagy más néven Mesolcina-) völgyben történt földcsuszamlás áldozatai közül egy nőt sikerült kimenteni, három embert tovább kerestek. Szintén a svájci Wallisban a Rhone folyó is rekordmagasra duzzadt, ezért a hatóságok 230 helyi lakost evakuáltak a folyó környékéről, elsősorban Chippisből. Ugyancsak szombaton és Európában, ezúttal Görögországban lobbant fel az erdőtűz.
Ándrosz és Szalamina szigetén, valamint Görögország más részein is pusztítottak, országszerte több száz tűzoltó küzdött a viharos erejű szél gerjesztette lángokkal.
Az Égei-tengeren fekvő Ándroszon több mint 30 tűzoltó oltotta a lángokat két repülő és öt helikopter segítségével. A szigeten óvatosságból négy települést evakuáltak.
A meteorológusok szerint idén nyáron kivételesen korán kezdődött a forró, száraz és szeles időjárás.
Vasárnapra pedig már az Egyesült Államok több középső államában az elmúlt napok áradást okozó esőzései miatt hirdettek ki a hét végére rendkívüli állapotot, miközben a fővárosban, Washingtonban a rendkívüli hőség miatt volt érvényben figyelmeztetés. Az Iowa állambeli Rock Valley kisvárosban több száz lakóépület tulajdonosát szólították fel otthona elhagyására a Rock folyó vízszintjének kritikus emelkedése miatt. Az emberek egy részét hajókkal vagy helikopterrel mentették ki.
A légi felvételek alapján a települést teljes egészében víz borítja.
Kim Reynolds, Iowa kormányzója a szövetségi állam északi részének 21 megyéjére katasztrófahelyzetet hirdetett ki.
Az Egyesült Államok keleti részén továbbra is hőség miatt van érvényben figyelmeztetés. Vasárnapra Washingtonban 38 fokot közelítő csúcshőmérsékletet jeleztek, míg Philadelphia és New York nagyvárosokban 35 fok körüli hőmérsékletet. Ugyanekkora hőséget várnak Ohio és Michigan állam jó részén is.
A hétfő pedig mindjárt a halálos áldozatokat követelő hondurasi heves esőzés összegzésével indult.
Hárman meghaltak, és ezernél több embert kellett kitelepíteni az esőzések és a viharok miatt az elmúlt héten a közép-amerikai Hondurasban
– közölte a helyi katasztrófavédelmi hivatal. Az előrejelzések szerint a La Nina időjárási jelenség a következő hetekben újabb esőzéseket okoz majd az országban.
Az éghajlatválság növeli bolygónk átlaghőmérsékletét, ezért gyakoribbá válik a szélsőségesen magas hőmérséklettel járó időjárás, például a kánikula. A magasabb hőmérséklet várhatóan módosítja majd az éghajlati övezetek földrajzi eloszlását is. Ezek a változások számos olyan növény- és állatfaj eloszlását és egyedsűrűségét változtatják meg, amelyek az élőhelyek elvesztése és szennyezettsége miatt már így is kedvezőtlen helyzetben vannak.
A hőmérséklet-emelkedés valószínűleg befolyásolja a fenológiát is, azaz az állat- és növényfajok viselkedését és életciklusát. Ez pedig a kártevők és az invazív fajok elszaporodásához, valamint bizonyos emberi betegségek gyakoribb előfordulásához vezethet.
A magasabb hőmérséklet miatt fennáll a veszélye annak, hogy növekszik a mortalitás (halandóság), csökken a termelékenység, és károsodni fog az infrastruktúra is. Ez a legsúlyosabban a lakosság legkiszolgáltatottabb tagjait, például az időseket és a gyerekeket fogja érinteni – olvasható az Európai Bizottság klímaügyi oldalán.
| Június elején a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete által szervezett ESG szakmai konferencián megvitatták a magyar helyzetet. Az ESG, vagyis az Environmental, Social és Governance mozaikszó egy gazdasági ernyőfogalom, melynek lényege, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen. Az ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét. A konferencián szó volt arról, hogy a társadalmi felelősségvállalást tekintve az elmúlt években a bankszektor már bizonyított, például a családtámogatási programokon belül is a babaváró hitellel. A felmérések szerint a kkv-k egyharmada tudja, mi az ESG, közülük is körülbelül 50 százalék ismeri a magyar ESG-törvényt. Magyarországon nagyságrendileg 1800 olyan beszállító középvállalat lehet, amelyet már most érint vagy a közeljövőben érinteni fog a törvény. Magyarországon az MNB (2019 és 2021 közötti, hazai kutatások eredményeit összegző) felmérése szerint a megkérdezettek 95 százaléka fontosnak tartja a környezetvédelmet – hangzott el a konferencián. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.