Mit tehet az MNB a zöld átállásért? – 1.rész: A jegybankok felelőssége és lehetőségei
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért foglalkoznak a jegybankok az éghajlatváltozással? Az ismert, hogy a klímaváltozás széles körű és akár súlyos gazdasági következményekkel járhat, ennél fogva a gazdasági életbe mélyen integrált pénzügyi rendszer szereplőire is hatással van. Ezek a hatások egyrészt közvetlen fizikai kockázatok formájában, például természeti káreseményekként jelentkeznek, másrészt a gazdasági modell átalakulásából adódó, sokszor szabályozói oldalról kikényszerített átállás is számos kihívást rejt magában. Ha elfogadjuk, hogy ezek a klímakockázatok valósak, illetve egyúttal pénzügyi kockázatot is jelentenek, beláthatjuk, hogy a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásáért felelős központi bankoknak, illetve felügyeleti jogosítványokkal rendelkező intézményeknek felelősségük van azok kezelésében.
Az éghajlatváltozás fizikai hatásai közvetlen módon a termékek és szolgáltatások árszínvonalát is befolyásolhatják, amire közvetett módon a gazdasági szereplők klímaváltozásra adott válaszai szintén hatással lehetnek. Ezek a folyamatok a keresleti és kínálati viszonyok alakításán keresztül nemcsak az árak alakulását, hanem számos fontos makrogazdasági változót is befolyásolnak. A klímaváltozás komplexitásából és univerzális jellegéből adódóan jelentős hatást gyakorol a gazdasági folyamatokra, amelyeket a jegybankoknak szorosan figyelemmel kell követniük.
Összességében tehát megállapítható, hogy az inflációkövető jegybankoknak elsődleges céljuk elérése érdekében nincs más választásuk, mint valamilyen formában beépíteni döntéshozatali mechanizmusukba az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat.
A központi bankok az árstabilitási és pénzügyi stabilitási céljaikon túl is fordíthatnak figyelmet a klímaváltozás elleni harcra. Feladataik között sok esetben szerepelnek reálgazdasági célok, például a kormányzati gazdaságpolitika támogatása, aminek szintén részét képezheti a környezeti fenntarthatóság elérése. A klímaváltozás mérsékléséhez gazdaságszerkezeti átalakulásra, ezzel együtt pedig jelentős mértékű beruházásra van szükség, amelynek finanszírozása döntően a pénzügyi közvetítőrendszer feladata. A jegybankok mint a pénzügyi rendszer központi szereplői úgy is hozzájárulhatnak a zöldberuházások ösztönzéséhez, hogy eszköztárukat használva a fenntarthatósági szempontokból előnyös célok felé terelik a pénzügyi forrásokat. Végül kiemelendő, hogy a közvetlen intézkedéseken felül a jegybankok példamutatásukkal is formálhatják pénzügyi rendszer szereplőinek szemléletét.
A klímaváltozás pénzügyi rendszerre és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásait, illetve az ebből adódó felelősséget a világ vezető jegybankjainak többsége már felismerte. A legaktívabb szereplők között elsősorban az európai jegybankokat, élükön az Európai Központi Bankot találjuk, de a kínai és japán központi bank esetében is hasonló elköteleződés látható a zöldcélok implementálása iránt. Érdemes kiemelni, hogy az MNB még a legnagyobb országok jegybankjait figyelembe véve is az egyik első volt, amely a környezeti fenntarthatóság kérdésével kezdett foglalkozni. Ebben a folyamatban mérföldkő volt, amikor az Országgyűlés 2021. május 18-i döntése alapján a magyar jegybank zöld mandátumot kapott azzal, hogy törvényi kötelezettsége kiegészült a kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikájának támogatásával.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak a jegybanktörvényben meghatározott célkitűzések hierarchiája szerint, kizárólag az árstabilitás veszélyeztetése nélkül valósulhat meg.
Az MNB környezeti fenntarthatósági törekvéseinek első fontos lépése a felügyeleti Zöld program meghirdetése volt 2019-ben. A három pillérre épülő program központi elemei a hazai pénzügyi közvetítőrendszer klímakockázati kitettségének értékelése, a kockázatkezelési gyakorlatok kialakításának támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyös pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének és minél szélesebb körben való elterjedésének ösztönzése. A kezdeményezés kiterjed továbbá az oktatási és kutatási tevékenységeken keresztül történő szemléletformálásra, a szakmai szervezetekkel történő aktív kapcsolatépítésre, valamint a jegybank saját működésének zöldítésére.
Az innovatív jegybanki szerepvállalás, valamint a hazai pénzintézetek elköteleződésének eredményeként a Zöld program folyamatosan bővült az évek során. A pénzügyi források zöldirányba terelésének egyik legfontosabb eszközévé a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program vált, amely úgy tudja ösztönözni a zöldhitelcélok finanszírozását, hogy közben a bankrendszer környezeti kockázati profilja is javul. Emellett a hosszú és rövid távú banki klímastressztesztek, a hosszú távú biztosítói klímastresszteszt, a banki és biztosítói Zöld ajánlás, valamint a biodiverzitási kockázatokat vizsgáló OECD-MNB kutatási együttműködés segíti széleskörűen megérteni és kezelni a hazai pénzügyi rendszer klímakockázatait.
Monetáris politikai keretrendszerébe a 2021-ben meghirdetett Zöld jegybanki eszköztár-stratégiája mentén építi be a fenntarthatóság szempontokat a magyar jegybank. Ennek jegyében több célzott, nemzetközi viszonylatban is úttörő eszköz került bevezetésre. Az első zöld monetáris politikai intézkedések fókuszába a lakáspiac került. A hazai lakásállomány az ország energiaszükségletének mintegy egyharmadáért felel, annak korszerűsítésével így jelentős energiamegtakarítás érhető el, ami a klímacélok szempontjából kiemelt jelentőségű. Az MNB a korábbi programjaira építve hirdette meg a zöld jelzáloghitelezést ösztönző NHP Zöld Otthon Programot és a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot. A Zöld Otthon Program mindegy 8 600 háztartás számára tette lehetővé, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen vagy vásároljon, míg az MNB Zöld jelzáloglevél-vásárlási programja által létrejött a hazai zöld jelzáloglevél-piac.
Az MNB olyan tradicionális feladatkörökbe is integrálta a környezeti szempontokat, mint a devizatartalék-kezelés és a fedezetkezelés. Érdemes végül kiemelni, hogy számos korábbi program is rendelkezik zöld vetülettel, például az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás a Növekedési Kötvényprogram keretében valósult meg, valamint a jegybank állampapír-vásárlási programja keretében vásárolt az első forintban denominált zöld magyar állampapír sorozatból.
Az infláció visszatérésével, illetve a gazdasági és geopolitikai környezet elmúlt években tapasztalt átalakulásával a világ jegybankjainak többsége, köztük az MNB a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött. Elsődleges mandátumának elérése érdekében a jegybank a szigorú és határozott kamatpolitikájával összhangban kivezette az ösztönző jellegű eszközöket, beleértve a zöld célokkal életre hívott hitel- és eszközvásárlási programokat. A klímaváltozás veszélye ugyanakkor nem tűnt el, sőt, felismerve az annak nyomán megváltozó, rendkívül komplex ökológiai folyamatokat egy minden korábbinál komorabb jövőképet sejlik fel előttünk. Az idei év átlaghőmérséklete újabb melegrekordot érhet el, ezzel pedig vélhetően átlépjük a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos küszöbértéket. Bár az IPCC (2023) legutóbbi jelentése alapján ez még nem vezet feltétlenül visszafordíthatatlan folyamatokhoz, de a korábbinál ambiciózusabb vállalásokra van szükség a közös klímacélok eléréséhez. Mindez természetesen jelentős beruházásokat, a pénzügyi rendszer részéről pedig a szükséges finanszírozás biztosítását igényli. A McKinsey (2022) tanácsadó cég becslése alapján ezen klímacélok eléréséhez évi 3500 milliárd dollár addicionális beruházásra van szükség 2050-ig bezárólag.
A beruházások megvalósulását a nagymértékű finanszírozási szükséglet mellett a magas kamatkörnyezet is hátráltathatja, miközben a zöld projektek megtérülési ideje jellemzően hosszabb.
A jegybankoknak ráadásul azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy bár hosszú távon a zöld átállás szükséges az elsődleges mandátumok teljesüléséhez, rövid távon a beruházások inflációemelő hatása ellentétes lehet az árstabilitásra vonatkozó célokkal. A gazdasági szereplőknek és a politikai döntéshozóknak tehát egy bizonytalanságokkal teli, megváltozott inflációs környezetben kell választ találniuk az előttünk tornyosuló kihívásokra.
Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a monetáris politika fókusza és mozgástere átalakult, de ebben az új helyzetben is lehet tér a környezeti fenntarthatóságot előtérbe helyező jegybanki eszközök alkalmazására.
Szemben az elmúlt évtizedben látott, alapvetően széleskörűen érvényesülő lépésekre, mint a nagy volumenű, általánosan laza monetáris kondíciók elérését célzó eszközvásárlási programok, a jelenlegi környezetben a monetáris politikai implementációban a fókuszált, a zöld célokat preferáltan figyelembe vevő megközelítésre van szükség.
A helyesen kalibrált, a kívánt helyen és módon hatni képes intézkedések hatékonyabban járulhatnak hozzá a jegybanki célok eléréséhez, mint az általánosabb fókuszú, akár nagyobb mennyiségben alkalmazott lépések.
Ehhez szorosan kapcsolódik a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi adatok témaköre, ahol a jegybankok szintén támogatni tudják a zöld átmenetet. A nem megfelelő vagy nehezen elérhető környezeti adatok jelenetős akadályt képeznek a pénzügyi szektor szereplői számára a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezésében. A jegybankok az adatok minőségének és elérhetőségének fejlesztésével támogathatják mind a zöld befektetőket, mind a zöld forrásbevonást. A jegybankoknak tehát ebben az új környezetben is van lehetőségük, illetve felelősségük, hogy eszközeikkel hozzájáruljanak a klímaváltozás elleni harchoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.