Mit tehet az MNB a zöld átállásért? – 3. rész: A devizatartalék-kezelés zöldítése

Fenntarthatósági törekvések a jegybanki befektetésekben

A klímaváltozás a pénzügyi stabilitásra, inflációs célra és a tartalékban szereplő befektetésre is érdemi hatással lehet, ezért a jegybankok évek óta aktívan foglalkoznak a fenntartható befektetések témakörével. Aktív szerepvállalásukat jól mutatja, hogy egyre több jegybank vezetett be az elmúlt években valamilyen fenntartható befektetési stratégiát. Az MNB részvételével működő nemzetközi jegybanki fórum, az NGFS (Network for Greening the Financial System) 2019-ben tette közzé fenntartható és felelős befektetési stratégiákra vonatkozó iránymutatásait, majd 2024-ben az elmúlt évek tapasztalatait áttekintve ajánlásokat is megfogalmaztak.

A jegybankok esetében a befektetéseik „zöldítésében” (is) kiemelt szerepe van a példamutatásnak, ami az NGFS felméréseiből is kiderül: az SRI stratégiák alkalmazására az első számú motivációt 2019-ben és 2020-ban is a reputációs kockázat jelentette a megkérdezettek körében, majd 2023-ban is a fő motivációs tényezők között szerepelt (2. legfőbb tényező). A 2023-as felmérés során azonban a válaszadók körében a legfőbb motivációs szempontként (1. helyen) már a fenntarthatósági kockázatokkal szembeni védelmet jelölték legtöbben, ami a jegybanki gyakorlatban hangsúlyeltolódást mutathat az óvatosabb, alapvetően a példamutatást célzó lépések irányából a materiális értelemben is egyre nagyobb lépések felé.

A jegybankoknak befektetési stratégiájuk fenntarthatóbbá tétele során egyedi kihívásokkal kell szembenézniük, hiszen mind kezelt eszközeiket, mind mandátumukat tekintve sajátos szereplők a pénzügyi piacokon. Az egyes jegybankok által alkalmazott befektetési stratégiát számos tényező befolyásolja; az elsődleges mandátumnak való megfelelés, a jegybanki mérleg sajátosságai, kezelt eszközportfólióik vagy a piac fejlettsége. Általánosságban elmondható, hogy a környezeti-fenntarthatósági szempontok a monetáris politikai portfóliókban nehezebben alkalmazhatók, hiszen azok elsősorban a jegybanki politika hagyományosnak tekintett céljait látják el. Az NGFS 2023-as felmérése alapján az elmúlt években emelkedett a nem monetáris politikai céllal kezelt portfóliókban a formalizált SRI stratégiát alkalmazó jegybankok aránya. Ez igaz a devizabefektetésekre is, amelyen belül a megkérdezett jegybankok közel felét (46 százalékát) teszi ki ez az arány a 2023-as felmérés szerint.

A devizatartalékok tartásának különböző céljai vannak a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódóan, így a devizatartalék-befektetési stratégia kialakításakor számos korlátozó tényező figyelembevétele szükséges. A hagyományos tartalékkezelés hármas célrendszerében a biztonság, a likviditás és a hozam a fő szempontok, ezt egészítik ki negyedikként újabban a fenntarthatósági törekvések. A zöld befektetési stratégiák kapcsán elmondható, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a jegybankok saját tartalékkezelési korlátjaikat figyelembe véve választják ki a megfelelőt. Emellett a fenntartható befektetési stratégiák egy viszonylag új, még gyerekcipőben járó területnek számítanak, ahol hiányoznak a kiforrott legjobb gyakorlatok.

Az MNB és a zöld tartalékkezelés

A Magyar Nemzeti Bank a környezeti fenntarthatóság iránt elkötelezett jegybankként több lépést is tett az elmúlt években a tartalékkezelés fenntarthatóbbá tételéért. Az MNB 2019-ben jegybankok körében elsők között a devizatartalékban dedikált zöldkötvény-portfólió kialakításáról döntött 250 millió euró értékben. Később, 2023 decemberében a jegybank bejelentette, hogy duplájára növeli a dedikált zöldkötvény-portfólió méretét, összhangban a nemzetközi legjobb gyakorlattal és a jegybank zöld mandátumával. A zöldkötvény-befektetésekhez kapcsolódóan kiemelt jelentősége van a befektetések környezeti hatáselemzésének. Az MNB a transzparencia és példamutatás jegyében idén negyedik alkalommal publikálta a zöldkötvény-portfólió környezeti hatáselemzését. 2023-ban a portfólión elért pozitív környezeti hatás 66 ezer tonna CO2-kibocsátás elkerülése volt, amely megközelítőleg egy 13 ezer fős magyar település éves karbonlábnyomának felel meg.

A jegybank az évente megjelenő Klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentésében átfogóan elemzi a pénzügyi eszközportfólióiban – köztük a mérleg eszközoldalának nagy részét kitevő devizatartalékban – rejlő éghajlati kockázatokat. Emellett a fenntarthatósági szempontok devizatartalék-kezelésben – azon belül is a kötvényportfóliókban – történő integrálásának kereteit az MNB a 2023 novemberében megjelent Fenntartható és Felelős Befektetési Chartájában (továbbiakban: Charta) formalizálta. 

Fenntartható és Felelős Befektetési Charta, mint „zöld iránytű” a tartalékkezelésben

A Charta közzétételével az MNB kifejezi elköteleződését a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok tartalékkezelésbe történő integrálása iránt, valamint közép- és hosszú távú célkitűzéseket fogalmaz meg a tartalékkezelés fenntarthatóbbá tételére, a tartaléktartás hagyományos céljait szem előtt tartva.

Az MNB a Chartában négy fő pillér mentén fogalmazza meg fenntartható és felelős befektetési irányelveit, melyek a (1) mérés, (2) befektetési stratégia, (3) transzparencia, aktív szerepvállalás és a (4) monitoring. A pénzügyi portfóliókban rejlő klímakockázatok megértése érdekében nélkülözhetetlen a mérés, amelyhez kapcsolódóan az MNB évente közzéteszi klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentését. Bár az adatminőséget tekintve van tér a fejlődésre, a piac jelenlegi fejlettsége mellett is fontos a releváns kockázatok megismerése és megértése. 

A jegybank emellett vizsgálja a különböző fenntartható befektetési stratégiák alkalmazásának lehetőségeit. Hosszú távon az MNB célja a piaci szereplők ösztönzésén, támogatásán túl a tartalékportfóliók lehetőség szerint maximális dekarbonizációja a kiemelt tartaléktartási célok és elvárások veszélyeztetése nélkül. Emellett a jegybank az aktív szerepvállalás jegyében többek között releváns szakmai fórumokon történő részvétellel is hozzájárul a tudásmegosztás folyamatához, a legjobb gyakorlatok kialakulásához és hosszú távon az éghajlati kockázatok minél hatékonyabb kezeléséhez.

A Charta közzététele összhangban van mind az NGFS ajánlásaival, mind a nemzetközi legjobb gyakorlattal. Az utóbbi években több jegybank tett közzé hasonló dokumentumot –, mint például a francia, holland és olasz jegybank –, melyben kijelölik befektetési irányelveiket fenntarthatósági szempontból. Emellett az NGFS 2024-ben megjelent dokumentumában 10 pontba szedve fogalmaz meg ajánlásokat a jegybankok számára a fenntartható és felelős befektetési gyakorlataik fejlesztése érdekében. A szervezet második ajánlása egy „formális és nyilvános SRI stratégia meghatározása világos, magas szintű célkitűzések alapján az átláthatóság növelése és az SRI iránti elkötelezettség jelzése érdekében”.

Az éghajlatváltozás korábban nem ismert felelősséget ró a piac vezető szereplőire, beleértve a jegybankokat is. Bár a piac jelenlegi fejlettsége mellett a fenntarthatóság irányába tartó út kihívásokkal terhelt, a jövőben egyre nagyobb fókuszba kerülhetnek a zöldátmenet finanszírozását célzó jegybanki lépések, beleértve a környezettudatos befektetési stratégiák jegybanki devizatartalékokban történő alkalmazását is.