Az ázsiai feldolgozók, amelyek több mint egymillió tonna fekete-tengeri búzát foglaltak le szállításra a következő hónapokban, kénytelenek alternatív forrásokat keresni, mivel az orosz–ukrán gabonaegyezmény bedőlése és az ukrajnai kikötők bombázása miatt túl kockázatossá vált ez a kereskedelmi útvonal – írta a Reuters.
Oroszország és Ukrajna hosszan elhúzódó tárgyalások után sem tudott megegyezni a közel egy évig hatályban lévő gabonaegyezmény meghosszabbításáról, amely lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb búzaexportőrei a háború alatt is zavartalanul folytathassák a kereskedelmet.
A piac abban bízott, hogy a rendszer továbbra is működni fog, és más országok haditengerészetei fogják kísérni az ukrán hajókat, függetlenül attól, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e a gabonafolyosót
– mondta Dennisz Voznezenszki, a Rabobank mezőgazdasági elemzője. Miután azonban Moszkva kijelentette, hogy nemzetiségtől függetlenül az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontként fogják kezelni, ezek a remények gyorsan szertefoszlottak.
Oroszország ráadásul hétfő óta folyamatosan támadja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, például Odesszát és Csornomorszkot is, ahol a bombázás megrongálta a gabonaexport infrastruktúráját és több ezer tonna, szállításra kész búzát semmisített meg.
A szerződés kulcsfontosságú volt a globális élelmiszer-biztonság fenntartásában, annak lezárása pedig rengeteg ország ellátását veszélybe sodorta, leginkább Ázsiában.
A keleti kereskedők és malmok kénytelenek alternatív beszállítókat felkutatni, amit megnehezít, hogy nyár elején indult el a gabonaexport főszezonja, és csak nehezen lehet még el nem adott búzát találni.
Míg Kína, a világ legnagyobb gabonaimportőre még jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a világ legnagyobb termelőjével, addig Indonéziában, Malajziában és Vietnámban már most is problémát okoznak a kimaradt szállítmányok. S bár Dél-Korea, Thaiföld és a Fülöp-szigetek még nincsenek ennyire kiszolgáltatott helyzetben, hosszú távon ők sem akarnak ellátás nélkül maradni.
A korábban lefoglalt, a kikötők raktáraiban heverő több mint 1 millió tonna ukrán búza pótlására több alternatív forrás is rendelkezésre állhat – a legideálisabb partner ebben Ausztrália lenne, amelynek még mindig van eladható búzája a tavalyi termésből, ráadásul közel is van Ázsiához. Fekete-tengeri gabonát pedig továbbra is lehet vásárolni, például Romániából és Bulgáriából, ám itt még nem ismert, hogy mekkora mennyiséget tudnának rendelkezésre bocsátani.
Elemzők szerint a fekete-tengeri export kiesésével, a kínálat szűkülésével várhatóan tovább drágul a gabona a nemzetközi piacokon, a hangulat pedig addig feszült marad, amíg az ellátási láncok nem lesznek újra biztonságban.
Hosszú távon azonban az éghajlatváltozás tovább szűkítheti a kínálatot, mivel az egyre magasabb nyári hőmérséklet, valamint a júniusban visszatért El Nino száraz időjárása világszerte veszélyezteti a termést és ezzel az exportot is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.