Meghalt az elnökük: lélegzet-visszafojtva figyel a világ, mit tesz most Irán – ő lesz az utódja

Csak kapkodja a fejét az ember, a rendkívüli események egymást érik a világban. Az orosz–ukrán és az izraeli–palesztin háborún túl szerdától Szlovákia és az Európai Unió sokkolta a világ közvéleményét, vasárnap pedig már Iránból jelentettek olyan eseményt, amelynek a következményei beláthatatlanok.

Miközben Európa – és benne Magyarország – sorsdöntő választásokra készül, soha nem látott merényletet követtek el egy uniós tagállam kormányfője, Robert Fico ellen Szlovákiában. A politikus súlyos állapotban van, de túljutott az életveszélyen. A döbbenetből még fel sem ocsúdott a közvélemény, máris bekövetkezett egy újabb dráma. 

Az iráni elnököt és a vele utazó magas rangú delegációt szállító helikopter tisztázatlan körülmények között magyar idő szerint vasárnap kora délután lezuhant az Irán északnyugati részén fekvő Kelet-Azerbajdzsán tartományban, Varzekán régiójában egy sűrű erdőben. Mostanra tudjuk, a fedélzeten tartózkodó kilenc személy közül senki nem éle túl a katasztrófát, 

Nem tudjuk, hogy a tragédiára hogyan reagál az iráni rezsim, amely az elmúlt hetekben eleve prés alatt volt, miután elmérgesedett a viszonya Izraellel, és kölcsönös katonai csapást mértek egymásra. Egy biztos: sem a közel-keleti viszonyoknak, sem a világnak nem hiányzott egy újabb masszív kockázat, márpedig Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszter váratlan halála ezt kétségtelenül magában hordozza. Van azonban néhány ismert részlet arról, mi következik most Iránban, és hogy mire készülhet a világ.

Ki lesz az új iráni elnök?

A legfontosabb talán, hogy megvan, ki veszi át az iráni elnök helyét. Az iráni alkotmány értelmében az elnök halála vagy cselekvőképtelensége esetén az első alelnök tölti be a tisztséget egészen addig, amíg meg nem tartják a választásokat. Erre nem sok időt kell várni, legfeljebb 50 napot. 

Az első alelnök nem más, mint Mohammad Mokhber, aki 2021 augusztusától tölti be ezt a funkciót. Érdemes tudni, hogy más országokkal ellentétben Irán első alelnöke kinevezett, nem pedig választott tisztség. Egyáltalán nem súlytalan, hiszen amikor 1989-ben Iránban megszűnt a miniszterelnöki pozíció, részben ide kerültek át a vonatkozó jogosítványok. Számos kinevezett alelnök dolgozik egyidejűleg az iráni kormányban, de a Mokhber az első az egyenlők között.

Alelnöki kinevezése előtt 14 éven át az iráni Setad vezetőjeként szolgált, amely egy erős gazdasági konglomerátum. A Reuters vizsgálata szerint az iráni legfelsőbb vezető közvetlen irányítása alatt álló szervezet értéke több tízmilliárd dollárra tehető. Mokhber felügyelete alatt a Setad kifejlesztette a koronavírus elleni iráni oltóanyagot, a Coviran Barekatot éppen a világjárvány tetőpontján. A vakcina hatékonyságát azonban megkérdőjelezték, a jelentések szerint az emberek súlyos orvosi reakciókat szenvedtek el az oltás beadása után.

Ki volt Ebrahim Raiszi iráni elnök, akinek a helikoptere most lezuhant?

Raiszi iráni elnök 63 éves korában halt meg. Még 2021 nyarán lépett hivatalba, vagyis közel három éven át volt Irán elnöke. A konzervatív és keményvonalas frakciókat képviselte az iráni politikában, és jó úton haladt, hogy a jövőre újraválasszák. Talán jól mutatja, milyen fontos szereplője volt az iráni vezetésnek, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán 85 éves 

Miután Raiszi korábban ügyészkét és főbíróként tevékenykedett, az igazságszolgáltatásban és a vallási elitben is mély kapcsolatokkal rendelkezett. Sikerült jó viszonyt kialakítania minden kormányzati ággal, katonai és törvényhozói hatalommal, valamint a hatalmas teokratikus uralkodó osztállyal. Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy belső merénylet áldozatává vált volna. Ugyanakkor az igaz, hogy a perzsa nép körében már finoman szólva sem örvendett egyöntetű népszerűségnek.

Ennek egyik oka az általánosan romló életszínvonal volt, a másik pedig egy konkrét botrány 2022 végéről, amely a 22 éves Mahsa Amini halála miatt robbant ki. A fiatal lány vétett a hidzsábviselés szabályai ellen. A tüntetések 2023 közepén értek véget, addig mintegy ötszáz tiltakozó vesztette életét a biztonsági erők oszlatásaiban. Hét embert kivégeztek a zavargásokban játszott szerepük miatt. Az ENSZ szerint Irán emberiesség elleni bűncselekményeket követett el, beleértve a gyilkosságot, a kínzást és a nemi erőszakot.

Raiszi fiatalon, még 15 évesen kezdett tanulni a híres kúmi vallási szemináriumban a korabeli legkiválóbb muszlim tudósok keze alatt. Itt ismerkedett meg Hamenei jelenlegi ajatollahhal, aki a tanára volt. Ő nevezte ki 2016. március 7-én az Asztan Kuds Razavi legnagyobb vallási alapítványának elnökévé. Már 2017-ben is indult az elnöki tisztségért, de akkor alulmaradt Hasszán Rohanival szemben. Egy rövid szünetet követően az iráni igazságszolgáltatási rendszer új vezetőjének kérte fel Hamenei ajatollah 2019-ben. Az igazságosság védelmezőjeként és a korrupció elleni harcosként mutatkozott be. Csakhogy emberi jogi szervezetek szerint, miután 1985-ben Teheránba tette át a székhelyét, 

Az Egyesült Államok emiatt szankciókat vezetett be ellene. Raiszi ezzel együtt is szépen emelkedett a ranglétrán, és 2021-ben Irán elnökévé választották. A gázai háború tavaly októberi kitörése óta számtalan alkalommal ítélte el Izraelt a palesztinok ellen elkövetett „népiritás” és „mészárlás” miatt. Bosszút ígért a zsidó államnak az Irán szíriai konzulátusát ért támadásra válaszul.

Hamenei ajatollah hétfői üzenetében ötnapos gyászt rendelt el. A legfőbb vezető egyúttal keményen dolgozó papnak és népszerű elnöknek jellemezte Raiszit, aki életét Irán népének, az ország és az iszlám szolgálatának szentelte.