A lakosság titkos rézkészletei menthetik meg az elektromos átállást

Bár az elektromos autók elterjedése, és ezzel együtt a zöldátállás is egy ideje mintha lendületét vesztette volna, a döntéshozók azonban nem tettek le róla. Sőt, egy most publikált kutatás eredményei akár új löketet adhatnak neki. A tanulmány szerint ugyanis a kiselejtezett elektromos berendezésekkel erősen mérsékelni lehetne a dekarbonizáció felé vezető úton fenyegető rézhiányt – írta az Euronews.

Hatalmas rézkészleten csücsülnek a britek

A Material Focus nonprofit szervezet szerint csak az Egyesült Királyság háztartásaiban 266 millió font (316 millió euró, 126,5 milliárd forint) értékű réz rejtőzik a már nem használt vagy teljesen elromlott, de ki nem dobott műszaki cikkekben. Becslések szerint csak a szigetországban 823 millió használaton kívüli műszaki eszköz hever a padlásokon vagy épp a fiókokban.

Ezek közé tartoznak

• az elektromos készülékek,
• az elavult kábelek,
• a régi töltők és
• más, nehezen újrahasznosítható műszaki cikkek.

A kábelek jelentik az ország egyik legnagyobb kihívását az e-hulladék szempontjából, mivel egy átlagos háztartás 23 darabot halmoz fel. Ez a semmire sem használt rézmennyiség elég lenne 1240 darab, teljes egészében rézből készült Szabadság-szobor megépítéséhez.

A Critical Minerals Association szerint a szóban forgó kábelek legalább 20 százalékban tartalmaznak rezet, vagyis csak a kábelekből 3252 tonna réz lenne kinyerhető az Egyesült Királyságban. Az ország 627 millió fel nem használt kábele együttesen a Holdig és vissza is elérhetne.

Ezenfelül további több mint 38 ezer tonna réz lappang a használaton kívüli és nem kidobott elektromos eszközökben, ami elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Királyság éves ipari rézigényét kielégítse. Az ENSZ globális e-hulladék-monitorja szerint

A réz előnye abban rejlik, hogy szinte bármennyiszer újrahasznosítható, így kulcsfontosságú alapanyag a körforgásos gazdaság kiépítésében. A megújuló energiarendszerekben és a zöldtechnológiákban betöltött szerepe miatt az energetikai átmenet fő fémének is nevezik.

Az Energy Industry Review egyik tanulmánya szerint a megújulóenergia-rendszerek akár 12-szer több rezet használnak, mint a hagyományos rendszerek, és a fém az energiahatékonyságot is javítja. Egy tonna réz, amelyet egy forgó gépben, például egy szélturbinában használnak fel, 7500 tonnányi szén-dioxid-kibocsátást takarít meg az élettartama alatt.

Becslések szerint 2030-ig összesen csaknem 347 ezer tonna rézre lesz szükség az Egyesült Királyság szélturbináinak és napelemeinek megépítéséhez, és ennek 30 százalékát fedezni lehetne a kidobásra ítélt, használaton kívüli eszközökből és kábelekből.

Mindez azt jelenti, hogy a világ rézszükségletének kielégítése a következő tíz évben nagyon nagy kihívás lesz majd, és a piac öt-tíz éven belül súlyos alapanyaghiánnyal szembesül. Grant Sporre, a Bloomberg Intelligence vezető elemzője elmondta, hogy szinte az összes sekély, könnyen kitermelhető rézlelőhelyet kibányászták már. Az újrahasznosított réz arányának a jelenlegi 30 százalékos szintről 50 százalékra emelése potenciálisan elegendő lenne arra, hogy biztosítsa a szükségleteket.

Nem csak a brit háztartásokban hever a réz

Bár elképesztő adatokat olvashatunk a brit háztartások tudtukon kívüli rézfelhalmozásáról, nem az Egyesült Királyság az egyetlen, ahol ez nagy számban előfordul. Ennek az egyik oka az, hogy egyelőre még nem minden országban van a lakosság számára ingyenes és egyszerű újrahasznosítás, a gyakorlat országonként eltérő.

Elsőre talán meglepő lehet, hogy az Európai Unió országai közül Horvátország az éllovas, ahol az e-hulladék 81 százalékát hasznosítják újra. Az első ötben még Észtország, Bulgária, Magyarország és Ausztria szerepel, azaz nekünk sincs okunk szégyenkezésre. A horvátok első helye annak is köszönhető, hogy a hatályos szabályozás szerint a horvát kiskereskedők kötelesek ingyenesen visszavenni és újrahasznosítani az e-hulladékot, és ez a szabály akkor is érvényes, ha az azt visszavivő személy nem szeretne új terméket vásárolni.

Az európai ranglista sereghajtója Málta, a kis szigetországban ugyanis csupán az e-hulladék 21 százalékát hasznosítják újra. A keletkező e-hulladék abszolút mennyiségét tekintve pedig Norvégia, az Egyesült Királyság, Svájc, Dánia és Hollandia alkotja a lista végét. Egy 2020-as ENSZ-jelentés az alacsony újrahasznosítási arányokat az e-hulladék-gyűjtési infrastruktúra hiányának, a fémhulladékgyűjtők által támasztott versenynek és a végrehajtás hiányának tulajdonítja.