Irigykednek a szlovákok a magyar gazdaságra: az elemzők azt kérik Ficótól, amibe az Orbán-kormány sose menne bele

Az elmúlt napokban folyamatosan publikálták a különböző országok friss GDP-adatait, és az eredményekre nem minden európai ország lehet büszke. Bár Szlovákia első negyedéves adatát még nem hozták nyilvánosságra, a várakozások szerint nem lesz túl fényes az eredménye. Egyrészt a zsugorodást produkáló magyar gazdasághoz hasonlóan északi szomszédunk is nagyban függ Németország teljesítményétől , ahol immár hónapok óta recesszió van, másrészt Donald Trump (sokat puhuló) vámháborúja nagy fokú bizonytalanságot okoz az autóiparra nagyban építő szlovák gazdaságban is.

A Dáta bez pátos elemzőcsapat szakértői friss Facebook-bejegyzésükben kongatták meg a vészharangot, szerintük Szlovákia hamarosan az élmezőnyben foglalhat helyet a költségvetési hiány és az adósságnövekedés listáján. Hozzátették, hogy a Nemzetközi Valutaalap Szlovákia 2025-ös GDP-növekedési kilátásait 1,3 százalékra csökkentette, az éves inflációt pedig 3,7 százalékra becsülte. Az elemzők szerint fordítva lenne kívánatos, a 3,7 százalékos GDP-növekedés és 1,3 százalékos infláció versenyképessé tenné az országot – szúrta ki a Sita szlovák hírportál.

pedig azért itt sem rózsásak a kilátások. Rámutattak, hogy Csehország vasútvonalakba, pályaudvarokba, autópályákba, hidakba, stadionokba, repülőterekbe, kollégiumokba és egyetemekbe fektet be. Szintén jó példának hozták fel Magyarországot, szerintük ugyanis bár hazánk is szembenéz a növekvő adóssággal, de legalább a GDP általában nő. Hozzátették, hogy Magyarország is beruház az infrastruktúrába, jó példa erre a sport, és irigykedve írtak arról, hogy nálunk van Forma–1, volt Giro d’Italia nagy rajt és több világbajnokság, illetve Európa-bajnokság is.

Szlovákia gazdasági bajban van

Az elemzők megpróbáltak arra is választ adni, hogy miként térhetne vissza a növekvő pályára a szlovák gazdaság. Receptkönyvükben érdekes és néha elég meredek megoldások is vannak. Ez utóbbiak közé tartozik az, hogy

• eltörölnének négy munkaszüneti napot (melyek közül általában csak kettő vagy három esik munkanapra),
• eltörölnék a 13 nyugdíj felét,
• és befagyasztanák az alkotmányos tisztviselők fizetését.

A fentieken túl további megszorításokat is javasoltak. Például eltörölnék a közigazgatásban a normál egészségbiztosításon felül járó juttatásokat, szabályoznák a fűtés, a villany és a gáz árát (kivéve az erre anyagilag rászoruló háztartások esetében), a téli és a nyári szüneteket lerövidítenék, és az áfaemelést is megfontolnák.

Azt javasolják Ficónak, amibe az Orbán-kormány sose menne bele

Bár az elemzés dicsérte hazánkat, a felsorolt javaslatok között azonban több olyan is van, ami pont az ellenkezője a magyar gazdaságpolitikának. Miközben az elemzés a közműdíjakra vonatkozó kedvezmények ritkítását javasolja, Magyarország régóta használja ezt az eszközt, amelyet mi rezsicsökkentés néven ismerünk.

A 13. havi nyugdíj megfelezése sem lenne népszerű lépés a szlovákiai nyugdíjasok körében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2026-ra tervezett költségvetés kapcsán elmondta, hogy a jövő évi büdzsé is megőrzi a nyugdíjak reálértékét és a 13. havi nyugdíjat egyaránt, így összesen 7700 milliárd forint jut nyugdíjellátásra, ami a várt 4,1 százalékos növekedés mellett nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőséget teremt. A tárcavezető szerint a nyugdíjakra szánt összeg rendelkezésre áll.