Hiába a Duna, Bulgária szép lassan szomjan hal

Egyre súlyosabb a vízhiány Bulgáriában, a nyár folyamán az ország 458 településén kellett korlátozásokat bevezetni, ami több százezer embert érintett a 6,6 millió lakosú országban. Az ok a kevés csapadék, a rossz infrastruktúra és a vízforrások szennyeződése.

A BTA bolgár hírügynökség tudósítása szerint az elégedetlenek egy része tiltakozásokon sürgette ugyan a hatóságokat a cselekvésre, mások az imádkozásba és az isteni beavatkozásba vetették minden reményüket.

A korlátozások azt jelentik, hogy a víz csak minden második nap folyik a csapokból, hatóságok által rendelkezésre bocsátott fejenkénti 38 liter azonban nem elég, különösen idén nyáron, amikor brutális hőség perzselte Európa déli részét, a hőmérséklet Bulgáriában is rendszeresen meghaladta a 35 Celsius-fokot.

A vízhiány a kontinens nagy részén egyre nagyobb probléma a klímaváltozás miatt gyakoribb aszályok és az elöregedett infrastruktúra miatt. Az Európai Bizottság szerint 2030-ig legalább 10 százalékkal kellene csökkenteni a vízfogyasztást.

A mezőgazdaságban is érződik a vízhiány hatása

Az infrastruktúra különösen komoly gondot jelent Bulgáriában, ahol a vízvezeték-hálózatot nagyrészt négy évtizede, a kommunista rendszerben építették ki, de rosszul tartották karban. A modernizáció lassan halad, mert nincsen rá elég pénz, a munkát pedig tovább nehezíti a korrupció.

A válság súlyosbodásával a legmelegebb hónapokban, június és szeptember között több mint egymillió ember, a népesség 8 százaléka számára 

gondot jelent 

• a fürdés, 
• a vécé lehúzása, 
• a mosás
• és a mosogatás.

A hatás a mezőgazdaságban is jelentkezik: a vízkorlátozások miatt nem lehet locsolni, így két kulcsfontosságú mezőgazdasági exporttermékből, napraforgóból és kukoricából az elmúlt évtizedek legalacsonyabb termése várható a Bloomberg tudósítása szerint. 

Nehezebb gondoskodni a haszonállatokról is.

Összeomolhat Bulgária teljes vízrendszere

Emil Gacsev, a bolgár tudományos akadémiához tartozó klímakutatási intézet vízügyekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint „kardinális változás” nélkül össze fog omlani az ország egész vízrendszere. Ez tovább súlyosbítja majd az egyenlőtlenséget az Európai Unió legszegényebb tagállamában, a víz- és élelmiszerárak emelkedéséhez vezet és közegészségügyi problémát okozhat.

A munkaképes korú lakosság egyre inkább a fővárosba, Szófiába költözik, amely az ország GDP-jének 43 százalékát adja, vagy a Fekete-tenger partjára, hogy a virágzó turizmusban keressen boldogulást.

Mások külföldre települnek, így az ország lakossága csökken és elidősödik, ami tovább erősíti a nyomást a szociális ellátóhálózaton és nehezíti a további gazdasági növekedést.

„Ideje újragondolni a magatartásunkat és a vízhez való hozzáállásunkat, a vizet tenni minden kormány nemzeti prioritásává. A természet nem fogja tolerálni a rossz gazdálkodásunkat” – figyelmeztet Gacsev.

Üresen konganak a víztárolók

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a kormányt a koalíción kívülről támogató DPSZ – Új Kezdet választási koalíció vezetője, Deljan Peevszki a hét elején felszólította a parlament elnökét: hívja össze a környezetvédelmi és vízügyekkel foglalkozó bizottság rendkívüli ülését olyan intézkedések kidolgozására és elfogadására, amelyek „azonnali, hatékony és döntő megoldást nyújtanak a Bulgáriát érintő rendszerszintű vízválságra”.

Bár a Duna átfolyik Bulgárián, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlene, 

– ezek azonban csak félig, az ország északnyugati térségeiben pedig csak 20-25 százalékig vannak tele az aszály és a rekordmeleg miatt.

2018-ban majdnem 900 gát szorult javításra, a felük sürgősen, de öt év alatt csupán 130-on végezték el a munkálatokat. A vízhálózat olyan botrányos állapotban van, hogy a víz 60 százaléka elszivárog – ez a legmagasabb arány az EU-ban.