Élelmiszerhiányra talán nem, de komoly ellátási zavarokra lehet számítani a Közel-Keleten

Nem pusztán energiapiaci krízist, hanem élelmiszer-ellátási gondokat is okozhat az iráni háború további eszkalációja. Irán ugyanis számos mezőgazdasági terményből jelentős mennyiséget importál, a szállítási láncok megtörése pedig nemcsak az iszlám országban okozhat ellátási gondokat, hanem a dél-amerikai és ázsiai beszállítóknál is: eladatlan készleteket, minden velejárójukkal együtt. A kérdés egyik kulcseleme szintén az, hogy meddig marad blokád alatt a Hormuzi-szoros – írja az Origo az összeállításában.

Élelmiszerhiány nincs, de nem lehet kizárni későbbi eshetőségét

A lap összeállításában arról ír, hogy a jelenlegi információk szerint, bár élelmiszerhiányra egyelőre nem kell számítani a régióban, a háború eszkalálódása tovább növelheti nemcsak a lakosság, hanem az eddigi, főként ázsiai beszállítók aggodalmát is. Az is látható, hogy mely élelmiszerek, termények kapcsán a leginkább sérülékenyek a közel-keleti ellátási láncok:

• Irán az indiai rizs egyik legnagyobb importálója, a rizstermesztésben jelentős országnak tekinthető India basmatirizs-exportjának 25 százaléka Iránba irányult, 1,2 milliárd dollár értékben. Ráadásul nem csak Iránról van szó, mert Irak az indiai basmati rizs további 20 százalékát felvásárolja, így a régiós krízis vélhetően – emelik ki aggodalmuknak hangot adva az indiai rizstermesztők szövetségénél – az oda irányuló szállításokat is érinteni fogja. Az indiai rizst nagy mennyiségben vásárolta 2025-ben Szaúd-Arábia, Jemen és az emírségek is.
• A leginkább érintett élelmiszer most a hús, tekintve, hogy a Közel-Kelet a világ legnagyobb bárányfogyasztó régiója. A bárányhús a világ számos pontjáról érkezik a régióba, hogy kielégítse a halal, valamint a kulturális vonatkozásokból fakadó preferenciákat, Ausztráliából, Új-Zélandból vagy épp szegény afrikai állattartó farmokról. A háború miatt több ausztrál cégnek sürgős intézkedéseket kellett hoznia, például a Tasmanian Qualitiy Meat tetemes értékű húsárut rendelt vissza Ausztráliába, miután bizonytalanná vált a célba juttatása. Az Új-zélandi Húsipari Szövetség pedig azt közölte, hogy szállításaik döntő többsége a Hormuzi-szoroson át halad, évente több millió dollár értékben, ami most veszélybe került.
• Érintettek a tejtermékek, valamint a teák is. A tea szintén a régió fontos importáruja, főként Kínából, Srí Lankáról, Kenyából érkeznek a beszállítások, valamint Indiából. Irán az indiai asszámi fekete tea legnagyobb vásárlója, a nagyon erős teaféle 50 százalékát felvásárolja. Hasonlóan érintett a tejipar is (ráadásul romlandó áruról van szó), a főként új-zélandi beszállítók már most veszteségekre készülnek, bár a vállalatok egyelőre nem tudtak becslést adni a várható pénzügyi következményekről.
• Mindemellett érdemes kitérni arra, hogy a dubaji, iraki, bahreini és iráni Perzsa-öböl menti üzemek jelentős szerepet játszanak a regionális fehércukor-kereskedelemben. A Hormuzi-szoroson áthaladó cukorforgalom leállása miatt a már eleve működési korlátokkal küzdő finomítók, mint például a dubaji Al Khaleej (egy nemrégiben történt tűzeset után), nehezen fognak nyers cukrot beszerezni, és finomított fehér cukrot exportálni. Ez azt jelentheti, hogy a nyerscukor-szállítmányok új vevőkhöz kerülnek, de akár azt is, hogy a regionális fehércukor-készletek elapadnak.

A helyzet akkor sem kap megnyugtató lezárást, ha a hajók áruikkal más felvásárlókhoz kívánnak eljutni, például a Jóreménység fokát megkerülve. Ez ugyanis akár 15-20 napos többletidővel járhat az eredeti útvonaltervhez képest, ami óriási plusz-üzemanyagköltséget jelent, ráadásul a romlandó élelmiszereknél gondoskodni kell a minőség megmaradásáról is.

A potenciális élelmiszeripari válságnak van egy másik vetülete is, ez pedig az ammónia- illetve műtrágyaszállítások kérdése. A Hormuzi-szoros körüli feszültség ugyanis kritikus hatással van a globális műtrágyapiacra, mivel a világ nitrogénműtrágya-exportjának mintegy 33 százaléka ezen az útvonalon halad keresztül a Kpler áruforgalmi adatai szerint. A műtrágya pedig számos termőterületen nélkülözhetetlen a gabonafélék elvárt terméshozamához.

További részletek az Origo összeállításában olvashatók.