BP vagy Shell? Simán kiment a fejükből az ukrajnai háború, amerikai olajkatasztrófával riogatnak a demokraták
Drágult az energia az Egyesült Államokban is az iráni háború hatására, ha közel sem annyit, mint az Európai Unióban, ahol még a Közép-Európa elleni ukrán olajblokád és az orosz energia elleni szankciók is súlyosbítják a helyzetet. A blokád kivédésére és a háztartások védelmében Orbán Viktor magyar miniszterelnök teszi, amit tennie kell, ezt teszi Donald Trump amerikai elnök is. Miközben Brüsszel erre képtelen, az amerikai Demokrata Párt és civil szövetségesei morális fröccsökkel és riogatással töltik az időt. Most éppen a Deepwater Horizon katasztrófáját idézik az elnök fejére, mint lépéseinek kockázatát.
- Igaz, hogy a mélytengeri olajfúrótorony katasztrófája Barack Obama demokrata elnök adminisztrációja alatt történt 2010-ben.
- Igaz, hogy Joe Biden, a demokrata elnökelőd körülbelül ugyanazt csinálta védekezésül, mint most Trump, amikor az olaj ára legutóbb szökött 100 dollár fölé hordónként, akkor az ukrajnai, most az iráni háború kirobbanásának hatására.
Jobboldali elnök, Deepwater Horizon – pedig Obama alatt történt
A Mark Wahlberg főszereplésével készült népszerű katasztrófafilm jelenetei bukkannak fel sokak emlékezetében a balra hajló The New York Times jelentésének olvastán.
A hír: a Trump-kormányzat pénteken jóváhagyott egy 5 milliárd dolláros olajfúrási projektet a Mexikói-öböl ultramély vizeiben, annak ellenére, hogy demokrata politikusok és környezetvédő aktivisták tiltakoztak. Szerintük a beruházás jelentős kockázatot jelent a vadvilágra és a helyi közösségekre.
A projektet a brit energiavállalat, a BP valósítaná meg, mintegy 400 kilométerre Louisiana partjaitól. A cég úgxy becsli: 2029-től napi 80 000 hordó olajat termelne hat kútból egy olyan tengerfenéki területen, amelyről úgy vélik, hogy 10 milliárd hordónyi nyersolajat tartalmaz.
A Kaskida néven ismert beruházás a vállalat második mélytengeri projektje lenne a Mexikói-öbölben a 2010-es Deepwater Horizon robbanás óta, amely az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb olajszennyezési katasztrófáját okozta.
Kigyulladt fúrótorony: jól hangzik, csak épp a duplasztenderdtől lángol
Paul Takahashi, a BP szóvivője szerint:
A Kaskida világszínvonalú projekt, amely a BP és a tengeri olaj- és gázipar évtizedes technológiai innovációját tükrözi.
A jóváhagyás „fontos előrelépést jelent a projekt számára, és különösen jelentős egy olyan időszakban, amikor világszerte erősödnek az energiabiztonsággal és a megfizethetőséggel kapcsolatos aggodalmak” – tette hozzá.
A kritikusok szerint azonban az 5600 lábnál (kb. 1700 méternél) mélyebb vizekben végzett műveletekhez szükséges extrém nyomás és magas hőmérséklet növeli egy kitörés (blowout) kockázatát, ami veszélyeztetheti az öböl menti közösségeket és a tengeri ökoszisztémát. Környezetvédő szervezetek várhatóan bíróságon támadják meg a projektet – jelenti az amerikai lap.
Iráni háború helyett ukrajnai háború, Trump helyett Biden, BP helyett Shell
Csak a Világgazdaságot kellett olvasgatnia és jó memóriával kell rendelkeznie annak, aki azonnal felfedezte: duplafenekű a riogatás. Olajszakmai ügyekben persze nem tudunk állást foglalni – hogy viselkednek egyszer, majd másszor az amerikai demokraták, azt azonban láthatjuk.
Tudjuk, a Demokrata Párt hivatalos politikája a retorikában a zöldekkel összefogó népszerű bolygómentés volt korábban is. Ami pragmatikusan azt jelentette, hogy az USA az utóbbi évtizedben – bármilyen kormányzat volt és bármit mondtak – energiaimportőrből energiaexportőrré, jelentős világpiaci szereplővé vált. Ez tette lehetővé, hogy az Európai Unió az orosz gáztól a drágább amerikai gáz irányába fordulhasson.
Mindeközben azonban a fosszilis energiába való beruházásokat fékezték, és a leggazdagabb amerikai tagállam ennek komolyan megfizette az árát már eddig is. A pragmatikus fordulat Trump alatt történt, ezt folytatják az újabb beruházások, amelyek az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárásának tükrében mérséklőleg hathatnak az olaj- és üzemanyagárakra.
Dollármilliárdokat költ új olajfúró tornyokra a Shell a Mexikói-öbölben – írta 2022. július 7-én a Világgazdaság.
A demokratáknak akkor nem fájt, ami most nagyon, a Shell zöld utat kapott
A háttér: kitört az ukrajnai háború, az olajár az égbe szállt, mint most, és ezek a Shell nagy pillanatai: az európaiak, köztük a magyarok zsebének kárára óriási hasznot söpörtek be abban az évben a háború segítségével.
Amerikában az elemzők arra számítottak, hogy százdolláros olajárnál az amerikai palaolaj-termelők majd tömegesen piacra lépnek. Ám ezt még Biden elnök kifejezett felszólítására sem tették meg. Az üzemanyag árát azonban menedzselni kell, úgyhogy bolygómentés ide, vagy oda, a Biden-kormányzat támogatja az új beruházásokat.
A környezetvédők persze akkor is tiltakoztak, a Deepwater Horizon is előkerült. Biden demokratáit azonban ez nem hatotta meg. Akkor.
Kalifornia energiamalőrje rosszul fog jönni a félidős választáson
Most beálltak a zöldek mellé, két okból. Az egyik ugyanaz a logika, amellyel Ukrajna brüsszeli és magyar fegyverhordozóinak támogatásával olajblokád alá vonta parlamenti választása előtt Magyarországot. Az üzemanyagpiac problémái mindig nyugatlanítják a választókat. És novemberben az Egyesült Államokban is félidős választásokat tartanak.
A másik, elfedni azt az energiaproblémát, amibe a demokraták miatt Kalifornia állam futott:
a zöldátalakulás jegyében és hevében idejekorán leállították a szükséges beruházásokat a fosszilis energiába. Emiatt pedig felszöktek az árak. Ugyanúgy sikerült a „diverzifikácó”, mint az Európai Unióban: két beszerzési forrásból egyet csináltak, amire azt mondták, hogy három – azán szembejött a valóság.
Nem véletlen, hogy a Trump energiaintézkedései elleni mostani támadásba legerőteljesebben a kaliforniai demokraták álltak bele.
Szintén pénteken Chris Wright energiaügyi miniszter rendkívüli hatásköröket alkalmazva engedélyezte, hogy egy vállalat újraindítson egy olajvezetéket Kalifornia partjainál, amelyet az állami hatóságok 2015 óta tartottak leállítva egy repedés miatt, amely az állam történetének egyik legsúlyosabb olajszennyezését okozta. Az Energiaügyi Minisztérium emellett azonnali, 13 százalékos exportnövelést is jóváhagyott egy Louisianában működő, a Venture Global által üzemeltetett cseppfolyósított földgáz-terminálnál – írja a The New York Times.
A kaliforniai demokraták most azzal vádolják Trump elnököt, hogy a közel-keleti háborút ürügyként használja arra, hogy újraindítsa a tengeri olajfúrást az államban, amit már hónapok óta szeretne elérni.
Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója azt mondta, hogy a vezeték újranyitása „politikai kísérlet arra, hogy Kaliforniára mutogasson, és megossza, valamint elterelje az amerikai közvélemény figyelmét háborús kudarcairól és az általa indított háború okozta hatalmas olaj- és benzinár-emelkedésről”.
Klímapolitikai öngól: hátat fordított az olajnak az USA leggazdagabb állama, most drágább a benzin, mint valaha
A szigorú környezetvédelmi előírások finomítók bezárásához és magasabb fogyasztói árakhoz vezettek. A zöldátállás zászlóvivőjeként fellépő Kalifornia ma több importált olajat használ, mint valaha, miközben a fogyasztás tovább nőtt.
