Rendkívüli: Irán kinevezte az új legfőbb vezetőjét, azonnal összeomlott az olaj, ez már kibírhatatlan drágulás – bekövetkezett a legsötétebb forgatókönyv
Bekövetkezett az, amitől az iráni háború kitörésekor sokan tartottak: jócskán 100 dollár fölé emelkedett az olaj világpiaci ára. Több mint egy héttel azután, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen, hétfő reggelre az irányadó Brent nyersolaj hordónkénti ára meghaladta a 110 dollárt, ami 19 százalékos emelkedést jelent.
Cikkünk írásakor a WTI típusú nyersolaj hordónként 105,71 dolláron állt, ami 14,40 dolláros, azaz 16,11 százalékos emelkedés. A Brent nyersolaj ára 107,80 dollár volt, ez 14,85 dolláros, vagyis 15,90 százalékos növekedésnek számít.
Az Oilprice.com elemzése szerint az árfolyam drasztikus emelkedését a hét végén az iráni háború drámai eszkalációja előzte meg: a térség energiaipari infrastruktúrája és katonai célpontjai elleni támadások felerősítették azokat a félelmeket, hogy a Közel-Keletről érkező olajszállítások hetekre megszakadhatnak.
Izrael ugyanis fontos üzemanyag-tároló létesítményeket támadott Teherán közelében. Ezzel egyidejűleg Irán továbbra is drón- és rakétatámadásokat hajtott végre a térségben:
- egy dróntámadás megrongált egy sótalanító üzemet Bahreinben,
- egy rakétazápor öt embert sebesített meg Izrael középső részén,
- egy iráni csapást követően Szaúd-Arábiában életét vesztette a hetedik amerikai katona is.
Az új iráni vezető személye sem tett jót az olajáraknak
Az iráni rendszer egyik kulcsintézménye, a vallási vezetőkből álló Szakértők Gyűlése hétfő hajnalban az ország új legfőbb vezetőjévé nevezte ki Modzstaba Hamenei ajatollahot, a meggyilkolt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah fiát. A kinevezés az iráni keményvonalas vezetés folytonosságát jelzi, és aláássa mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Izrael törekvéseit, hogy megváltoztassák a teheráni rezsimet – írta a Reuters.
Az ajatollah tisztség biztosítja Modzstaba Hamenei számára a végső döntés jogát az Iszlám Köztársaság minden államügyében.
A kinevezés várhatóan kiváltja Donald Trump amerikai elnök haragját, aki vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak beleszólást kellene kapnia a kiválasztásba. „Ha nem kap tőlünk jóváhagyást, nem marad sokáig a helyén” – mondta az elnök az ABC Newsnak.
Izrael a bejelentést megelőzően azzal fenyegetőzött, hogy célba veszi azt, akit az irániak kiválasztanak.
Miután megnevezték az új legfelsőbb vezetőt, Trump egyelőre nem kívánt érdemben reagálni, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk, mi történik.” A Times of Israelnek úgy nyilatkozott, hogy az iráni háború lezárása közös döntés lesz Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
A piacok már az elhúzódó konfliktust árazzák
Az olajárak mellett a pénzügyi piacok is megsínylették a közel-keleti fejleményeket: az S&P 500 határidős jegyzései és a Nasdaq 100 határidős kontraktusai egyaránt közel 1,6 százalékkal estek, mivel a befektetők az energiaárak megugrására és a geopolitikai kockázatok erősödésére reagáltak.
A piacok már az elhúzódó ellátási zavaroktól való félelmeket árazzák, beleértve a térségi energiaipari infrastruktúra és a Hormuzi-szoros közelében a tartályhajó-forgalom elleni esetleges támadásokat is. Az energiapiaci kereskedők kiemelten figyelik, hogy az iráni konfliktus hogyan érinti az Öböl menti olajkitermelő országok kitermelését és exportját.
A nyersolaj árának ugrásszerű emelkedése egyúttal erősítette az amerikai dollárt is, és tovább fokozta az energiavezérelt inflációs sokktól való félelmeket, különösen a jelentős olajimportőr gazdaságok esetében.
Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
