Ez már őrület: a Hormuzi-szorosnál is fontosabb átkelőt zárhat le Irán, végleg összeomlik az energiapiac – ezért pótolhatatlan Báb el-Mandeb
A legfelsőbb iráni vezető, Modzstaba Hámenei egyik tanácsadója azzal fenyegetett, hogy Irán szövetségesei lezárhatják a Báb el-Mandeb-szorost úgy, ahogy Irán a Hormuzi-szorossal tette – írja az Aljazeera. Ali Akbar Velajati, Irán egykori külügyminisztere és a hatalmi elitben befolyásos, veterán diplomata vasárnap az X-en figyelmeztetett: „az Ellenállás tengelyének egységes parancsnoksága a Báb el-Mandebre úgy tekint, mint a Hormuzra. Ha a Fehér Ház meg meri ismételni ostoba hibáit, hamar rá fog jönni, hogy a globális energia- és kereskedelmi áramlás egyetlen lépéssel megzavarható”.
Velajati azután tette közé a fenyegetését, hogy Donald Trump amerikai elnök néhány napja magából kikelve figyelmeztette Iránt: ha keddig nem nyitja meg mindenki számára a Hormuzi-szorost, akkor lebombázza az ország erőműveit és hídjait. Irán azonban csak egyedi tárgyalásos engedélyek alapján enged át hajókat a tengeri útvonalon, de csak olyanokat, amelyeknek nincs közük az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez, azaz a két országhoz, amely háborút indított ellene február végén. Trump korábban az iráni sótalanító üzemek elleni csapásokkal is fenyegetett.
A Báb el-Mandeb az egyike a világ legfontosabb hajózási útvonalinak
A Báb el-Mandeb-szoros a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, amely az Indiai-óceánba torkollik, és kulcsfontosságú vízi útvonal a globális olajkereskedelem számára. Jelentősége pedig azóta nőtt meg, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost.
Ha ugyanis ezt a hajózási útvonalat is lezárnák, az nemcsak a jelenlegi háborút érintené: súlyosbíthatná az iráni háború miatti globális energiaválságot.
A szoros északkeleten Jemen, délnyugaton pedig Dzsibuti és Eritrea között helyezkedik el Afrika szarván. A legszűkebb pontján 29 kilométer széles, ami két hajózási folyosóra korlátozza a forgalmat, és gyakorlatilag az Irán által támogatott jemeni húszik ellenőrzése alatt áll.
Az Irán proxyjának, azaz a perzsa rezsim furkósbotjának számító csoport az úgynevezett „Ellenállás tengelyének” központi része, vagyis egy olyan, ideológiailag vagy taktikailag Teheránhoz igazodó szervezetekből álló koalíciónak.
A szoros kulcsfontosságú útvonal, amelyen keresztül Szaúd-Arábia olajat szállít Ázsiába. Amikor a Hormuzi-szoros nyitva van, más öböl menti országok számára is létfontosságú átjáró Európa felé, a Szuezi-csatornán vagy az egyiptomi Szuméd-vezetéken keresztül.
2024-ben mintegy 4,1 milliárd hordó nyersolaj és finomított kőolajtermék haladt át rajta. Ez a globális mennyiség 5 százaléka.
Ha a Báb el-Mandeb és a Hormuzi-szoros egyszerre zárulna le, az a világ olaj- és gázellátásának mintegy 25 százalékát blokkolná.
Nem csak az olaj, de a globális kereskedelem mintegy 10 százaléka is ezen a szoroson halad át, beleértve a Kínából, Indiából és más ázsiai országokból Európába tartó konténerszállítmányokat.
A Hormuzi-szoros lezárása óta a Báb el-Mandeb jelentősége tovább nőtt. Szaúd-Arábia egyre inkább a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőt használja, és az Abkajk feldolgozóközpontot Janbuval összekötő, 1200 kilométer hosszú Kelet–Nyugat vezetéken keresztül szállítja az olajat. A kereskedelmi útvonal révén a szaúdiak degeszre keresik magukat a közel-keleti háború kitörése óta.
A húszik nemrég már mezvarták a szoros kereskedelmi forgalmát
Izrael gázai háborúja idején, 2023 végétől lezárták a Báb el-Mandebet az általuk izraeli vagy amerikai kötődésűnek tekintett hajók előtt. A gyakori támadások miatt a biztosítók nem vállalták a hajók biztosítását, ami csökkentette a forgalmat. A hajóknak meg kellett kerülniük Afrikát, ami jelentősen megnövelte az Ázsiából Európába irányuló szállítási időket. Ez a győri Audinál is leállást okozott. 2025 májusában az Egyesült Államok és a húszik tűzszünetet kötöttek, és a szoros újra megnyílt.
Nabeel Khoury volt amerikai diplomata szerint elég néhány hajóra rálőni, és a teljes kereskedelmi hajózás leállna a Vörös-tengeren.
Elisabeth Kendall, a Cambridge-i Egyetem közel-keleti szakértője szerint ez rémálom lenne, ugyanis
a két szoros egyidejű lezárása megbéníthatja az Európa felé irányuló kereskedelmet.
Hozzátette ugyanakkor, hogy habár ez stratégiai előnyt jelentene a húszik számára, valószínű, hogy nem akarják kiprovokálni Szaúd-Arábia vagy egy szélesebb nemzetközi válaszlépést.
Menekülnek a szállítmányozási társaságok a Közel-Keletről: teljes sokkban a piac, újabb áremelkedési hullám jöhet
A közel-keleti katonai eszkaláció órák alatt elérte a globális kereskedelmet. A világ legnagyobb konténerhajó-flottái sorra fordulnak Afrika irányába, miután a térségben kiéleződött konfliktus miatt veszélyessé vált a Szuezi-csatorna és a Hormuzi-szoros térsége. A szállítmányozási társaságok újratervezése nemcsak a szállítási időt hosszabbíthatja meg, hanem újabb áremelkedési hullámot is elindíthat.
