Végre: megérkezett az EU segítsége az energiaválságra, de erre senki se számított – Brüsszel megfenyegette a tagországokat az államadósság miatt
A költségvetési válság elkerülésére figyelmeztettek uniós tisztviselők, akik óva intették a tagállamokat, hogy a megugrott energiaárak miatt túlzottan nagy támogatást adjanak a gazdasági szereplőnek. Az Európai Bizottság a tagállamokkal folytatott egyeztetéseken ragaszkodik ahhoz, hogy az energiaárak csökkentésére javasolt támogatások, adócsökkentések és árplafonok időben és mértékükben is korlátozottak legyenek – tudta meg a Financial Times.
Brüsszel el akarja kerülni a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely elszabaduló inflációhoz és megugró költségvetési hiányokhoz vezetett.
A bizottság egységesen kiáll emellett, mivel a gazdaság egyik szektorában történő események átterjedhetnek a társadalom többi részére. A bizottság technikai tanácsokat és segítséget nyújt az országoknak a szükséges szakpolitikai eszközök kialakításához a rendelkezésükre álló költségvetési mozgástér keretein belül – mondta a pénzügyi lapnak Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos. Hozzátette, hogy az iráni háború hatalmas kockázat arra, hogy magasabb inflációt okoz.
A közel-keleti konfliktus miatt mintegy 60 százalékkal emelkedtek az európai olaj- és gázárak, és felvetették a dízel- és repülőgép-üzemanyag-hiány veszélyét. Több ország – köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg mások az uniós állami támogatási szabályok lazítását sürgették. Róma azt is szorgalmazza, hogy Brüsszel enyhítse a költségvetési korlátokat, hogy nagyobb mozgásteret adjon a tagállamoknak.
Brüsszel újabb gazdasági válságtól tart
A bizottság „koordinációra és óvatosságra” szólít fel minden olyan intézkedés kapcsán, amely az energiaárak nyomását enyhítené – közölték a Brüsszel és a nemzeti pénzügyminisztériumok közötti egyeztetéseket ismerő tisztviselők. Attól tartanak, hogy a konfliktus hat éven belül a harmadik gazdasági válságot idézheti elő az EU-ban a Covid–19-járvány és az Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után, amelyek egyaránt nagyszabású élénkítő programokat indítottak el, növelve az államadósságot.
Az EU bruttó államadósság/GDP aránya a 2019 végi 77,8 százalékról tavaly év harmadik negyedévére 82,1 százalékra emelkedett a legfrissebb adatok szerint. „A célzott kormányzati intézkedések segíthetnek tompítani a sokkot az energiaigény csökkentésével és az alacsony jövedelmű háztartások kompenzálásával” – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke márciuban. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a „széles körű és határozatlan idejű intézkedések” visszaüthetnek, mivel túlzottan ösztönözhetik a keresletet és növelhetik az inflációt.
Arra kérte a döntéshozókat, hogy „ideiglenes, célzott és testre szabott” lépésekre koncentráljanak.
Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos azt mondta a pénzügyminisztereknek, hogy korlátozott a költségvetési mozgásterük, ezért bármit is tesznek a tagállamok, annak ideiglenesnek és célzottnak kell lennie.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken arra kérték Brüsszelt, hogy vezessen be uniós szintű különadót az energiacégekre, hogy enyhítsék „az európai gazdaság és az európai polgárok terheit”.
Brüsszel nyomására sem engedjük el a védett árakat – Orbán Viktor megüzente az EU-nak, a magyarok nem fognak drágábban tankolni
Magyarország nem enged a brüsszeli nyomásnak az üzemanyagárak ügyében: Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány fenntartja a kedvezményes árakat a hazai tankolók számára, még akkor is, ha ezt az Európai Bizottság kifogásolja. A miniszterelnök videóüzenetében arról beszélt, hogy Brüsszel azt várja el, Magyarország szüntesse meg a különbségtételt a hazai és külföldi fogyasztók között.
A kormány ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a kedvezményes árakat kizárólag a magyar családok, vállalkozások és gazdák vehessék igénybe. Az indoklás szerint a jelenlegi energiapiaci környezet nem teszi lehetővé a teljes piaci liberalizációt. Az elmúlt időszakban többször is napirendre került, hogy a tranzitkorlátozások milyen mértékben szűkíthetik a régió ellátását. Ez közvetlenül hat az árakra és az ellátás biztonságára, különösen egy olyan ország esetében, amely jelentős részben importált energiahordozókra támaszkodik.
A kedvezményes üzemanyagárak fenntartása rövid távon kézzelfogható előnyt jelent a hazai gazdasági szereplőknek.
