Frankfurti üzenetét nem kapta meg Varga Mihály, elbámult az euróövezet a háborún, Lagarde vár

Az történt Frankfurtban, amire mindenki számított: az Európai Központi Bank annak ellenére sem emelte meg kamatait, hogy az iráni háború immár két hónapja drágítja az életet az euróövezetben. Budapest – a Varga Mihály vezette jegybank és a felálló új kormány – számára is alapvető, mi történik az EKB kamataival, ezzel összefüggésben az euró árfolyamával, illetve mindezek mellett milyen hatásokat gyakorol az európai és a magyar inflációra az új európai energiaválságot nyitó közel-keleti háború.

Ha kamatemelésre most nem is számítottak a pénzügyi piacokon, abban mindenki biztos volt, hogy kommunikációjában az EKB a Bloomberg jelentésének megfogalmazása szerint „finomhangolja”, mire számíthatunk tőle az iráni háborúra adott reakcióként.

Már ez a várakozás elegendő volt arra, hogy erősítse az eurót a dollár ellenében. A hüvelykujjszabálynak megfelelően mindkettőjükkel szemben ezzel párhuzamosan erősödtek a közép-európai devizák, a forint esetében pedig ez azt jelentette, hogy visszavonulása a magyar választás után elért csúcsokról megakadt és visszafordult.

Az EKB sajtótájékoztatóján aztán meg is történt a finomhangolás.

Christine Lagarde elnök közölte: az euróövezeti gazdasági folyamatok eltérültek a márciusban megfogalmazott alapelőrejelzéstől, de az EKB-nak szüksége van a következő hat hétre ahhoz, hogy valószínűleg elegendő információja érkezzen egy esetleges kamatemelés elhatározásához vagy elvetéséhez.

Az EKB kamatai és az MNB: haladunk a kormányok és a jegybankok közös rémálma felé

Annak ellenére, hogy az energiaárak meredek emelkedése az euróövezeti inflációt jóval a cél fölé tolta, az EKB a betéti kamatot 2 százalékon tartotta – ezen a szinten áll 2025 júniusa óta. A Bloomberg felmérésében részt vevő közgazdászok egyöntetűen erre számítottak.

A döntéshozók nem az olaj- és földgázárak azonnali kilengéseire, hanem inkább a középtávú következményekre összpontosítanak, amelyek továbbra sem egyértelműek – értékelt a hírügynökség. 

Hasonló a helyzet a világ más nagy jegybankjainál is. 

• A Federal Reserve szerdán változatlanul hagyta a hitelköltségeket,
• és így tett csütörtökön még az EKB döntése előtt a Bank of England is. 
• Várakozó állásponton van a Magyar Nemzeti Bank is, ők duplán: Varga Mihályéknak a nemzetközi fejlemények mellett az új magyar kormány jelzéseire is figyelniük kell.

"Kettős bizonytalanság", prózaibban dupla rémálom

Christine Lagarde elnök a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a sokk időtartamával és az árakba való átszűrődés mértékével kapcsolatos „kettős bizonytalanság” további adatok szükségességét indokolja – jelezve, hogy az EKB nem siet a lépésekkel.

Még a csütörtöki nap folyamán is érkeztek fontos információk.

Az euróövezet, illetve az Európa Unió gazdasági növekedése lassult az első negyedévben, fenyeget a stagfláció – amikor a növekedés eltűnik, az infláció pedig felpörög. 

 Ha az infláció ellen kamatemeléssel lépnek fel, az további áldozatokkal jár a gazdasági növekedést illetően. 

Az euróövezet, illetve az Európa Unió gazdasági növekedése lassult az első negyedévben, fenyeget a stagfláció – amikor a növekedés eltűnik, az infláció pedig felpörög. Ez a kormányok és a jegybankok közös rémálma. Ha az infláció ellen kamatemeléssel lépnek fel, az további áldozatokkal jár a gazdasági növekedést illetően.

Informált döntés, de nem eléggé – júniusban jön el a kulcspillanat, Varga Mihály számára is

Lagarde sajtótájékoztatóján megerősítette a piaci véleményt: a legutóbbi kamatdöntés óta az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok szaporodtak meg, a növekedésben pedig fordítva, több irányból.

A döntéshozók egyelőre nem tudtak kétségeket kizáróan állást foglalni, megvalósul-e a korábbi előrejelzések valamelyik kockázati szcenáriója.

A konklúzió, hogy elmozdultunk az alapelőrejelzéstől, de hogy pontosan hova, és milyen pontra az alap és egyéb szcenáriók közt, ez még nem világos – mondta, hozzátáve: kritikus fontosságú, milyen hatással járnak az energiaproblémák. Ez az, amit még pontosabban fel kell mérniük.

– fogalmazott. 

A döntéshozók közt akadhatnak, akik majd a klamatemelés mellett is érvelni fognak, mindenesetre a testület most egyöntetű döntést hozott a kamatok szinten tartásáról, és szüksége van a következő hat hét információira, hogy eldönthesse: emelnie kell-e a kamatokat.

Lagarde nagyjából azt erősíette meg, amire a piacok számítottak, így az eurót némileg visszanyomta a profitrealizálás. Arra ez nem volt elég, hogy a forintot visszalökje a gyengülő pályára.