Merész tervvel állt elő az ENSZ, simán átvinné a hajókat a Hormuzi-szoroson – napokon belül megoldódna minden, de senki nem hallgat rájuk
Merész tervvel állt elő Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára annak érdekében, hogy biztosítsa a világ számára a műtrágya ellátását a Hormuzi-szoros zárlata ellenére. Biztonságos folyosót akar létrehozni, de egyelőre nem sikerült megnyernie az érintett országok támogatását, amelyeknek ez a kisebb gondja, az energia sokkal fontosabb.
A Hormuzi-szoros nem csupán a világ olaj- és földgázellátása szempontjából kulcsfontosságú, a Perzsa-öböl országai több más terméknek, így a műtrágyának is jelentős termelőközpontjai. A zárlat így az ukrajnai háború által okozottnál is nagyobb fennakadásokat jelenthet a globális ellátásban, ráadásul nem is történhetne az év rosszabb időszakában.
A műtrágyahiány Ázsiában és Afrika egyes országaiban, például Szudánban és Szomáliában, de akár Európában is élelmiszerválsághoz vezethet. Az ENSZ ezért már március végén
javasolta egy munkacsoport megalakítását, hogy garantálja a műtrágya biztonságos, rendezett és kiszámítható tengeri szállítását
a régióban dúló konfliktus ellenére.
A France 24 és a PassBlue független amerikai digitális hírügynökség által ismertetett, a „Hormuz-szorosra vonatkozó ENSZ-működési mechanizmus” című belső dokumentum és az „egyszerűsített” kereskedelmi útvonalat bemutató térkép szerint az útvonalat igénybe venni kívánó hajózási ügynököknek hajóadataikat egy online adatbázisba kellene feltölteniük.
Hét nap alatt újraindulhatna a műtrágya exportja
Az ENSZ megfigyelőket telepítene szaúd-arábiai, katari, bahreini, kuvaiti, iraki, iráni és egyesült arab emírségek-beli kikötőkbe, ahol ellenőrizné a szállítmányokat.
A jóváhagyott hajók ezután a Hormuzi-szoros közelében, nemzetközi vizeken kijelölt koordinációs zónákba hajóznának, mielőtt engedélyt kapnának az átkelésre.
A mechanizmus két fázisban működne:
először a konfliktus elhúzódásával a műtrágya és a kapcsolódó nyersanyagok öbölbeli kikötőkből történő exportjának megkönnyítésére irányulna. Ezután kiterjedne a régióba érkező egyéb alapvető fontosságú árucikkek importjára is.
A javaslat nem tartalmaz végrehajtási határidőt, de az ENSZ szerint a rendszer hét nap alatt felállítható.
Irán elméletileg támogatja a tervet
A megvalósítása azonban nagyrészt attól függ, hogy sikerül-e megszerezni hozzá elsősorban Irán és az Egyesült Államok, de a többi öbölbeli ország hozzájárulását is.
Jelenleg azonban nem világos, hogy ezt megkapja-e az érintettek hozzájárulását. Irán álláspontja folyamatosan változik, egyszer lezárja a szorost, egyszer bejelenti, hogy nyitva van, majd tüzet nyit a hajókra, válaszul a kikötőiket érintő amerikai blokádra.
A héten mindenesetre Amir Szeid, Irán ENSZ-nagykövete azt mondta a két portálnak, hogy Teherán támogatja a javaslatot.
„Bármely ENSZ-hajó áthaladhat a Hormuzi-szoroson, ezzel nincs probléma” – mondta. „Nemcsak a műtrágya, hanem az olaj és a gáz is. Minden ország kérhet és kaphat engedélyt az illetékes iráni hatóságtól, csak az agresszor országok hajói nem haladhatnak át” – emlékeztetett.
Vegyes fogadtatás
A javaslat kapott némi nyilvános támogatást például az Európai Uniótól és Indonéziától, de az ENSZ április közgyűlésén a térségbeli országok nevében felszólaló kuvaiti nagykövet említést sem tett róla, ahogyan Izrael, valamint Mike Waltz, az Egyesült Államok nagykövete sem.
Informálták pedig a javaslatról az amerikai ENSZ-missziót is, de eddig nem kaptak választ. A világszervezet azonban nem adja fel.
Jorge Moreira da Silva, a munkacsoportot irányító Projekt Szolgáltatások Hivatalának ügyvezető igazgatója az elmúlt hetekben széles körben egyeztetett New Yorkban az illetékes tagállamokkal a javasolt mechanizmusról.
Versenyfutás az idővel
Sok idő azonban nem maradt, mert a vetési szezon május végéig tart. A Világélelmezési Program már március közepén figyelmeztetett, hogy 45 millió embert fenyeget éhínség, ha a szoros zárva marad, és nem jut piacra a globális műtrágyaellátás 10-12 százaléka. A tengeren szállított mennyiség harmada halad át a szoroson.
Ágazati források szerint Szaúd-Arábia adja a térségbeli műtrágyagyártás 46 százalékát, az országok sorában
- Katar,
- Irán,
- az Egyesült Arab Emírségek
- és Omán
követi. Szudán és Szomália a földrajzi közelség miatt a műtrágya zömét a Perzsa-öböl térségéből szerzi be.
Bár a javaslat kizárólag a globális élelmiszer-biztonság garantálást szolgálja, az öböl menti államok attól tartanak, hogy egy ilyen, közvetlenül az ENSZ-szel aláírt megállapodás
hivatalos elismerést vagy bizonyos fokú hatalmat biztosíthatna Iránnak a szoros felett,
amit határozottan elleneznek.
Ráadásul kevés okuk van arra, hogy egy műtrágyafolyosóért küzdjenek, amikor a fő gondjuk az olaj- és gázexport újraindítása.
Merész tervvel állt elő az ENSZ, simán átvinné a hajókat a Hormuzi-szoroson – napokon belül megoldódna minden, de senki nem hallgat rájuk
