Az amerikai katonák távoznak – a helyi gazdaság összeomlik Németországban
Drámai hatással lehet a helyi gazdaságra az amerikai katonák számának csökkentése Németországban. Bár csupán pár ezer katonáról van szó, az érintett településeken munkahelyek sorsa függ a bázisoktól, van olyan város, amelyiknek szinte a teljes megélhetése ezen múlik, így nem meglepő, hogy az emberek aggódva lesik a híreket.
Donald Trump elnök május elején jelentette be, hogy drasztikusan csökkentik az Európában állomásozó katonák számát. Jelenleg 86 ezren szolgálnak a kontinensen, közülük 36 ezren Németországban – az ottani az Egyesült Államok második legnagyobb külföldi kontingense Japán után.
A németországi csapatkivonásról szóló bejelentés egybeesik Trump és Friedrich Merz vitájával, ami az iráni konfliktus miatt alakult ki. A német kancellár kemény véleményt fogalmazott meg Amerika képességéről, szerinte Irán megalázza az Egyesült Államokat.
Az amerikai elnököt azonban nem csupán ez a kijelentés bosszantotta fel, azt is rossz néven veszi, hogy több európai ország nem támogatta az iráni műveleteket.
Visleckre drámai hatással lesz az amerikai katonák távozása
Bár azt még nem lehet pontosan tudni, hogy hány amerikai katona és mikor hagyja el Németországot, hogy esetleg Lengyelországba költözzön át, sajtóértesülések szerint a döntés várhatóan érinti a vilsecki Rose laktanyában állomásozó 2. Stryker Lovassági Ezredet – és gyakorlatilag tönkreteszi a cseh határ közelében található, 6500 lakosú bajor kisváros gazdaságát.
Drámaiak lesznek a következmények, az egész város megélhetése a bázistól függ
– ismerte el a Reutersnek Thorsten Graedler, Vilseck márciusban megválasztott, frissen hivatalba lépett polgármestere.
Nem túlzott: a városka mellett van az Egyesült Államok legnagyobb külföldi, 233 négyzetkilométeres katonai kiképzőbázisa, amely a környék egyik legnagyobb munkaadója. Ráadásul az ott állomásozó katonákat szolgálják ki a helyi szolgáltatások,
- a boltok,
- a szórakozóhelyek
- az éttermek,
- sőt, még a helyi kutyakozmetikai szalon is,
így több ezer munkahely szűnhet meg.
„Az emberek első reakciója a félelem volt. Végül is nyolcvan éve élünk közeli barátságban az amerikai szomszédainkkal. Az amerikaiak a társasági életünk részei, sokan még a leszerelésük után is itt maradtak” – erősítette meg az aggodalmakat a polgármester Deutsche Wellének is.
Az üzlet már a hadgyakorlatokat is megérzi
Német illetékesek szerint a bázis évi 650-700 millió euróval járul hozzá a helyi gazdasághoz, ami magában foglalja az építési szerződéseket, a nagyobb projekteket, a szupermarketeket, az autójavító műhelyeket és a bérlakásokat.
A The Wall Street Journal tudósítása szerint a helyi étterem-tulajdonosok már azt is megérzik, amikor a csapatokat hadgyakorlatra viszik, így attól tartanak, hogy az üzletük nem fogja túlélni a katonák végleges kivonását.
A polgármester számára még érthetetlenné teszi a döntést, hogy
a területen jelenleg éppen mintegy 800 millió eurót fektetnek be új infrastruktúrába.
„Miért bővítenek és modernizálnak, ha aztán kivonják a csapatokat?” – tette fel a kérdést.
Második Marshall-terv
Amerika katonai jelenlét Németországban a második világháború óta történelmileg szokatlan, hosszú távú külföldi megszállás, amely mindkét felet áthatotta és formálta. A hidegháború csúcsán 250-300 ezer amerikai katona és több tízezer polgári alkalmazott állomásozott az országban.
Thomas Maulucci, a Connecticuti Egyetem történelemprofesszora szerint az elmúlt nyolc évtizedben több mint 20 millió amerikai katona és családtagjaik fordultak meg Németországon.
Nemcsak a Nyugatot védték a szovjet inváziótól, de egyúttal afféle „második Marshall-tervként” bevezették a németeket egy olyan életmódba is, amely a kényelemre, az autókultúrára és a fogyasztásra összpontosított.
A múlt tapasztalata nem sok jót ígért
Már korábban is gazdasági és társadalmi sokkot okozott a helyi közösségek számára, amikor a hidegháború végével a korábbi több százezerről a mostani 36 ezerre csökkent a Németországban állomásozó amerikai katonák száma.
A Bonni Nemzetközi Konfliktuskutató Központ (BICC) 1995-ös jelentése szerint az 1990-es évek elején és közepén több mint 70 000 német veszítette el az állását a távozás következtében.
Az Egyesült Államok akkora földterületet adott akkor vissza, amelyik elég lett volna egy új német szövetségi állam létrehozásához.
Most hasonlótól tartanak – csak kisebb léptékben. A nagyvárosokhoz közeli korábbi bázisok viszonylag jól boldogultak, de a távoli közösségek nehezebben éltek túl, emlékeztetett Marc von Boemcken, a BICC kutatási vezetője.
„Vilseck meglehetősen elszigetelt hely. A múlt tanulságai azt sugallják, hogy a helyi polgármester aggodalmai valósak, és komolyan kell venni azokat” – mondta a Wall Street Journalnak.
