Európa célja, hogy az AI-iparág vezetőjévé váljon – valami azonban keresztülhúzhatja a számítását
Európa vezető szerepre törekszik a mesterséges intelligenciában (AI). Lemaradóként ehhez először versenyeznie kell az Egyesült Államokkal és Kínával. Szakértők szerint azonban az elszálló energiaárak alááshatják ezeket az ambíciókat.
A kontinens a számítási kapacitásai bővítésével, azaz adatközpontok és más kritikus infrastruktúra létesítésével próbál előnyre szert tenni a versenyben. Az energiaigényes adatközpontok miatt azonban a beruházások különösen érzékenyek az energia áraira, ami pedig Európában az amerikai–iráni háború miatt megemelkedtek.
A szakértők szerint az adatközpont-projekteket inkább Európa alacsonyabb energiaköltségű részeibe létesíthetik, ami nyerteseket és veszteseket hoz létre a kontinensen.
Az európai energiaárak messze magasabbak, mint a versenytárs Amerikában vagy Kínában
„Ha energiaintenzív beruházásokat hajtasz végre, oda mész, ahol a legolcsóbb az energia. Ha én építeném a következő hétmilliárd dolláros adatközpontot, az az Egyesült Államokban vagy Kínában lenne” – mondta Michael Brown, a Franklin Templeton globális befektetési stratégája a CNBC-nek.
Olivier Darmouni, a HEC Paris energetikai átállásra szakosodott docensének kutatásai kimutatták, hogy az adatközpontok gyors növekedése 20–40 százalékkal emelheti a regionális áramköltségeket az olyan térségekben, mint Texas és Virginia az Egyesült Államokban, illetve Slough az Egyesült Királyságban és Párizs Franciaországban.
Az AI ébresztő arra, hogy az energiarendszert a gazdasági szuverenitás kérdéseként kezeljük. Megfizethetőség és infláció, az európai vállalatok versenyképessége, valamint technológiai vezető szerep az AI formájában – ezek közül egyiket sem érhetjük el, ha nem hozzuk rendbe az energiarendszert
– mondta.
Az energiaintenzív iparágak árai Európában tavaly átlagosan nagyjából kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban, és 50 százalékkal magasabbak, mint Kínában és Indiában a Nemzetközi Energiaügynökség közlése szerint.
Az adatközpontok ma már a világ villamosenergia-fogyasztásának 2 százalékát adják az International Data Center Authority ( IDCA) szerdán közzétett jelentése alapján.
Az IDCA jelentése szerint a közösségi és politikai ellenállás jellemzően akkor erősödik fel az ilyen létesítményekkel szemben, amikor az adatközpontok fogyasztása meghaladja az adott ország villamosenergia-felhasználásának 5 százalékát – ez kulcsfontosságú fordulópontnak számít. Az Egyesült Államok már közel jár a 6 százalékos küszöbhöz, az Egyesült Királyság 5,8 százalékon áll, Szingapúr pedig 19,5 százalékon.
Chris Seiple, a Wood Mackenzie energia- és megújulóenergia-részlegének alelnöke a CNBC-nek azt mondta, hogy három oka van annak, hogy Európa le van maradva az adatközpont-fejlesztésekben:
- az energia költsége, a
- az adatközpontokat fejlesztő vállalatok földrajzi elhelyezkedése,
- a piacra jutás sebessége
– vagyis, hogy mennyi időbe telik kiépíteni az infrastruktúrát és csatlakozni a hálózathoz.
„Ezt nem tudjuk megtenni rengeteg adatközpont nélkül. Amit az Egyesült Államokban látunk ahhoz képest, amit Európában láttunk, az nagyjából 1 a 100-hoz arány. Európa nagyon-nagyon le van maradva. Ha fel akarunk zárkózni ahhoz, amit az Egyesült Államokban csinálnak, az még több beruházást igényelne” – mondta Darmouni.
Vesztesek
„Európa középső része már elveszítette a játszmát” – mondta Vladimir Prodanovic, az Nvidia vezető programmenedzsere egy áprilisi dániai konferencián. Példaként Németország és az Egyesült Királyság magas villamosenergia-költségeit említette.
Májusban az Egyesült Királyságban az áram átlagára megawattonként 111,65 dollár volt, szemben a németországi 88,97 dollárral, a franciaországi 44,19 dollárral és az amerikai 28 dollárral – a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.
Sokan „aggódni fognak amiatt, hogy a jövőben árdiszkrimináció jelenhet meg az AI-szolgáltatásoknál, és ez valószínűleg az energiaköltségekhez fog kapcsolódni, mert az AI-szolgáltatások nyújtásának határköltsége az áram” – mondta Darmouni.
Nyertesek
A skandináv országokat és Franciaországot gyakran emlegetik olyan térségekként, amelyek a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak az AI-beruházásokból az alacsonyabb villamosenergia-árak és a sokszínű energiamix miatt.
Vili Lehdonvirta, az Oxford Internet Institute gazdaságszociológiai és digitális kutatásokkal foglalkozó tanára rámutatott, hogy Finnországban egyes téli napok negatív árakhoz vezettek, tehát a szolgáltatók fizettek a fogyasztóknak azért, hogy áramot használjanak.
Darmouni szerint összességében
Európának nagyobb integrációra van szüksége, amely messze túlmutat a nemzeti határokon az átviteli hálózatok, a világítás és a tárolás terén, hogy az energia ára mindenhol egységes lehessen.
Az olyan helyeken, mint az Egyesült Királyság, Skandinávia, az Ibériai-félsziget és Olaszország, a földrajzi adottságok megnehezítik ezt az integrációt – mondta Darmouni, hozzátéve, hogy Franciaország és Németország integráltabb, mivel szomszédos országok.
Energiapolitikai „éhezők viadala” alakult ki Európában – van, ahol az a kérdés, hogy adatközpont vagy kórház épüljön
A korábban ideális adatközponti célpontnak tartott skandináv térségben is egyre komolyabban felmerül, hogy fékezni kell a nagy energiaigényű létesítmények terjedését. Dánia már felfüggesztette az új hálózati csatlakozásokat, miután a beérkező igények sokszorosan meghaladták az ország villamosenergia-rendszerének jelenlegi kapacitását. Ezzel az adatközpontok egyik kedvelt célpontja megálljt parancsolt a bővítésnek.
