Az eladósodás útjára lépett a lakosság
Ismét sorban áll a lakosság a bankokban a hitelért. A lakossági hitelek állománya ismét érdemben nő, augusztus végére 5773,9 milliárd forintra hízott. Utoljára tavaly januárban fordult elő, hogy nőtt a háztartások hitelállománya, akkor viszont nem a hitelfelvétel, hanem a svájci frank árfolyamának felrobbanása okozta a növekedést. A lakosság augusztusban csaknem 22 milliárd forinttal több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, ezzel immár negyedik hónapja nettó hitelfelvevőnek számít.
A lakáshitelek piaca nagyon pörög az idén. Az első nyolc hónapban több mint 308 milliárd forintnyit folyósítottak a hitelintézetek, ez 45 százalékkal több a tavalyinál. Havonta újabban már 40 milliárd forint körüli mennyiségben nyújtanak új lakáshitelt a bankok, és ez a volumen várhatóan a jövőben sem fog mérséklődni. A beadott igénylések mennyisége ugyanis még nagyobb, és folyamatosan nő, augusztusban 47,4 milliárd forintnyi lakáshitelt kértek az ügyfelek. Az olcsóságnál valamivel fontosabb az ügyfelek számára a kiszámíthatóság. Az új hitelek kevesebb mint felét kérik változó kamatozással, annak ellenére, hogy ezek éves kamata átlagosan csupán 3,8 százalék körül van. Hosszabb kamatperiódussal általában 5,5-6 százalék között van egy átlagos lakáshitel kamata.
A legnépszerűbb fogyasztási hitel a személyi kölcsön. Egymást érik a banki akciók, ennek is köszönhető, hogy augusztusban már csaknem 20 milliárd forintnyit folyósítottak belőle. Az idén összesen több mint 133 milliárd forintnyi személyi hitel ment ki a lakossághoz, csaknem 80 százalékkal több, mint tavaly. A személyi hitelek állománya így augusztus végére 365 milliárd forintra nőtt, ez 11 százalékkal magasabb a tavaly augusztusinál. A trend nem valószínű, hogy megszakad. A hitelintézetek folyamatosan kampányolnak most is, az igénylők pedig nem fogytak el. Júliusban és augusztusban is több mint 20 milliárd forintnyi kérelmet nyújtottak be.
Volt némi felfutás az áruhiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, de lényegesen szerényebb, mint a személyi hitelpiacon. Áruhitelből 14,3 milliárd, szabad felhasználású jelzáloghitelből 25,7 milliárd forint volt az idei folyósítás. A személyi hitelek egyébként olcsóbbak az áruhiteleknél, 16 százalék körül van az átlagos kamatuk, szemben az áruhitelek 21-22 százalékos kamatával. Az áruhiteleknél a benyújtott igények alapján nem várható nagyobb növekedés már az idén, a szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont még felpöröghetnek az idén, a benyújtott kérelmek volumene ugyanis folyamatosan nő.
Bármennyire is kényelmes, a méregdrága folyószámlahitel és a még drágább kártyahitel nem kell a háztartásoknak. A folyószámlahitelek mennyisége csak minimálisan nőtt meg augusztus végén, hiába terhelte meg a családokat az iskolakezdés költsége. A folyószámlahitelek állománya 388,8 milliárd forint volt. A kamatozó kártyahitelek volumene tovább csökkent, 122 milliárd forintra, ez többéves mélypont lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.