Márciusban négy jelzáloghitelből hármat éven túli, fix kamatozású konstrukcióban helyeztek ki a bankok: az év harmadik hónapjában kihelyezett 59,8 milliárd forintból már 45,7 milliárd fix kamatozású volt a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint.
Emiatt történhetett meg, hogy miközben mind a változó kamatozású, mind a fix lakáshitelek kamatszintje csökkent, a 2018 márciusában a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója az összetételhatás miatt kismértékben – 6 bázisponttal, 4,42 százalékra – emelkedett. A bankok közötti verseny köszön vissza abban, hogy a változó kamatozású kölcsönök kamatai két hónapnyi emelkedés után ismét csökkentek, 3,06 százalékos átlagos kamattal juthattak hozzájuk az ügyfelek.
Ezen belül a legnagyobb mértékben – 5,65 százalékról 5,58 százalékra – a 10 éves vagy annál hosszabb kamatfixálású hitelek kamata esett, ami annak fényében kedvező, hogy ezen konstrukcióknál lényegében a hitel teljes élettartama alatt fix törlesztőrészlettel számolhat az ügyfél. Ezt támasztja alá az MNB kimutatása, amely szerint a márciusban kötött új lakáscélú hitelek kamatfixálásának átlagos hossza 64,7 hónap volt, míg csak az éven túl rögzített kamatozású hiteleket vizsgálva ez az érték 82,1 hónap.
Mindez azt jelenti, hogy a fix kamatozású hitelek versenyképesebbek, hiszen a változó kamatozású kölcsönök bankközi kamatszintjének (a leggyakoribb 3 havi BUBOR) jelenlegi 0,05 százalékos mértéke és a Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS) 10 éves kamata (2,09 százalék) ma már magasabb, mint a fix és a változó kamatozású hitelek közötti kamatkülönbség. Összehasonlításképp az 5 éves BIRS 1,04 százalékon áll.
Maga a közel 60 milliárdos kihelyezés is rekord: márciusban ilyen összegben még nem helyeztek ki forintlakáshiteleket a bankok, a folyósított 59,8 milliárdos hitelmennyiség a mindenkori ötödik legmagasabb havi kihelyezés az MNB statisztikái szerint. Az első negyedévben kihelyezett 169,2 milliárd forint nagymértékben meghaladja az elmúlt év márciusának végéig az ügyfeleknek juttatott 125,2 milliárd forintot.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek átlagos kamatlába az egymillió euró érték alatti kategóriában nőtt, míg egymillió euró felett csökkent. A vállalati forinthitelek szezonálisan igazított új szerződéses értéke egymillió euró alatt csekély mértékben csökkent, felette pedig emelkedett – itt 189,1 milliárd forintot helyeztek ki a bankok márciusban, ami 42,5 százalékkal magasabb érték, mint a februári, s a tavaly márciusi 160,8 milliárdos volument is nagymértékben felülmúlja. Az euróhitelek esetében a forintkölcsönökhöz hasonló tendencia volt megfigyelhető a vállalati hitelek terén – az egymillió euró érték alatti kategóriában kismértékben csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg egymillió euró felett itt is nagy növekedés volt tapasztalható – a februári 8,8 milliárdról 51,5 milliárdra nőtt a kihelyezett összeg. Az eltérés itt az, hogy a megugrás ellenére sem sikerült a piacnak elérnie a 2017. márciusi 59,2 milliárd forint értékű éven túli euróhitel-kihelyezést. A vállalati betétek állománya márciusban 22,6 milliárd forinttal 259,1 milliárd forintra nőtt, ám ez az érték még így is csak 46,7 százaléka annak az 551,6 milliárd forintnak, amelyet tavaly áprilisban bízott a vállalati szektor a pénzintézetekre. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.