Fanta-botrány

A Fanta botrány 2024-ben robbant ki Magyarországon, amikor kiderült, hogy a magyarországi forgalmazású Fanta üdítőben kevesebb narancs van, mint a Nyugat-Európában kapható változatban. A magyarországi forgalmazású Fanta csak 5 százaléknyi sűrítményből származó narancsot tartalmaz, Görögországban viszont 20 százalékos az arány, és más országokban is nagyobb, mint nálunk. A magyar Fanta ráadásul 2017-ben még 6 százalék narancslevet tartalmazott. A felfedezés rávilágított a kettős élelmiszer-minőség problémájára. A kettős élelmiszer-minőség olyan jelenség, amikor azonos márkájú termékek eltérő minőségben és összetevőkkel kerülnek forgalomba különböző régiókban. A 2017-es vizsgálatok során számos magyar és osztrák terméknél találtak jelentős eltéréseket, például a Manner édességeknél és a Coca-Colánál. Az európai hatóságok, így az Európai Bizottság is, az utóbbi években vizsgálták a kérdést, de a jelentések szerint nem találtak bizonyítékot a minőségi különbségekre. A Fanta Botrány lényege, hogy a magyar fogyasztók észlelték, hogy a Magyarországon kapható Fanta üdítőben kevesebb narancs van, mint a külföldön kapható Fantában. A Coca-Cola a helyi ízpreferenciákra hivatkozott, míg Lázár János építési és közlekedési miniszter bírálta a NÉBIH-et és az élelmiszer-minőség szabályozását. Lázár János szerint az állami hivatal nem megfelelően védi a fogyasztókat, és szükség van a törvények szigorítására, valamint a kereskedelmi szereplők ellenőrzésére. Lázár János többször is élesen kirohant a magyar boltokban kapható Fanta üdítőitalok ellen. Lázár közösségi oldalán kifejtette, hogy a magyar élelmiszerpiacot „szemétdombnak” tekintik, és sürgeti az élelmiszerek minőségének szigorúbb ellenőrzését. Említette, hogy a nagy kereskedelmi láncok, mint a SPAR, Lidl és Aldi, dominálnak a piacon, ami kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat. A botrány rávilágít az élelmiszerek minőség-ellenőrzésének és szabályozásának fontosságára, valamint a nemzetközi és helyi gyakorlatok közötti eltérések problémájára.