Túl a mélyponton
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. minden hónapban reprezentatív közvélemény-kutatást végez a lakosság körében, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott magánszemélyt kérdezünk meg az aktuális gazdasági helyzetértékelésükről. Jelen elemzésben a lakossági konjunktúrakutatás 29 kérdésének eredményeit, illetve az abból képzett indexeket vizsgálom meg 2021 júliusától egészen 2023 áprilisáig.
Válságból ki, válságba be
A kezdeti időszakban, egészen 2021 novemberéig mínusz 8,2 pont és mínusz 1,5 pont között ingadozott a konjunktúraindex. Ezekben a hónapokban a vakcina széles körű elérhetősége, a gazdasági nyitás és a fogyasztás növekedése támogatta a konjunktúraérzet javulását, azonban negatív tényezők is megjelentek: az aktív fertőzöttek számának jelentős növekedése az ősz folyamán, a fogyasztásból eredő kereslet-kínálati egyensúlytalanságok, illetve a szakadozó ellátási láncok negatív tényezőként hatottak az állampolgárok gazdasági közérzetére. Novembertől folyamatos javulás kezdődött a konjunktúraindexben és az alindexekben egyaránt, az egyedüli kivétel az infláció érzékelése volt. Ebben az időszakban a bizakodás határozta meg leginkább a lakosság helyzetértékelését. A koronavírus-járvány mindennapos jelentőségének csökkenése predesztinálta a gazdaság tartós fellendülését, amelynek érzetére ráerősítettek a kormányzat által fizetett egyszeri vagyontranszferek, illetve a 25 év alattiak számára biztosított szja-mentesség. Az alindexek között ok-okozati kapcsolat is megfigyelhető: a gazdasági környezet javuló megítélése ebben az időszakban segítette a foglalkoztatási helyzet, illetve az anyagi helyzet megítélését. A háború kitörése azonban gyorsan megváltoztatta a várakozásokat, a lakosság konjunktúraérzete drasztikus romlásnak indult.
2022: a folyamatos gyengülés éve
Az orosz invázió alapjaiban változtatta meg a konjunktúraindex alakulását, februártól számítva tízből nyolc hónap esetében, kumuláltan pedig 28,1 ponttal gyengült az összesített mutató értéke. A visszaesés okaként említhető egyrészt a bizonytalanság: a recessziótól, a rekordmagas energiaárak további emelkedésétől és a forint gyengülésétől való félelem nagyban befolyásolta a lakosság gazdasági közérzetét, azonban a legnagyobb problémát az infláció jelentette. A KSH adatai alapján 2022 januárja és decembere között 16,6 százalékponttal nőtt a pénzromlási ütem hazánkban, ami a lakosság inflációérzetét is meghatározta. Az index decemberben érte el a legalacsonyabb eredményt, mínusz 93,0 ponton alakult az inflációs index. Ez különösen rossz eredmény annak függvényében, hogy mínusz 100 pont jelenti a skála végpontját, azonban érthető is, hiszen a kilencvenes évek közepe óta nem tapasztalta a lakosság a pénz ilyen mértékű elértéktelenedését. Az infláció mellett a gazdasági környezet megítélése volt a másik legnegatívabb index 2022-ben. A jelentős gyengülés mögött elsősorban három tényező húzódhatott: egyrészt az uniós források körüli vita bizonytalaníthatta el a válaszadókat, másrészt az extraprofitadók piactorzító hatásait és annak következményeit, illetve a 400 forint feletti forintárfolyamot is negatívan értékelhették. Az anyagi helyzet indexe is gyengült az év folyamán, a mértéke azonban elmaradt az inflációs és a gazdasági környezet indexétől, ami megmutatja, hogy
a rekordmagas inflációs környezet mellett sem estek vissza a lakossági megtakarítások (sőt a háztartások nettó pénzügyi vagyona jelentősen emelkedett),
valamint a fizetések nominális emelkedése is valamelyest fedezni tudta az extra költségeket. A négy alindex közül a vizsgált periódusban a foglalkoztatottság megítélése volt a legkedvezőbb: jól látható, hogy a stabil munkaerőpiaci helyzet biztonságot jelent a lakosság számára. Még a gazdasági visszaesés ellenére sem romlottak drasztikusan a munkaerőpiaccal kapcsolatos vélekedések.
2023: túl a mélyponton
2023-ban az eddigi négy hónap során folyamatosan javult a konjunktúraindex értéke, ami azt jelzi, hogy egyre kevésbé pesszimista a lakosság gazdasági helyzetértékelése. Átlagosan 2,9 pontos a havi javulás, az ütem nagyjából megegyezik a háború kitörésétől az év végéig tapasztalt átlagos gyengüléssel. A pozitív fordulatot több tényező együttesen támogatja: a tetőző infláció, a forint erősödése, a csökkenő világpiaci energiarák, valamint az európai gazdaság vártnál kisebb visszaesése pozitív hatást gyakorol a lakosságra. Fontos azonban kiemelni, hogy az érzékelés és a várakozások fontos szerepet játszanak a pozitív fordulatban. Ezt alátámasztja, hogy a jövőre vonatkozó kérdésekből képzett előretekintő index értéke már 14,7 ponttal felülmúlja a múltra vonatkozó kérdésekből számított visszatekintő indexét.
Az előző évben folyamatosan romlottak a kilátások, a lakosság nem tudta, hogy mikor következik be a mélypont. A 2023-as adatok azt mutatják, hogy a lakosság helyzetértékelése szerint túl van az ország a gazdasági mélyponton, amit a már említett makrogazdasági trendek is alátámasztanak, azonban a helyzet még mindig sérülékenynek mondható. A jelenlegi árfolyamon stabilizálódó hazai valuta, az uniós pénzek megérkezése, a gyorsuló dezinflációs folyamatok, illetve az energiaárak jelenlegi szinten történő konszolidálódása segítheti a konjunktúraérzet további, tartós javulását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.