Értékteremtő hagyomány, vagy visszahúzó erő az örökség a családi cégekben?

Az örökség a családi vállalkozásoknak az az összetevője, amely összeköti a generációkat, és meghatározza a vállalkozás hosszú távú jövőképét. Ez egy nehezen meghatározható, sok tényezőből összeálló értékhalmaz, amiben lehetnek kulturális elemek, elkötelezettség, szemlélet, speciális folyamatok, vagyon és eszközök, kapcsolati háló és sok minden más is. Az örökség azonban egyszerre lehet eszköz és teher is, hiszen az identitás és az inspiráció forrásaként szolgál, de potenciálisan akadályozhatja az innovációt és a változásokat. A családi vállalkozások leggyakoribb kihívása a hagyomány és a fejlődés közötti egyensúly megteremtése, annak felismerése, hogy mikor kell ragaszkodni a korábbi értékekhez, és mikor célszerű fejest ugrani az ismeretlenbe.

Ha a vezetők túlzottan ragaszkodnak a hagyományokhoz, és folyamatosan arra hivatkoznak, hogy ezt náluk „mindig is így csinálták”, az nemcsak a fejlődés gátjává válhat, hanem szembe is fordíthatja egymással az alapító és az innovációra nagyobb súlyt fektető fiatalabb generációkat. 

Ezt a jelenséget nevezzük örökségi paradoxonnak, amelynek összetevőit sokféle módszerrel kutatták már. A KMPG a mostani, kérdőíven, interjúkon és kerekasztal-beszélgetéseken alapuló módszertana abból indult ki, hogy mi az, amit a családi vállalkozók maguk fontosnak tartanak. A felmérés 5 fő örökségi összetevőt tárt fel.

• Az anyagi örökségek közé tartoznak a családok pénzügyi értékét és vagyonát megalapozó tárgyi eszközök, az egyik generációról a másikra szálló föld, ingatlan vagy családi vagyon, de akár a család számára érzelmi értékkel bíró ereklyék is. Az anyagi örökség pontszám az első és második generációs vállalkozásoknál volt a legmagasabb, és általában csökkent, ahogy a családi generációk száma növekedett a vállalkozásban. Ez tükrözheti a vagyon felhígulását vagy a hangsúly áthelyeződését a tárgyi eszközökről az immateriális értékekre, ahogy a családok növekednek és összetettebbé válnak. 
• A biológiai örökség, például a családi név és a vérvonal a család összetartása és a vállalkozás folytonossága iránti elkötelezettséget tükrözi. Ha mind a biológiai, mind az anyagi örökség fontos a vállalkozás számára, az segít biztosítani, hogy a család anyagi vagyona generációról generációra tovább öröklődjön a családban. A hosszabb vezetői megbízatással rendelkezők általában gazdagabb biológiai örökséget ápolnak, ami azt sejteti, hogy kapcsolat van a hosszú vezetői megbízatás és a családi folytonosság ápolása között.
• A társadalmi örökség a család közös értékeire, attitűdjére és meggyőződésére épül, és a hangsúly általában az erős közösségi kapcsolatok kiépítésére és a világ jobbá tételére helyeződik. Az ilyen értékek ápolásában létfontosságúak a generációk közötti egyeztetések arról, hogyan értelmezik és örökítik tovább az örökséget. A legmagasabb társadalmi örökségi pontszámot az X generációs (1965 és 1980 között született) vezérigazgatók által vezetett családi vállalkozások kapták.
• A közös családi történetek és rituálék a családi identitáson, értékeken és történelmen keresztül szövődnek bele a vállalkozásba. A családi identitás gyakran a családi konfliktusok megoldásának informális irányítási mechanizmusaként működik. Az identitás örökségének pontszámai magasak voltak a veterán (1945 előtt született) vezérigazgatók és a legalább ötödik generációs családi vállalkozások körében.
• A vállalkozói örökség a generációkon átívelő vállalkozói szellem. Ez egyszerre erősíti és elősegíti az örökség minden más összetevőjét, mivel az előző generációk vállalkozói tevékenységéről és eredményeiről szóló történetek segítenek fenntartani az örökséget és a családok lendületét.

A siker egyik összetevője, hogy a családi vállalkozások gyakran rendelkeznek iparág-specifikus ismeretekkel, szakértelemmel és készségekkel, amelyeket egyik generációról a másikra adnak át. Ez a felhalmozott bölcsesség felbecsülhetetlen érték lehet, amely segít a vállalkozásnak versenyelőnyhöz jutni. 

Egy másik sikerösszetevő, hogy a családi vállalkozások egy része a fenntarthatósági teljesítményben is élen jár. Különösen azok a családi vállalkozások tűnnek ebben kiemelkedőnek, amelyek az identitás örökségét helyezik előtérbe, és beleszövik a családi értékeket és történelmet az üzleti döntésekbe. Fontos tanulság, hogy az anyagi örökségre való összpontosítás jól megfér a társadalmi örökség pozitív hatásainak ápolásával. Ez különösen igaz a fiatalabb generációkra, akik egyre jobban koncentrálnak az általuk vezetett társaság társadalmi és környezeti fenntarthatóságára. 

Az örökség hozzájárul egy erős szervezeti kultúra kialakításához is, amely a család értékeihez igazodó pozitív munkakörnyezetben elősegíti az összetartozás, a lojalitás és az elkötelezettség érzését az alkalmazottak körében. A családi vállalkozásoknál gyakran mély érzelmi kötődés alakul ki a család történetéhez. Ez elősegítheti, hogy a családtagok és az alkalmazottak büszkék és elkötelezettek legyenek a cég iránt. 

Ezek hozzájárulnak a vállalkozás identitásához, egyediségéhez, irányítják a döntéshozatalt, megőrzésük pedig segít fenntartani a folyamatosságot és a kohéziót a vállalkozásban és a családon belül egyaránt. Minden vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a változó piaci dinamikához és üzleti környezethez. A családi vállalkozások esetében az erős örökség segít szilárd alapot teremteni a generációkon átívelő innovációhoz és vállalkozói szellemhez, amely lehetővé teszi, hogy a társaság releváns és versenyképes maradjon, mert az öröksége iránytűként is szolgál a következetes döntésekhez.