Korai lehet az optimizmus az amerikai munkaerőpiacon

Először a tények: szeptemberben 254 ezer fővel bővült a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma, szemben az elemzői konszenzus 150 ezer körüli várakozásával. Ennél nagyobb növekedést utoljára márciusban közöltek, ráadásul a megelőző kéthavi adatot összesen 72 ezerrel felfelé korrigálták. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt szeptemberben, az előzetes várakozások 4,2 százalékot jeleztek. Az átlagos órabérek szintén a várt 3,8 százalék felett emelkedtek, mégpedig kerek 4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. 

Két héttel az adat megjelenése előtt a Fed elnöke a kamatcsökkentési ciklus nagyobb, 50 bázispontos kezdő lépését leginkább azzal indokolta, hogy ezt a lépést tartották a legjobbnak a gazdaságra vonatkozóan, miután a munkaerőpiac számai gyengébben alakultak várakozásaiknál. Két hét alatt a kamatvágás természetesen nem tudja stabilizálni a munkaerőpiacot, és a piaci szereplők gyorsan átléptek afelett is, hogy a Fed legutóbbi prognózisában a munkanélküliség esetében 2024-re 4 százalék helyett 4,4 százalékos rátát várt, továbbá a 2025-ös és 2026-os várakozásokat is 0,2 százalékponttal megemelte. A szeptemberi riportban elmélyedve is találhatunk a munkaerőpiac lassulására utaló jeleket. A munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek száma ugyan mérséklődött szeptemberben, de az egy évvel korábbi állapothoz képest így is 0,3 százalékponttal nőtt az arány. A gazdasági okokból részmunkaidőben foglalkoztatottak száma egy hónap alatt 206 ezerrel, 4,6 millióra mérséklődött, de ez a mutató az egy évvel korábbi 4,1 millióhoz képest jóval magasabb. Ezek a személyek ugyan teljes munkaidős foglalkoztatást szerettek volna, de részmunkaidőben voltak kénytelenek dolgozni, mert csökkentették a munkaidejüket, vagy nem tudtak teljes munkaidős állást találni. Árnyalja a képet, hogy sok álláskeresőnek több részmunkaidős állást kell vállalnia, hogy a megélhetését biztosítani tudja (ezek az emberek pedig ugyanúgy megjelennek a statisztikában). A munkanélküliek között már sokan túllépték az ellátás időtartamát, ezáltal kiesnek a támogatásra jogosultak köréből. A hosszabb ideje munkanélküliek száma 97 ezerrel bővült szeptemberben, továbbá nőtt a kiábrándultak száma is, hogy csak néhány mutatót említsünk.

Amiről keveset olvashattunk, az az, hogy az adatközlő minisztérium által végrehajtott szezonális kiigazítás az elmúlt több mint 20 év legnagyobb kiigazítása volt szeptemberben, így ez erősen torzíthatta a foglalkoztatásra vonatkozó adatot. A modellalapú finomhangolással tudják elvileg az egyes hónapok jobb összehasonlíthatóságát biztosítani, és e tekintetben a szeptemberi hónap általában „kihívásokkal teli” a nyári szezont követően. Szeptemberben a legnagyobb foglalkoztatásbővülést a szabadidő és vendéglátás, egészségügy, kormányzat (tanárok visszatérése), építőipar esetében regisztrálták, melyek közül különösen az első és utolsó erősen függ az időjárástól, ami arra utal, hogy a kedvező foglalkoztatási trend vélhetően nem lesz fenntartható, még utólagos negatív korrekciót sem lehet kizárni. A foglalkoztatási adatok tekintetében az adatgyűjtési időszak a hónap 12-ét is magában foglaló fizetési időszak, ami nem feltétlenül egyezik meg közvetlenül a naptári héttel. Így a szeptember végén pusztító Helen hurrikán és a napokban a délkeleti partokat elérő Milton hurrikán hatása az októberi statisztikákba kerül be, ahogyan több nagy autógyártó és a keleti parti dokkmunkások által hirdetett sztrájkok hatása is.

Valójában a konjunktúramutatók és bizalmi indexek is lassulást vetítenek előre. A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index foglalkoztatási részadata 2010 eleje óta nem látott mértékben esett vissza szeptemberben – a pandémiás időszaktól eltekintve –, a vállalatok pedig az egymást követő második hónapban is csökkentették a foglalkoztatottak számát, amiben szerepe van a választások előtti bizonytalan környezetnek is. A jól teljesítő szolgáltatóiparban is csökkent a foglalkoztatottság szeptemberben; egyes vállalatok költségcsökkentésre hivatkoztak, ugyanakkor voltak, amelyek munkaerőhiányról számoltak be. Az amerikai fogyasztói bizalom szeptemberben jelentősen, 2021 augusztusa óta nem látott mértékben gyengült, főként mivel a lakosság aggódik a munkahelyek miatt. A Conference Board által számított mutató esetében mind a jelenlegi helyzetmegítélés 10,3 ponttal, mind a várakozásokra vonatkozó részadat 4,6 ponttal romlott. A jelenlegi üzleti feltételek fogyasztói megítélése negatívra fordult, továbbá csökkent (32,7 százalékról 30,9 százalékra) azon fogyasztók aránya, akik szerint „sok a rendelkezésre álló munkahely”, emellett a megkérdezettek több mint 18 százaléka szerint „nehéz munkát találni”, szemben a korábbi 16,8 százalékkal. A fogyasztók pesszimistábbak voltak a jövőbeli munkaerőpiaci feltételeket illetően is, és kevésbé ítélték meg pozitívan a jövőbeli üzleti feltételeket és a jövőbeli jövedelmi helyzetüket.

A következő munkaerőpiaci riportot november 1-jén publikálják, néhány nappal a választások és alig egy héttel a Fed soron következő kamatdöntő ülése előtt. A fentiek fényében nagyobb eséllyel számítunk gyengébb adatok megjelenésére, ami akár újabb fordulatot okozhat a kamatvárakozásokban, a dollár árfolyamában, és esetleg még a tőzsdéken is. Várakozásunk szerint – amivel jelenleg ismételten kisebbségben vagyunk – az év végére a Fed-alapkamat a 4,00–4,25 százalékos sávba mérséklődhet.