Mit rejt a hazai tőzsde a gazdasági bizonytalanságban?

Piaci kitekintés: növekedés mindenekfelett

A globális tőkepiacok a 2000-es évektől – különösen a 2008-as pénzügyi világválságot követően, a 2010-es évek pénzbőségében – jelentős fejlődésen mentek keresztül.

A jelenleg mintegy 117 ezermilliárd dollár értékű piacot (ennyit tesz ki a globális kapitalizáció) három nagy térségre érdemes bontani: az Egyesült Államokban a tőkepiac a pénzügyi-gazdasági kultúra sarokköve, ebből adódóan a mindenkori gazdasági mozgás egyik fő színtereként funkcionál. Az ázsiai feltörekvő piacok esetében a tőkepiac a növekedés motorjának bizonyult és bizonyul a mai napig: a régió az USA mögött a második legmeghatározóbb tőkepiacnak tekinthető, az országokat piaci kapitalizáció szerint sorrendbe állító rangsor első öt helyezettjéből három ország ázsiai (Kína, Japán, India). Európában a tőkepiac gazdaságban betöltött súlya kevésbé hangsúlyos, az Egyesült Királyságra és a skandináv térségre viszont érdemes odafigyelni: míg az előbbi esetében a tőzsde az Egyesült Államokhoz hasonlóan mély kulturális gyökerekkel bír, a skandináv országokban a tőkepiac az egyre növekedő lakossági megtakarítások gazdaságba történő becsatornázásában tölt be elengedhetetlen szerepet.

A tőkepiacok fontosságát jól érzékelteti, hogy a növekedés a 2020-as évek eleji válsághelyzetekben (Covid–19, majd a geopolitikai feszültségek) sem lassult, sőt: a már említett 117 ezermilliárd dollárnyi kapitalizáció tetemes része, közel 40 százaléka, 2017 és 2023 között „keletkezett meg”, ahogy a tőkepiac egyik fő táptalajának tekinthető lakossági megtakarítások – a fogyasztás csökkenésével szinkronban – is dinamikusan emelkedtek.

Mindez Magyarországon is érzékelhető volt: a Budapesti Értéktőzsdén mint központi platformon mind a piaci kapitalizációt, mind az első számú index, a BUX szintjét, mind az ökoszisztéma fejlettségét tekintve pozitív a tendencia: jelenleg a lakosság mintegy 1500 milliárd forintnyi hazai részvényt tart, ami a Budapesti Értéktőzsde teljes piaci kapitalizációjának 10 százaléka, a tőkepiaci ökoszisztéma fejlődése pedig mind a keresleti, mind a kínálati oldalon töretlen.

A tőkeági forrásbevonás mint növekedési eszköz

Az elmúlt pár év külső kihívásokkal teli gazdasági környezete egyértelműen rámutatott, hogy a túlnyomórészt hitelezésre épülő finanszírozási mix túl nagy kitettség a vállalatok számára. A diverzifikáció elengedhetetlen, erre pedig a tőkeági forrásbevonás megfelelő alternatívát nyújt.

A tőzsdei jelenlét a finanszírozási igény kielégítése mellett számos egyéb aspektust tekintve is a következő szintre emelheti egy-egy társaság működését: ilyenek a transzparens működés, az üzleti bizalom erősítése, a likviditás növekedése, az erősödő pénzügyi fegyelem, a jó értelemben vett teljesítménykényszer, a munkavállalói ösztönzőrendszerek kialakításának lehetősége vagy a PR- és marketingérték. A tőkepiacok hosszú távú finanszírozási képessége emellett kulcsfontosságú lehet az olyan aktuális kihívások megoldásában is, mint a generációváltás, a digitalizáció vagy a zöldátállás.

Mindezen tényezők nemcsak a nagyvállalatok, de a középvállalatok életében is kiemelt fontosságúak. Az utóbbi szegmens gazdasági súlya is egyértelműen implikálja, hogy a nyilvános jelenlét a középvállalatok számára is életszerű alternatíva kell hogy legyen, tőzsdére vonzásuk elemi érdek. A törekvés nem hungarikum: a fejlettebb tőkepiacok (az angolszász országokon túl, közelebbi példákat beemelve akár a skandináv országokat, illetve Lengyelországot is említhetjük) mintája alapján az elmúlt években a Budapesti Értéktőzsde, a tulajdonos Magyar Nemzeti Bank ambíciója által is támogatva, komoly, szerteágazó munkát végzett a tőzsdei forrásbevonás vállalati gondolkodásba való bekerülése, a középvállalati réteg tőzsdei megjelenésének elősegítése érdekében.

Az eredmény egy komplex, a középvállalati tőzsdei megjelenést elősegítő, financiális ösztönzőket és szellemi, vezetői mentorálást is magában foglaló szolgáltatáspaletta, valamint egy a középvállalatokra specializált, a szabályozott piac előszobájának tekinthető, ahhoz képest könnyített feltételrendszer mentén működő piac, a BÉT Xtend lett. A 2016–2021 közti évek óvatos növekedési ütemét követően a munka igazán 2022-re ért be, amikor az Xtend mezőnye dinamikusan növekedni kezdett. Mára a platform 21 kibocsátót számlál, mindössze eggyel kevesebbet, mint a hierarchiában felette elhelyezkedő, évekkel hosszabb múltra visszatekintő Standard kategória.

Befektetői szemüveggel

A tőkepiac nem a jelent, hanem a jövőt árazza be – ezen általános vélekedés a meghatározó globális, illetve hazai indexek alakulására tekintve bizonyosságot nyer, hiszen ahogy a piaci kapitalizáció, úgy az indexek teljesítménye is pozitív tendenciát mutat az elmúlt években. A keresleti oldal, azaz a befektetők szemszögéből vizsgálódva, a magyar piacon például azt láthatjuk, hogy a BÉT első számú indexe, a BUX az elmúlt évek válságait mára teljes mértékben maga mögött hagyva 73 ezer pont környékén mozog. Érzékeltetésképpen: az index induló értéke 1000 pont volt 1991-ben, azóta tehát több mint 70-szeres, pusztán az elmúlt egy évre vetítve pedig közel 30 százalékos hozamról beszélhetünk. 

A részvénykibocsátók mezőnyére, illetve az árfolyamokra tekintve elmondható, hogy a BÉT-en mindhárom jellemző befektetői attitűd otthonra lelhet: legyen szó konzervatív (megtakarítási, tőkemegőrzési cél, vállaltan alacsony hozammal), mérsékelt (diverzifikált, a hozam és a kockázat között egyensúlyt kereső, értékalapú befektetés) vagy éppen agresszív (a magas hozamot ígérő növekedési sztorikat előnyben részesítő) befektetői attitűdről, a BÉT közel 70 társaságot magában foglaló részvénykibocsátói körében mindenki megtalálhatja a számítását. Ugyanígy a befektetési lehetőségeket szektorok szerint kutatók is válogathatnak: a tradicionális ágazatok (ipar, pénzügyi szolgáltatások, gyógyszeripar, energetika vagy ingatlan) mellett egyre több új generációs szegmens (tech, IT, startupfinanszírozás, megújuló energia) is jelen van a hazai tőzsdén.

A befektetési portfólió diverzifikálására tehát bőven van lehetőség az egyre növekedő hazai tőzsdén – értékalapú befektetőként pedig úgy gondolom, ez a jelenlegi, volatilis gazdasági környezetben kiemelten fontos.