Ha a németek egyszer beindulnak – kilenc érv a német ipar mellett

Munkámból kifolyólag viszonylag szorosan követem a német gazdaság állapotáról szóló helyzetjelentéseket. Meg vagyok róla győződve, hogy rajtam kívül sokan tesznek így az országban, hiszen Magyarország ezer szállal kapcsolódik az EU vezető tagállamához, a német iparhoz, és korántsem csak az autóipar révén. Azt látom, hogy divatja lett leírni a németeket. Sikk lett azt hangoztatni, hogy a német gazdaság múlt idő. Hogy az ő idejük lejárt. Hogy a kínaiak elmentek mellettük, az amerikaiak bezárkóznak, az EU meg toporog. Németország, az egykori gazdasági csoda motorja már csak füstölög, de nem húz többé.

Néha magunk is hajlamosak vagyunk elhinni ezeket a sirámokat. Az ipar leépülése, elszállt energiaárak, túlszabályozás, kimerült beszállítói láncok – nem tagadom, mind ismerős problémák. De hadd mondjam el, egy német cég egyik felső vezetőjeként némileg belülről nézve, miért nem szabad leírni ezt az országot. Németország több mint gazdasági mutató, több mint növekedési ráta. Németország sajátos kultúrával bír. Évszázadok alatt kialakult a beidegződés, hogy ne csak túléljenek, hanem megújuljanak. Sőt: újra feltalálják magukat. Hivatkozhatnék szubjektív értékítéletre, hiszen a napokban rukkol elő egy olyan modellel az engem is alkalmazó márka, amelybe beleadtak apait-anyait, és amely méltán viselheti magán a MADE IN GERMANY logót. Mindazonáltal igyekszem távolságtartással kezelni a témát, és felsorolni néhány indokot, amely Németország mellett szól.

1. A gépezet nem állt le – csak áthangol a német iparban

A német ipar, különösen az autóipar, ma óriási átalakulásban van. Igen, a kínaiak gyorsabbak voltak az elektrifikáció terén, és a kölcsönös függőség egyensúlyi helyzete felborult. De ne feledjük: a minőség, a megbízhatóság, a márkaépítés sok évtizedes munkája nem tűnik el egyik napról a másikra. 

Kevesen emlékeznek, de az 1973-as olajválság keményen sújtotta a német ipart, különösen az energiaigényes szektorokat. Az autóipar azonban nemcsak túlélte a sokkot, hanem öt éven belül globális etalonná vált. A német autógyártók – különösen a Volkswagen, a BMW és a Mercedes – radikálisan átszervezték termelésüket: kisebb, hatékonyabb, mégis minőségi járműveket kezdtek gyártani, miközben a japán versenytársakat is figyelték, és beépítették a lean-menedzsment tanulságait. 1980-ra a német járműipar exportvolumene újra rekordokat döntött. Most sincs ez másként: a németek most is ott vannak a villanyautózás élvonalában – csak más filozófiával. Nem másolnak, hanem formálnak.

2. Az ipari megújulás motorja

Németország az egyik legerősebb szereplő a megújuló energiák és a zöld technológiák terén. A német energiapolitika – bármennyire vitatott – példát mutat abban, hogyan lehet ipari méretekben gondolkodni a fenntarthatóságról. Az energiatárolás, a hidrogéntechnológia, a körforgásos gazdaság: ezekben Németország diktálja a tempót, vagy legalábbis ott van az élbolyban.

A német gazdaság több mint 300 milliárd eurót (kb. 119 795 milliárd forint) takaríthat meg 2035-ig az energiaátmenet hatékonyabb végrehajtásával. Németország várhatóan több százmilliárd eurót fog költeni a zöldebb energiaforrásokra való átállásra az elkövetkező években, a 2045-re kitűzött karbonsemlegességi céllal. Jobb koordinációval és tervezéssel az energetikai átállás több mint 20 százalékkal olcsóbbá válhat a következő tíz évben, miközben egyidejűleg csökkentik a kibocsátásokat – vélekedik egy új, a BCG és az ország BDI iparági szövetségének tanulmánya. 

Ráadásul a németek hisznek is a zöldtechnológiákban. Minden harmadik új autót – valamilyen formában (elektromos/PHEV) – ezzel a hajtással helyeznek Németországban forgalomba.

3. Munkaerő – nemcsak szorgalmas, hanem képzett

A német szakképzési rendszer világszinten példás. A duális képzés, a gyakorlatorientált oktatás és az élethosszig tartó tanulás támogatása stabil alapot ad a megújuláshoz. A cégeknél nemcsak munkaerő van, hanem gondolkodó partner. Aki nemcsak végrehajtja, hanem alakítja is a folyamatokat. Ez az, amit sokszor alábecsülnek.

4. A „Mittelstand” ereje

A közepes méretű családi vállalkozások – a német Mittelstand – a gazdaság gerince. Innovatívak, rugalmasak, elkötelezettek. Ők azok, akik egy-egy niche piacon világszinten vezetők, akik nem a tőzsdei mutatókra, hanem a hosszú távú értékteremtésre figyelnek. Ők és az általuk foglalkoztatott milliók azok, akiknek a „válaszd a hazait” nem csupán egy szlogen, hanem alapvető értékválasztás is. És ha jön a változás szele, ők újra feltalálják magukat. De félreértés ne essék, nem csak a belpiacra kell hogy támaszkodjanak! Kevesen tudják, de a német exportot jelentős részben kkv-k teszik ki, minden második német kkv-nak van exportbevétele, ráadásul tízből hat foglalkoztatott valamely kkv-nál dolgozik.

5. Strukturáltság, adatalapú gondolkodás

A német ipar mindig is a rendszerszintű gondolkodásban volt erős. A pontos tervezés, az adatalapú döntéshozatal, a hosszú távú stratégiai gondolkodás – ezek azok az értékek, amelyek nem veszítenek jelentőségükből a gyorsuló világban sem. Sőt: ezek biztosítják, hogy az eredmények ne csak gyorsak, hanem tartósak is legyenek. A német újraegyesítés például sokak szerint a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb strukturális átalakítása volt. Az NDK gazdasága rendkívül elavult, piacra alkalmatlan szerkezetű volt – mégis sikerült integrálni a német rendszerbe. A Treuhandanstalt (állami vagyonkezelő) irányítása alatt a keletnémet ipar nyolc-tíz év alatt átalakult: privatizálták vagy teljesen újrapozicionálták a vállalatokat. Bár a folyamat fájdalmas volt (tömeges bezárások, munkanélküliség), a kétezres évek elejére Drezda, Lipcse vagy Jéna újra dinamikus ipari központokká váltak – különösen a mikroelektronika és a precíziós gépgyártás terén. Még a teljes rendszerváltás közepette is képesek voltak komplex, koordinált programokon keresztül a legrosszabb állapotból is versenyképes iparágakat létrehozni.

6. Exportbajnokok klubja

Kevesen tudják, de Németország – Kína és az Egyesült Államok után – még mindig a világ harmadik legnagyobb exportőre. Mindezt úgy, hogy nyersanyagban szegény, de szaktudásban gazdag ország. Ez önmagában is bizonyíték arra, hogy a világ továbbra is igényt tart a német termékekre – legyen szó gépekről, gyógyszerekről vagy járművekről. A Covid-járvány alatt a német BioNTech nevű biotechnológiai cég fejlesztette ki a Pfizerrel közösen az elsőként engedélyezett mRNS-alapú vakcinát. A tudományos kapacitás, a gyors engedélyeztetési folyamatok és a precíz gyártási láncok lehetővé tették, hogy Németország technológiailag vezető szereplő legyen a globális egészségiparban. Amikor szükség van rá, a német tudás, infrastruktúra és intézményi háttér gyors reakcióra képes – ez nemcsak a termelést, hanem az innovációs láncot is piacvezető szintre emeli.

Bár az adatok jelenleg nehezen állnak helyre, az első pozitív számok már meg is érkeztek, hiszen márciusban a német export 1,1 százalékkal 11 havi csúcsra nőtt, az import pedig 1,4 százalékkal háromhavi mélypontra csökkent az előző havihoz, a februárihoz képest. A külkereskedelmi mérleg három hónapja a legmagasabb, 21,1 milliárd euró többlettel zárt 2025 márciusában. 

7. Digitalizáció – lassan indul, de biztosan halad

Sokan kritizálják a német digitalizáció lassúságát – jogosan. Ha elmarad is startupkultúrában az angolszász sikertörténetektől, azért a vállalati szoftverek piacvezető német márkája éppen a napokban vált Európa legértékesebb cégévé. A német precizitás és adatbiztonsági kultúra pedig épp most válik előnnyé a globális bizalmatlanság korában.

8. Szociális stabilitás, társadalmi párbeszéd

A német modell nem a vadkapitalizmusé, hanem a társadalmi partnerségé. A szakszervezetekkel való együttműködés, a munkavállalói jogok erős védelme és a szociális piacgazdaság stabilizáló hatása olyan háttér, amely válságok idején is megtartó erőt jelent.

9. A szükség imperatívusza

A világ rövid idő alatt lett kegyetlen és kiszámíthatatlan. Minden nap új kihívásokat hoz. Valahogy azonban ezek az idők a németeket nem megbénítják, hanem inspirálják. Aki néz futballt, biztosan fel tud idézni olyan mérkőzést, ahol 0:2-nél beindult a német csapat. Ez egy mentalitás. Hasonlóan válik céltudatossá egy munkás, egy márka, egy ország. Nincs vert helyzet, a felismert hátrány azonnal ledolgozni, behozni való céllá válik.

Korai lenne kihátrálni a németek mögül.