Az állam- és kormányfők e heti találkozóján várható döntés arról, hogy mi legyen az Európai Unió intézményi korszerűsítését és további bővítését biztosítani hivatott lisszaboni szerződés sorsa, miután a múlt heti írországi népszavazáson a voksolók 53,4 százaléka elutasította azt. Balázs Péter, az első magyar EU-biztos szerint megoldást jelentene, ha mégsem lenne szükséges mind a 27 ország jóváhagyása a lisszaboni szerződés életbelépéséhez. Ennél is fontosabb, hogy az EU végre az érdemi ügyekkel, például a transzeurópai hálózatok kiépítésével, a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel foglalkozzon – tette hozzá. Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója úgy véli: ezúttal nem kell olyan elhúzódó válságra számítani, mint amilyenbe a 2005-ös francia és holland „nem” taszította az EU-t. Ezzel együtt piaci elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ír fiaskó ronthatja az integráció további mélyítésének esélyeit, és így a kelet-közép-európai államok euróövezeti csatlakozása is több akadályba ütközhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.